Kínában a tizenkét havi infláció novemberben 2,4 százalékra, 22 havi mélypontra csökkent az októberi 4,0 százalékról, közölték a kínai statisztikai hivatalban csütörtökön. A drágulás februárban tetőzött, 8,7 százalékos tizenkét havi ütemmel: az 12 évi csúcs volt.

A kínai fogyasztói kosár harmadát tevő élelmiszerek árai még mindig viszonylag gyorsan emelkedtek, átlagosan 5,9 százalékkal tavaly novemberhez viszonyítva, de sokkal lassabban az októberi, 8,5 százalékos többletnél. A többi árucikk átlagosan 0,6 százalékkal került többe az egy évvel korábbinál, októberben ezek még 1,6 százalékkal drágultak éves összehasonlításban.

Előző nap, szerdán a friss külkereskedelmi adatok is azt jelezték, hogy - a kormány szándékával ellentétben - a kínai hazai piac újabban nem segíti sem a gazdasági növekedést, sem a külföldi szállítókat. A kínai export novemberben 2,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ez a legnagyobb esés 1999. április óta. Októberben még 19,2 százalékos volt az éves többlete. Közben az import 17,9 százalékkal csökkent - ekkora visszaesés nem volt 1993 óta -, a 15,6 százalékos októberi növekedés után, szintén rendre éves összehasonlításban. Más kérdés, hogy a kínai folyómérlegnek és a devizatartaléknak jót tett ez a fordulat: novemberben a kereskedelmi mérleg többlete 40,1 milliárd dollárra, minden idők új rekordjára ugrott az előző rekordról, az októberi 35,2 milliárd dollárról.

November végén közölték: a tartományi kormányzatok és intézmények hozzájárulásaival és beruházásaival Kína gazdaságösztönző programja 10 billió jüanra (1,46 billió dollár) bővül.

A kínai kormány november elején hirdetett gazdaságösztönző programot a hazai piac bővítése végett, az exportpiacok szűkülésének ellensúlyozására, majdnem 600 milliárd dolláros kerettel. A pénzből elsősorban infrastrukturális beruházásokra és jóléti intézkedésekre akar költeni a kormány. A bejelentést a nyugati kormány elégedetten nyugtázták, mert úgy vélik, Kína és talán India is a világgazdaság "menedéke" lehet a pénzügyi válság nyomán kialakult helyzetben.

A kínai ipar termelése októberben 8,2 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly októberben. Az éves egybevetésű növekedés 2001. november óta először volt 10 százalék alatt, a külföldi kereslet gyengülése miatt.

A lassuló export Kína gazdasági növekedését a harmadik negyedévben 9 százalékra szorította vissza éves összehasonlításban, ez 2,3 százalékponttal elmaradt az egy évvel azelőtti ütemtől. A korábban már-már túlhevültnek minősített, nagy inflációval kísért gazdasági növekedést a világkereslet lanyhulása és a hazai hitelfeltételek korábbi szigorítása fékezte. Szeptember közepén azonban a kínai központi bank enyhítésbe kezdett, azóta négyszer csökkentette alapkamatát. A csütörtökön megjelent inflációs adatok láttán elemzőknek meggyőződésük, hogy a kínai központi bank hamarosan folytatja az enyhítést.

A második negyedévben 10,1 százalékkal, az első negyedévben 10,6 százalékkal nőtt a hazai össztermék Kínában, éves összehasonlításban. A kínai GDP növekedése ebben az évben 10 százalék alatt várható nemzetközi elemzések szerint, öt év óta a legalacsonyabbnak ígérkezik. A jövő év egészére a londoni Economist Intelligence Unit 8,5 százalékos növekedést jósol Kínának, és 8,7 százalékosat 2010-re. A Moody's nemzetközi hitelminősítő szerdán megjelent tanulmánya szerint a kínai kormány ösztönző programja valószínűleg nem tudja majd ellensúlyozni az exportnövekedésnek a világgazdasági recesszió okozta megtorpanását. A Moody's alapeseti forgatókönyve az, hogy a kínai gazdaság 2009-ben 7-8 százalékkal fog növekedni, és az ütem 2010-ben 8-9 százalékra gyorsulhat vissza.

Tavaly a kínai GDP átlagosan 11,9 százalékkal bővült, 1994 óta a leggyorsabban. Ötödik éve nőtt legalább 10 százalékkal a kínai gazdaság; 2006-ban 11,6 százalékkal bővült.