Hány híd épülhet a Dunakanyarban?

Az épülő M0-s északi Duna-hídja környezetvédelmi engedélyében Szigetmonostor kiharcolt magának egy kis hidat is. Ennek a sziget arculatára gyakorolt hatásával azonban nem foglalkozott a zöld hatóság.

  • unknown unknown
Hány híd épülhet a Dunakanyarban?

Másodszorra is pert vesztett a napokban a Levegő Munkacsoport, amely más civil egyesületekkel közösen meg akarta akadályozni az M0-s autóút Észak-Pest és Észak-Buda közötti szakaszának megépítését. Először a környezetvédelmi engedélyeket igyekeztek hatálytalanítani, majd a közigazgatási eljárásról a polgári jogra váltottak, a zajra és légszennyezésre hivatkozva a környezet veszélyeztetése miatt pereskedtek. Az építkezés azonban 2006-ban elkezdődött, a zöldek pedig másodfokon is alulmaradtak, ráadásul a kiszabható maximumot, 1,5 millió forint ügyvédi költséget kell fizetniük az alperes Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nek (NIF), amit Lukács András, a munkacsoport elnöke üzenetértékűnek tart a hasonló perek jövőjére nézve.

Az épülő M0-ás híd. Összeillesztendő
elemek
© MTI - H. Szabó Sándor
Pedig a zöldek kifogásai közt akad olyan, amit egy másik jogerős ítélet igazol. Mint két éve a Fővárosi Bíróság megállapította: "jogszerűen nem írhatta volna elő a környezetvédelmi hatóság" az M0-s hídra 1999-ben kiadott környezetvédelmi engedélyben egy másik híd megépítését is. Ez a sajátos kikötés úgy került az engedélybe, hogy a zöld hatóság egyszerűen átvette a szigetmonostori polgármesteri hivatal állásfoglalását, miszerint a községnek "híd építésével kell biztosítani" a 11. számú főúthoz az átjárást a Szentendrei-Duna fölött. (Az önkormányzat építéshatósági beleszólási joga azon alapul, hogy az M0-s híd pillérei a falu külterületén állnak.) A "kis híd" az M0-shoz hasonlóan veszélyeztetheti a vízbázist, várható környezeti hatásait külön eljárásban kell vizsgálni, vagyis megépítése nem írható elő - szűrhető le a Fővárosi Bíróság ítéletéből.

A monostoriak eredetileg közvetlen leágazást szorgalmaztak az M0-s hídról a szigetre, de ez a Fővárosi Vízművek és a zöld hatóságok ellenvéleménye miatt meghiúsult. A kis híddal legalább a költséges kompot vagy a tahitótfalui, 22 kilométeres kerülőre kényszerítő hidat kiiktathatnák. Ám az állam hiába lenne hajlandó - a fentiektől függetlenül jogerős - környezetvédelmi engedély kikötésének eleget téve finanszírozni a kis hidat. Annak helyét ugyanis több éve nem tudják véglegesíteni a hatóságok és az önkormányzatok. A környezetvédelmi engedély - Szigetmonostor említett előírása alapján - Szentendre dunai strandját szánta erre a célra, amihez viszont a város képviselő-testülete nem volt partner. Szentendre déli irányban, a lehető legtávolabb látná szívesen a kis hidat - mondta Kun Csaba alpolgármester a HVG-nek -, hogy a növekvő szigeti forgalom ne zúduljon rá a városra. A vízművek viszont észak felé tolná azt, hogy a kútjait veszélyeztető csatlakozó szakasz minél rövidebb legyen.

Többéves huzavona után tavaly februárban a két Duna-parti önkormányzat végre megegyezett a hídfők helyében. Szigetmonostor masszírozására a vízművek - bár számos kikötéssel - elfogadta, hogy azok mintegy 300 méterrel a strandtól délre legyenek. Mivel ezzel a kis hídról lejövő forgalom a várost nem kerülné ki teljesen, Szentendre képviselő-testülete előírta, hogy a levezető új út mintegy másfél kilométerrel arrébb, a város határán érheti el a 11-es utat (lásd térképünket). Ehhez az érintett vízparti ipari ingatlanokból néhány méternyit meg kellene venni, esetleg ki kellene sajátítani. A lehajtó például beleharapna a honvédségi laktanya területébe, s a tárca ingatlangazdálkodási felelőse közölte: ez keresztezné fejlesztési terveiket. Igaz, ma csak két, betonelemekből összeütött autógarázst, barakkokat és egy elhanyagolt földes placcot látni ott, de attól még a közvetlen vízparti fekvés miatt a telek fölöttébb értékes.

A kisajátítási költségekkel a csatlakozó utak már többe - legalább 5 milliárd forintba - kerülnének, mint maga a néhány éve 4,6 milliárd forintosra becsült kis híd. Meglehetősen nehéz azonban elképzelni, hogy az önkormányzati többletigények elhárítása esetén rendszerint a konvergenciaprogramra hivatkozó kormány az M0-s híd (a Váci úttól a 11-esig tartó 3,5 kilométeres szakasz) eleve 62 milliárd forintos költségét annak további egyhatodával megfejelné. A nemrég leköszönt közlekedési szakállamtitkár, Felsmann Balázs egy tavalyi egyeztetésen ki is jelentette: nem utak, hanem egy kis híd építését írja elő az M0-s környezetvédelmi engedélye.

Készek pereskedni (Oldaltörés)

Szigetmonostor viszont kész pereskedni. Pedig egyszer már vesztett, amikor az előző választási ciklusban a környezetvédelmi engedélyben foglaltak megsértése címén keresettel támadta meg az M0-s híd építési engedélyét 2004-ben kiadó Nemzeti Közlekedési Hatóságot. Akkor arra hivatkozott, hogy saját hídja építése még el sem kezdődött, így nem lett volna engedélyezhető az M0-s híd sem. A Fővárosi Bíróság 2006. szeptemberi, már említett ítéletében azonban leszögezte, hogy a kis hídnak nem az M0-s híd engedélyezésekor, hanem forgalomba helyezésekor kell elkészülnie. Vagyis idén ősszel, ám erre esély sincs.

"Addig is, amíg nem lehet jogi úton kikényszeríteni a kis hidat, meg kell egyezni a községünknek alapvetően fontos egészségügyi, iskolai, katasztrófavédelmi, közlekedési szolgáltatások javításáról" - jelezte szándékait a HVG-nek Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere. A képviselő-testület 2004-ben belement volna, hogy a hídépítés meghiúsulása esetén a közlekedési tárca "örökös ingyenes kompjáratot" finanszírozzon a falu ingatlantulajdonosai számára, ezt azonban a szakminisztérium irreálisnak minősítette (jelenleg a Szentendrei-Dunán havi 22 ezer forint a személygépkocsira szóló kompbérlet). Pedig akkor az önkormányzatnak még volt adu a kezében: az azóta sem megadott területfelhasználási engedély kiadását ígérte cserébe. 2006 elején a képviselő-testület keményített álláspontján, a hídépítés elmaradását nem fogadta el, viszont már csak kedvezményes komphasználatot kért, azt is csak a falu állandó lakosainak.

Áldás lenne a horányi, pócsmegyeri-surányi, sőt a tahitótfalui ingatlantulajdonosoknak is, ha a kis híd jóvoltából egy csapásra a Szentendre Rózsadombjának számító Pismány távolságába kerülnének Budapesttől, hiszen megszűnne a kerülő a tahitótfalui hídon át, illetve a zsúfolt 11-es út helyett a békés szigeti gerincúton száguldhatnának. Így sok, évek óta eladatlan ingatlan felértékelődne, s gyorsabban beépülhetne a Szigetmonostor és Horány közötti, ugyancsak régóta kínálgatott, száznál is több közművesített önkormányzati parcella is. A forgalomnövekedésre a horányi alpolgármester, Nádas Zsolt is készül (az általa vezetett Horányért Egyesület 2006-ban forgalomlassító útlezárással próbálta kikényszeríteni a kis hidat). "Előbb legyen hidunk, utána próbálunk majd lobbizni korlátozásokért, például a kamionok bejárását ellehetetlenítő körforgalmi ívekkel, jelzőlámpákkal, sebességkorlátozásokkal. A fejlesztést úgy akarjuk megvalósítani, hogy ne változzon a sziget hangulata" - ígéri az alpolgármester.

Csakhogy a kis híd megépítése elkerülhetetlenül népességrobbanással jár a szigeti településeken, amit mostani arculatával nem lehet összeegyeztetni. Különösen ha még Vác álma is valóra válna, és megépülne a budapesti agglomeráció területrendezési tervében szintén szereplő váci híd is. "Ez a szentendrei oldalon élőknek is érdekük volna, mert a Dunakanyar forgalma a híd segítségével részben az M2-esre terelődhetne át, tehermentesítve Szentendrét és a 11-es utat" - fejtegette Philip Frigyes, Vác főépítésze. Ha a ma még csupán tervasztalon létező váci hidat a Pilisen keresztül összekötik a 10-es úttal, a híd megvédené a forgalom egy részétől a Dunakanyart - állítja a főépítész. Tóth János, Tahitótfalu jegyzője viszont az M0-s új hídjától a váci komp jelentős forgalomcsökkenését várja. Ezzel szemben a váci híd a 10-es úti kapcsolat létesítéséig - azaz még évtizedekig - a szigetet és a 11-es utat terhelné meg többletforgalmával.

SZABÓ GÁBOR

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek