Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza - áprilisra szóló, Londonban már csütörtökön hozzáférhetővé tett átfogó világgazdasági prognózisában azt írta: vásárlóerő-paritáson az eddig jósolt 0,8 százalékos visszaesés helyett most már 1,5 százalékos világszintű GDP-mínuszt valószínűsít, ami a II. világháború óta a legrosszabb globális teljesítmény lenne.

A nemzetközi kereskedelem pénzügyi feltételeit jobban tükröző piaci árfolyamon számolva az EIU londoni elemzői az eddigi 1,9 százalék helyett 2,6 százalékos globális GDP-csökkenést várnak 2009 egészére; ez szintén a háború utáni időszak legmélyebb világgazdasági recessziója lenne e számítási módszer alapján.

A ház indoklása szerint a világgazdaság állapota "markánsan romlott" a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben egyaránt, és a vezető ipari gazdaságokban - különösen Németországban és Japánban - minden makromutató súlyos recesszióra utal.

Az áprilisra kiadott új előrejelzés szerint az euróövezetben az idei év egészében 3,4 százalékos gazdasági visszaesés várható az előző havi EIU-prognózisban szereplő 2,9 százalékos, és a még eggyel korábbi jelentésben jósolt 2,0 százalékos GDP-mínusz helyett.

A ház ráadásul 2010-re is recessziót tart valószínűnek a valutauniós térségben, 0,3 százalékos egész éves visszaeséssel.

Az EIU felidézi, hogy az euróövezeti feldolgozó szektor új megrendeléseinek értéke tavaly decemberben "elképesztő mértékben", 25,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezt az adatsort csak 1996-tól közlik rendszeresen, de például a német gyáripar rendelésállománya, amely decemberben 27,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző év véginél, nagy valószínűséggel 1953 óta a leggyengébb, írták az EIU londoni elemzői.

A cég azt jósolja, hogy ebben a környezetben az eurövezeti jegybank (EKB) az idén fél százalékra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 1,5 százalékról. Az EIU szerint az is valószínű, hogy az EKB kvantitatív enyhítésbe kezd. E pénzügypolitikai eljárás lényege az, hogy a jegybank gyakorlatilag új pénzt teremt, és ebből vásárol elsősorban államkötvényt. Ezt a Bank of England (BoE) - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság, Nagy-Britannia jegybankja - már hetekkel ezelőtt meghirdette, azzal kiegészítve, hogy az új pénzből nemcsak állami, hanem vállalati kötvényeket is vásárol. A BoE éppen csütörtökön jelentette be, hogy jövő szerdán kezdi meg vállalati adósságpapírok felvásárlását.

A kvantitatív enyhítéssel teremtett új pénz nem hitelből ered, hanem a gazdaság pénzellátásának felduzzasztására szolgál ténylegesen új likviditással, azzal együtt is, hogy a "bankóprés" nem indul be, és fizikai valójában nem jelenik meg új bankjegytömeg a forgalomban.

Az egyébként inflációveszélyes módszert súlyosan recessziós időszakokban szokás alkalmazni, főleg olyankor, ha a gazdasági visszaesést deflációs kockázat is kíséri.

Éppen e deflációs veszélyre hívta fel a figyelmet csütörtökön Londonban kiadott elemzésében a Standard & Poor's. A nemzetközi hitelminősítő szerint ahogy az európai recesszió súlyossága mind egyértelműbbé válik, úgy növekszik annak a kockázata, hogy "a dezinfláció deflációvá alakul át" az európai gazdaságokban.

Az S&P szerint a meredeken csökkenő infláció gyorsuló vásárlóerő-növekedést eredményezett ugyan 2008 második felében és az idei első félévben, a fogyasztásban azonban ez nem jelent meg, mivel a recessziós félelmek miatt - de főleg az ingatlan- és értékpiaci árfolyamzuhanások keltette vagyonvesztési érzet hatására - az európai fogyasztók a többletet nem költötték el, hanem megtakarították. Ezt jelezte, hogy az euróövezetben tavaly, éves szinten 1,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi értékesítés.

A defláció két fő okból rendkívül veszélyes jelenség. Egyrészt a kialakuló deflációs várakozás - vagyis az árak hosszú távú további csökkenésének valószínűsítése - miatt a fogyasztók halasztják vásárlásaikat, ami további mélyíti a defláció elsődleges okát, vagyis magát a recessziót. Másrészt a deflációs környezetben növekszenek a meglévő adósság reálköltségei, ugyanis például 2 százalékos átlagos árcsökkenés zéró nominális kamatszint mellett is 2 százalékos reálkamatszintet generál.