Magyar vendéglátás: alkalmazkodás vagy pusztulás

A globális gazdasági válság hatásai egyelőre nehezen mérhetőek fel, az azonban világos, hogy Magyarországon a visszaesés mind a belföldi, mind a nemzetközi aktív turizmust érinti, és nagy hatással van a fő küldő országokból érkező, így főként a német beutazó turizmusra is – fejtette ki Tóth Zoltán, a BGF Turizmus-Vendéglátás Intézetének vezetője. A belföldi és a fő küldő országokból érkező kereslet csökkenése egyaránt riasztóan magas, kétszámjegyű lehet.

A kis- és középvállalkozásokra épülő, évi 690 milliárd forintot forgalmazó hazai vendéglátást is érzékenyen érintette a gazdasági válság: becslések szerint 30-40 százalékkal esett vissza forintbevételük – hangsúlyozta Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. Magyarországon 57 ezer étterem működik, közülük sok veszteségesen, hiszen nagy részüknek meglehetősen szerény a jövedelemtermelő képessége, működésüket a kötelező bürokrácia, a túlszabályozottság nehezíti. A vendéglátásban a válság kezeléséhez az üdülési csekkek és étkezési utalványok megtartására lenne szükség, valamint szoros együttműködés kialakítására a hazai gazdaság többi szereplőjével. Ilyen terület például a mezőgazdaság, melynek termékeit a vendéglátó egységek napi szinten használják, ugyanakkor a csúcsgasztronómiában szükségletük jelentős részét külföldről biztosítják. Fontos lenne a jelenlegi vendéglátói attitűd megváltoztatása, a vendégcentrikus hozzáállás kialakítása is – vélekedett Niklai Ákos. Szerinte a következő időszakban a vendéglátásban szükség volna az adók és a bürokrácia csökkentésére, a szakmai megújulásra, a szakoktatás korszerűsítésére, a vállalkozók hitelhez jutására.

Tavaly a második félévben a globális pénzügyi és gazdasági válság a hazai szállodaipart a mélypontján érte el: az utóbbi évek növekvő kínálata, stagnáló kereslete és a gazdálkodási feltételrendszer romlása egyaránt hozzájárult a versenyképesség csökkenéséhez – hívta fel a figyelmet Tóbiás János, a Danubius Hotels Group Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese. A szállodai kapacitások a 3-5 csillagos kategóriában 2000-hez képest 2008-ra közel 41 százalékkal növekedtek Magyarországon, míg az egy kiadható szállodai szobára eső vendégéjszakák száma az elmúlt négy év alatt 13 százalékkal, a realizált átlagárak pedig különböző mértékben, de folyamatosan csökkentek. A versenyképességet és jövedelmezőséget negatívan befolyásolták olyan tényezők is, mint az áfa-emelés, a forint árfolyamának ingadozása, az energia- és az élelmiszerárak változása, az élőmunka költségeinek és a szállodaipar adóterhelésének növekedése. A válságkezeléshez alapvető változásokra van szükség többek között az értékesítésben, a bérgazdálkodásban és a beruházás politikában. Fontos lesz a volumen megtartása és a minimális árak meghatározása, a kedvezményrendszerek átalakítása, az élőmunka felhasználásban a forgalom függvényében meghatározott létszám és részmunkaidő alkalmazása, az energia-megtakarítást nyújtó programok bevezetése, vagy a beruházások visszafogása – fejtette ki Tóbiás János.