szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A 2010. január 1-jén hatályba lépett Magatartási Kódexszel kapcsolatban a hitelezési szektorral egyezségre jutott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), az ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartás elveit elfogadta a szektor – állapította meg a felügyelet a csütörtökön kiadott közleményében. A felügyelet részletes információt közölt a kódex betartatásáról és az eljárásmenetről is.

A PSZÁF a Magatartási Kódexhez csatlakozók folyamatos regisztrálását követően megállapította, hogy 2010. január 13-ig 254 hitelező csatlakozott a kódexhez, ami az érintett intézmények 78 százalékát (a lakossági hitelvolument tekintve több mint 95 százalékát) jelenti.

A közlemény szerint a hatálybalépést követően a felügyelet honlapján közzétette azon intézmények listáját, amelyek lakossági hitelezéssel (pénzügyi lízinggel) foglalkoznak és nem csatlakoztak a kódexhez. A nem csatlakozott intézmények száma ennek alapján 59, amiből 3 hitelintézet vagy hitelintézeti fióktelep. Ezek a Bank of China (Hungária) Hitelintézet Zrt., az AXA Bank Europe SA. Magyarországi Fióktelepe és az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepe.

A PSZÁF külön nevesítette azokat az intézményeket is, amelyek már kifejezték szándékukat a csatlakozásra, de ennek bekövetkeztét bizonyos feltételek teljesüléséhez kötötték. A PSZÁF közleménye szerint 13 ilyen intézmény van. Ők jelenleg a kódex előírásainak megfelelően módosítják belső szabályzataikat, vagy refinanszírozóik esetében kell ugyanezt megtenniük.

A PSZÁF emellett közzétette azoknak az intézménynek a listáját is, amelyektől tevékenységi körükre tekintettel nem várják el a csatlakozást. Ide 140 lakossági hitelezéssel és pénzügyi lízinggel nem foglalkozó intézmény, valamint a magyarországi biztosítóintézetek, önkéntes nyugdíjpénztárak tartoznak (utóbbiak tagi kölcsöne nem számít lakossági hitelnek).

© PSZÁF


A PSZÁF közleménye kiemeli, hogy a kódex alapvetően az önszabályozás eszköze, de az ügyfelek védelme és a korrekt vállalkozások elismerése érdekében szükséges a benne foglalt elvárások érvényesítése. Hogy a vállalt elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, a felügyelet kiemelt figyelmet szentel a meghatározott magatartási szabályok betartatásának.

A kódexben foglalt tisztességes magatartás szabályainak gyakorlati érvényesülése a piac valamennyi szereplőjének felelőssége, ezért a hitelezési szektor korrekt működése érdekében a PSZÁF számít az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek segítségére is - hangsúlyozza a közlemény.

A Magatartási Kódex ellenőrizhetősége

1) Az Fttv. alapján

A Kódex rendelkezéseinek érvényre juttatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) ad lehetőséget. E törvény értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlat (…) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás igazolható módon kötelezettséget vállalt, és a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére, illetve ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. (Fttv. 6.§ (2) b. pont)

„A Kódex aláírói kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését befolyásoló kereskedelmi gyakorlatuk keretében utalnak arra, hogy a Kódexnek alávetették magukat.”

A fentiek alapján tehát az aláírók kereskedelmi gyakorlatuk keretében megjelenítik, hogy a kódexnek alávetették magukat. Így, ha nem tartják be a benne meghatározott elvárásokat, akkor a felügyelet megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt eljárást indíthat ellenük, valamint a Felügyeletéről szóló törvény (Psztv.) által meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

2) A hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján

A Kódexben szerepel, hogy „a Kódex aláírói továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy általános szerződési feltételeiket magában foglaló üzletszabályzataikban megjelenítik, hogy jelen Magatartási Kódexnek kötelező érvénnyel alávetették magukat.”

E vállalás utóbb a Hpt. rendelkezései közé is beépült, annak 207. § (2) bekezdése előírja ugyanis, hogy „ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában.”

A kódexnek való alávetést ezért az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeként kell megjeleníteni. Ha tehát a kódexhez történt csatlakozást az intézmény nem tünteti fel, Hpt.-beli rendelkezést sért, aminek fogyasztóvédelmi szankció a következménye.

3) A Kódexben foglalt egyes vállalások alapján

A kódexben megfogalmazottak alapján a PSZÁF nyilvánosan közzéteszi az ahhoz nem csatlakozó intézmények listáját, valamint a csatlakozó intézményekkel kapcsolatos megállapításait, minősítését.

A Magatartási Kódex betartatása

A Felügyelet - a fogyasztók megtévesztése miatt (Fttv. 6. § (2)), illetve a Hpt. 207. § megsértése miatt a Psztv. 48/A. alapján – fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a kódexnek való megfelelést, amit már most a hatálybalépést követően proaktív szemlélettel nyomon követ.

A felügyelet 2010. január 1-től a Magatartási Kódexnek való megfelelés szempontjából is értékeli a beérkező kérelmeket a csatlakozott intézmények esetében. Amennyiben e tekintetben rendellenességet észlel, fogyasztóvédelmi vizsgálat keretében tárja fel az ügyet.

A felügyelet 2010 márciustól tervezi a kódexben vállalt feltételeknek való megfelelés átfogó ellenőrzését az érintett piaci szereplők körében. A vizsgálatban kiemelt figyelmet kap az egyoldalú szerződésmódosítás és az oklistának való megfelelés, valamint a végrehajtási eljárás előtt és közben alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elvei - áll a közleményben.

A folyamatos ellenőrzés során a PSZÁF sajtófigyelésre, a szolgáltatók honlapjának ellenőrzésére, a felügyelet által készített panaszstatisztika megállapításaira, illetve a felügyelet ügyfélszolgálatára érkező, a kódexszel összefüggő jelzésekre és a civil szervezetek észrevételeire támaszkodik majd.

Szankciók

A felügyeleti eljárás során, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat esetén a Psztv. 48/H. §-ban meghatározott szankciók alkalmazhatók a jogsértés súlyossága függvényében, a felügyelet intézkedési politikája alapján.

Lehetséges szankciók:

• a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása,
• a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése,
• határidő kitűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a felügyeletet,
• a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és
• fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A fogyasztóvédelmi bírság mértéke 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet, tekintettel a szolgáltató méretére, illetve a jogsértés súlyára.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!