MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Az erőforrások koncentrálását, egységes vagyongazdálkodást és a fejlesztési források gyors és hatékony felhasználását emelte ki a nemzeti fejlesztési minisztérium feladatai közül a tárca élére jelölt Fellegi Tamás az Országgyűlés illetékes bizottságaiban tartott meghallgatásán.
Az állami vagyongazdálkodásban az egyszemélyi felelősséget, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot említette elsődleges szempontként a leendő miniszter. A gazdasági bizottsági ülésen 18 igen, hat nem és egy tartózkodással támogatták Fellegi Tamás kinevezését nemzeti fejlesztési miniszterré, míg a költségvetési bizottságban 18 igen mellett a Jobbik képviselőinek három nem szavazatával, a szocialista és az LMP-képviselők tartózkodásával támogatták a kinevezését.
Fellegi Tamás a kormányváltást követően alakuló nemzeti fejlesztési minisztérium feladatairól és céljairól elmondta: "megóvjuk és hatékonyan működtetjük a nemzeti vagyont. Bizonyítani fogjuk, hogy az állam is lehet jó tulajdonos, gyarapítani fogjuk közös értékeinket. Gyorsan, egyszerűen és hatékonyan juttatjuk el az uniós forrásokat a magyar kis-, és középvállalkozásokhoz, mivel ők az új munkahelyek megteremtésének főszereplői. Lebontjuk a vállalkozások előtt tornyosuló bürokratikus akadályokat, emberi és átlátható körülményeket teremtünk, így a közbeszerzések területén is. Az a célunk, hogy egy erős és versenyképes gazdaság feltételeit teremtsük meg. Ezért visszaszorítjuk a magyar gazdaságot bénító korrupciót és bürokráciát."
Az új kormány biztosítja a fejlesztési forrásokat azokhoz a pályázatokhoz, amelyekre már beadták az ajánlatokat, vagy már megtörtént az elbírálásuk is, de felülvizsgálja az egyedi kormánydöntéssel kiemelt beruházásnak minősített projektek támogatását. A felszabaduló forrásokat a kis- és középvállalkozásokhoz csoportosítják át − mondta Fellegi Tamás.
Fellegi Tamás a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás egyszemélyi politikai és jogi felelőse lesz. Mintegy 300 állami tulajdonú cég a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (MNV) marad, 32 pedig a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerül. Az MFB-nél lévő vagyonelemek nem privatizálhatók, különösen nem az MNV megkerülésével. A kijelölt miniszter elmondta azt is, hogy a nemzeti energetikai vagyon védett, így privatizációja kizárt, sőt inkább közszolgáltató társaságok köztulajdonba vétele lehetséges.
A leendő miniszter a bizottsági meghallgatáson ellenzéki képviselők kérdéseire azt válaszolta, elkülönül az állami vagyonnal és a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos titoktartási kötelezettség. Nem hivatkozhat banktitokra a Magyar Fejlesztési Bank a hozzá kerülő 32 állami tulajdonú céggel kapcsolatban. A közlekedésben a közösségi közlekedés versenyképességét helyezik előtérbe az egyéni közlekedéssel szemben. A nehézgépjárművek kilométer arányos útdíj fizetésével kapcsolatban pedig a leendő miniszter elmondta: néhány feltétel megteremtése szükséges a bevezetéshez.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8 ezermilliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
Radványi Viktória a francia nagykövetség egyik ünnepségén találkozott össze a miniszterrel.