hvg.hu

Magyarországon tízből nyolcan állítják, hogy az elmúlt egy évben nem voltak üdülni – a GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti Médiaanalízis felmérésének 2009. IV. negyedévi és 2010. I. negyedévi adatai szerint.

A GfK azt közölte, hogy az elmúlt 12 hónapban a megkérdezettek 14 százaléka belföldön, 8 százaléka pedig külföldön töltött 5 napnál hosszabb időt üdülési céllal. Horvátországban saját bevallása szerint 2 százalék nyaralt, Görögországban, Olaszországban, Ausztriában pedig 1-1 százalék.

A kutatócég kiemelte, hogy a tavalyi 71 százalékhoz képest idén már 76 százaléka azok aránya, akik nem terveznek 5 napnál hosszabb üdülést a következő 12 hónapban. A lakosság 10 százaléka jelezte, hogy idén belföldön fog nyaralni, míg külföldre 7 százalék kíván utazni. A felmérés szerint a hosszabb időre utazók döntő többsége általában saját maga vagy családja, baráti köre szervezésében megy nyaralni, 7 százalék többnyire, 2 százalék pedig mindig utazási iroda szervezésében utazik. Az emberek 54 százaléka azt válaszolta, hogy egyáltalán nem szokott üdülni.

A nyaralás során a legkedveltebb időtöltés változatlanul a strandolás és a napozás. Az üdülők 38 százaléka választja a pihenés e formáját. Városnézéssel tízből közel hárman töltik idejüket, kulturális programokon (múzeumlátogatás, színház, koncert, fesztiválok) kevesebb, mint egyötödük vesz részt. Továbbra is kevesen részesítik előnyben az aktív pihenési formákat, mindössze 14 százalék megy túrázni nyaralás alatt. A vízi sportoknak 7 százalék hódol, vízitúrán 3, kerékpártúrán pedig 4 százalék vesz részt.

KSH

A KSH adatai, amelyek forrása elsősorban a határállomásoknál való adatfelvétel, árnyalják a fenti eredményeket. Először is, ha már utazunk, a határokon túl nem sajnáljuk kiadni a pénzt: 2008-ban 725 milliárd forintot költött el a magyar lakosság külföldön.

Amíg az utazások számát tekintve az egynapos látogatások aránya (63,2 százalék) a legmagasabb, addig a tartózkodási időt véve alapul a többnapos, ezeken belül is a 4 vagy annál több éjszakás utazások voltak többségben, arányuk összesen 78 százalék.

A lakosság külföldi kiadásainak 70 százaléka turisztikai, negyede pedig munkavégzési célú utakhoz kötődött. Az összes külföldi fogyasztás 64 százaléka (465 milliárd forint) kapcsolódott a turisztikai motivációjú utazásokhoz, amelyből 43 milliárd forintot fordítottak nemzetközi közlekedésre a külföldre utazók. Abban a 20 országban, ahol a magyarok 2008-ban a legtöbbet költötték, az egy főre jutó egy napi átlagos kiadás a franciaországi utakon volt a legmagasabb (15 200 forint), és Romániában a legalacsonyabb (4 500 forint).

A 2008-ban lakosság 84 millió napot töltött külföldön, ennek több mint 1/3-át a III. negyedévben, azaz a nyaralási szezonban. A többnapos utazásokhoz kapcsolódó átlagos tartózkodási idő 2005 óta folyamatosan növekedett 2008-ig, amikor 11,3 nap volt, tavaly pedig valamivel kevesebb 11,2 nap.

hvg.hu

Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezetője, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) szóvivője a hvg.hu-nak elmondta, hogy a válság természetesen érezteti hatását a külföldi utazások iránti keresleten. A kiesett – nyaralásra költhető – jövedelmet a magyarok azzal igyekeznek pótolni, hogy nem sajnálják a fáradságot az utazásuk olcsón megszervezésére és próbálnak minél olcsóbban szálláshoz jutni. De ha már ott vannak a nyaralóhelyen, igyekeznek minél jobban érezni magukat, s költekeznek.

Az OTP Travel tapasztalatai szerint fejenként 100-120 ezer forintot áldoznak átlagosan egy útra a magyarok. A 137 ezer forintos havi átlagkeresetet nézve, ezért reális azt mondani, hogy aki külföldre utazik, az egy havi keresetét szánja a nyaralásra. A külföldi úti célok közül Horvátország és Törökország kiemelkedik, de a repülőgépes utak esetében Egyiptom és Görögország is igen népszerű.

Külföldi utazásaikat egyre többen igyekeznek egyénileg megszervezni. Horvátországi apartmanos elhelyezés esetén sokan visszamennek oda, ahol már egyszer nyaraltak, s ilyenkor már nem veszik igénybe utazásszervezők szolgáltatásait – hallottuk Molnár Judittól. Ugyanakkor az egyéni szervezés a legtöbb tengerparti üdülőhelyen, így az afrikai országokban vagy Törökországban korántsem egyszerű (magánembereknek arrafelé szinte mindig a legmagasabb árat adják), másrészt a nyelvtudás hiánya, vagy az interneten keresztül történő bankkártyás fizetéstől való tartózkodás miatt sokan fordulnak az utazási irodákhoz. Azaz a piac összeomlásától nem kell tartani.

A szakma a legérzékenyebb veszteségeket elsősorban a legolcsóbb utakra való foglalások számának visszaesése miatt szenvedte el. Ennek feltehetően az az oka, hogy éppen azokat – az alacsonyabb jövedelmű rétegbe tartozókat – sújtotta leginkább a krízis, akik ezek iránt az utak iránt érdeklődtek.

Másrészt a hazai idegenforgalom, a szállodai kínálat és színvonal igen nagyot fejlődött. A wellness-turizmus például nagyon divatossá, népszerűvé vált, így sokan a határokon belül keresnek elérhető árú kikapcsolódást. Ezt pedig igen jelentősen segíti, hogy a munkahelyi juttatások között egyre elterjedtebb üdülési csekkeket csak idehaza lehet felhasználni.

Sugár Sándor, az ExpoTravel utazási iroda kereskedelmi és marketingigazgatója is hasonló tapasztalatokról számolt be. Az olcsó, autóbuszos, apartmanos utak nagyon visszaestek. Összességében tavaly ilyenkor már sokkal több volt az előfoglalás, sőt – valószínűleg az ottani zavaros gazdasági helyzet miatt – sok görög utat visszamondtak. A sláger az idén is bizonyosan Horvátország lesz, hiszen az ottani tengerpart könnyen elérhető Magyarországról – vélekedett Sugár Sándor, aki a hvg.hu-nak kifejtette azt is, hogy a foglalások számának csökkenése csalóka lehet. A magyarok igyekeznek olcsó megoldásokat keresni, s akiknek nincs konkrét úti céljuk – a tapasztalatok mindinkább erről szólnak – elindulnak a tengerpartra azzal, hogy valahol biztosan találnak megfelelő szállást, hiszen hatalmas a kínálat.

A magyarok – a horvát szállodásoktól szerzett információk szerint – jó vendégnek számítanak, mert igyekeznek magukat a nyaralás alatt jól érezni, és nem sajnálják a pénzt az élvezetes programokra, szolgáltatásokra. Kevés azonban az ExpoTravelhez hasonló magyar iroda a horvát tengerparton, amelyik a működését a szabadidő minél élvezetesebb eltöltését támogató háttérszolgáltatásokkal igyekszik még stabilabbá tenni.

Sugár Sándor szerint a magyarok a válság miatt megijedtek egy kicsit, óvatosabban vágnak bele nagyobb kiadásokba, márpedig egy nyaralásra rámegy durván egy havi jövedelem. Így elképzelhető, hogy valóban lesz visszaesés, de az is, hogy végül nem utaznak sokkal kevesebben idén, mint a korábbi években. Sőt – véli a szakember – a korábbi visszaesések tapasztalatai alapján arra lehet számítani, hogy visszaáll a korábbi trend, s a magyarok lassan emelkedő számban mennek külföldre nyaralni.

hvg.hu

A KSH adataiból kiderül, hogy egy négytagú család esetében az egy hetes nyaralás alatti kiadások igen magasra szökhetnek. A legmagasabb franciaországi kiadások napi 15200 forintjával egy hét alatt több mint 400 ezer forint menne el a költésekre, amelyekben még nincs benne a szállás és az utazás költsége, ami átlagosan további 300 ezer forintot emészt fel. Ennél persze lényegesen olcsóban is meg lehet úszni a nyaralást. Két nettó átlagkeresetből, azaz 274 ezer forintból a környező országokban, autóbuszos vagy egyéni utazás mellett és apartmanban egy hetet jól el lehet tölteni különösen, ha a fő program a strandolás, s nem kell múzeumi belépőkre, hajóbérlésre, wellness szolgáltatásokra költeni. Idehaza (például a Balaton mellett) az üdülési csekkek felhasználásával pedig a nyaralás hossza akár meg is duplázható, s a közlekedési költségek is lényegesen kisebbek.

A nyaralásra utazó párok helyzete sokkal jobb, hiszen a gyerekekre nem kell költeniük, s az így felszabaduló pénzt olyan szolgáltatások igénybevételére költhetik, amelyeket családos nyaraláskor talán meggondolnának. A horvát tengerparton sok honfitársunk ismeri a 8 eurós pizzák és a 4 eurós sörök világát. Az autóval szintén elég könnyen elérhető, azaz a megcélzott árkategóriában is széles kínálatot nyújtó olasz tengerparton ehhez még hozzájönnek a strandszolgáltatások (például 2 napágy és 1 ernyők kábé napi 15 euró), amelyek gyorsan viszik a pénzt. Persze, aki bírja a napot, az olcsóbban is megúszhatja a strandolást.

A családok számára a jelzett keretből többnyire elérhetetlenek a repülős utak, de két ember könnyen elmehet ennyiből egy hétre például Észak-Afrikába. Százezer forint körül kezdődnek ugyanis azok az ajánlatok, amelyek nem csak az útiköltséget és a szállást, hanem a teljes étkezést és italfogyasztást is tartalmazzák (all inclusive). Így csak az extra szolgáltatásokat kell megfizetni (kirándulást a piramisokhoz, búvárkodást, tevegelést stb.).

A teljes turisztikai kínálatot természetesen nincs esélyünk elemezni, de a példák azt mutatják, hogy aki rá tud szánni egy átlagkeresetnyi pénzt a nyaralásra, az a családjával együtt is legalább egy hetet eltölthet például valamelyik közeli tengerparton (ami a magyarok legkedveltebb üdülési célpontja).

Hazánk polgárai meglehetősen szemérmesek az üdüléseiket illetően. Ha igaz a GfK és az Ipsos felmérésének adata, hogy a lakosságnak csak 8 százaléka jár külföldre nyaralni, akkor ők költöttek el 2008-ban összesen 465 milliárd forintot turisztikai célokra, mint a KSH állítja. Azaz fejenként durván 580 ezer forintot. Ez aligha hihető. Mint ahogy az is valószínűtlen, hogy a tavalyi durván 6 millió külföldi utazást ilyen kevés honfitársunk abszolválta volna. Úgy látszik, hogy a külföldi utazás, de egyáltalán az üdülés még mindig olyan luxusnak hat, amiről nem szívesen valljuk be, hogy részt veszünk benne, hogy futja rá, vagy áldozunk rá. Magánügyünknek tekintjük. De ezért beülünk a kocsiba, nekivágunk az M7-esnek, vagy kitaxizunk Ferihegyre, hogy útnak induljunk, hiszen úgy gondoljuk, hogy egy évben legalább egyszer mindenkinek jár a kaland vagy a pihenés. Ilyenkor nem gondolunk azokra, akik nem jutnak el velünk e messzi, de legalábbis csodás helyekre.

Meixner Zoltán