Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A testület neves szőlészekből és borászokból, valamit szakmai szervezetek képviselőiből áll, amely a néhány hónapja működő intézetet segíti abban, hogy magas fokú legyen a szakmai képzés.
Az egyetemen működő, szőlészettel és borászattal foglalkozó szervezeti egységek integrációjáról a BCE Szenátusa határozott kétéves előkészítő munka után. A Szőlészeti és Borászati Intézet gerincét az Élelmiszer-tudományi karon működő Borászati, és a Kertészettudományi karon működő Szőlészeti tanszék alkotja. A két tanszék, valamint a Kecskeméti Kutató Állomás – a korábbi szakmai kutatóintézet – és a Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola így egységes irányítás alá került.
Ezzel a döntéssel megvalósult az egyetem vezetésének szándéka, hogy a szőlészet és a borászat oktatását és kutatását stratégiailag kiemelt területként kezelje a szakmunkás szinttől a PhD szintig.
Az intézet létrehozása mintegy 200 millió forintba, működtetése pedig évi mintegy 50 millió forintba kerül – mondta Mészáros Tamás, a BCE rektora. Rámutatott: a régióban nincs még egy olyan speciális képzési szerkezet, ahol a szakiskolától egészen a doktori szintig egy szervezeti egységben lenne az oktatás a szőlészet-borászat szakterületén. A hallgatókat a globalizált világ számára kell képezni, ezért a BCE tananyagába beépítik azokat az ismereteket is, amelyeket a hazai és nemzetközi hírű borász szaktekintélyekből álló, most megalakult tanácsadó testület nyújt.
