Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az áfacsalás tipikus példája, amikor papíron „megutaztatják” a cukrot − utalt az ágazatban gyakran hallható gyanús ügyletekre Bráth Zoltán, a Magyar Cukor Zrt. elnöke. A feldolgozótól egy magyarországi cég megvásárolja az árut, amelyet tovább adnak egy uniós bejegyzésű − általában szlovák vagy román − vállalkozásnak, s mivel az EU területén nem kell fizetni az országok között áfát, így a külföldi cég könnyedén tovább értékesítheti a cukrot egy magyarországi fantomtársaságnak, amely eladja a szállítmányt − hivatalosan, áfával − egy áruházláncnak vagy kereskedelmi társaságnak.
A cikkben szereplő példa szerint két nappal azután, hogy a kaposvári gyár eladta a cukrot, az Alföldön 15 forinttal olcsóbban lehetett hozzájutni. A Magyar Cukor feljelentést tett, az ügy tudomásuk szerint jelenleg ügyészségi szakban van.
Bráth Zoltán − osztva az Élelmiszer-feldolgozó Országos Egyesületének javaslatát − úgy vélekedett: az illegális élelmiszerkereskedelem területén tapasztalt sok milliárdos trükközés ellen talán az egyszámjegyű áfa bevezetése jelenthetne megoldást, akkor sokan már nem kockáztatnának. Az egyesület felmérésére hivatkozva a cégvezető elmondta: Magyarországon évente közel 3 000 milliárd forintnyi élelmiszert értékesítenek. Ennek az áfa-tartalma 750 milliárd forint, amelynek csaknem egyharmada a feketekereskedelemben csapódhat le.
