Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Tízezren nyilatkoztak eddig hivatalosan arról, hogy a magánnyugdíj-rendszerben maradnak, arányuk nem éri el a tagok fél százalékát. A bejelentésre még van két hét, hisz a határidő január végén jár le (csak kivételesen lehet később leadni a nyilatkozatot), de már sejthető, hogy kevesen maradnak a második pillérben, így a kormány február elején diadaljelentést adhat majd ki.
Nem mintha a közvélemény egyetértene a parlamentben megszavaztatott kormányelképzeléssel. A HVG megbízásából készült Medián-felmérés szerint a megkérdezettek nagyobb része határozottan ellenzi a változtatást: minden harmadik válaszadó (és ezen belül a jelenlegi magánpénztári tagok 39 százaléka) egyáltalán nem ért egyet vele, és további 27 százalék is inkább elutasítja a nyugdíjrendszer mostani átalakítását.
Ez gyakorlatilag a második pillér felszámolását jelenti és a tagok vissza- vagy átterelését a kizárólag állami rendszerbe – amit tehát még annál is kevesebben támogatnak, mint a Medián novemberi felmérésében a magán-nyugdíjpénztári befizetések 2011 végéig szóló állami visszatartását (HVG, 2010. december 4.). A kormányoldal még a saját szavazótáborát sem igazán tudta a tervezet mögé állítani, más szavazói csoportok körében pedig egyértelmű a változtatás népszerűtlensége.
Számításról van szó. Az új nyugdíjrendszer súlyosan hátrányos helyzetbe hozza a magánpénztárakban maradókat, hiszen 2011. december 1-jét követően saját befizetéseik továbbra is a magánpénztárba mennek, a munkáltatóiakból viszont az ő javukra nem írnak jóvá egy fillért sem, az a közös államiba kerül. Nem meglepő tehát, hogy a választás szabályainak ismeretében a jelenlegi tagok 62 százaléka már december elején biztosnak vagy legalábbis valószínűnek tartotta, hogy visszatér az állami rendszerbe. Mégis jelentősnek mondható az a réteg, amelyik inkább ellenállna a kormányzati szándékoknak. Korántsem biztos azonban, hogy megteszi.
Bár a magánpénztári tagok ötöde arra hajlik, hogy a magánnyugdíjrendszerben marad, és további 18 százalék még nem tudott dönteni, csak 8 százalék mondja biztosnak, hogy vállalja a hátrányos elbírálást (ez több mint 200 ezer embert jelentene). E szándékok mögött elvi ellenérzés is meghúzódik: a tagságuk megtartását tervezők közel négyötöde eleve nem ért egyet a nyugdíjrendszer ilyen módú átalakításával. A január közepi adatok azonban arra utalnak, hogy végül a gazdasági számítás győz, és sokkal kevesebben maradnak a magánpénztárakban, mint amennyien a decemberi felmérésben mondták, vagy ahányan kitartanának, ha nem érné őket anyagi hátrány.
Az átléptetés módja – a nyilatkoztatási procedúra – sem tetszik a többségnek. A nem nyilatkozók automatikus átsorolását például csak a magánpénztári tagok 35 százaléka tartja helyesnek. Árnyalja a képet, hogy az így gondolkodók nagy többsége (89 százaléka) amúgy is valószínűbbnek tartja, hogy visszatér az állami rendszerbe.
