Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A regionális és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a kormányzati rendszerek modernizálása, a jelenleginél szigorúbb szabályok és előírások, nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosító intézmények - ezek az ázsiai kontinens fejlődésének kulcskérdései - hangzott el az ADB kormányzótanácsának éves közgyűlésén.
A 60 ország részvételével megrendezett találkozón hangsúlyozták: a régió hosszú távú versenyképessége azon múlik, az országok mennyire tudják hatékonyan szabályozni erőforrásaik felhasználását, garantálni a kontinens energiaszükségletének kielégítését, továbbfejleszteni az infrastrukturális hálózatot, biztosítani az élelmiszer-ellátást és a vízkészleteket, valamint azon, hogy sikerül-e továbbra is fenntartani a békét és a stabilitást. Ezen célok eléréséhez és a közös problémák - így elsősorban a növekvő infláció és a működőtőke-áramlás kiszámíthatatlanságának - kezeléséhez a kontinens országainak minden eddiginél szorosabb gazdasági együttműködése, a rendelkezésre álló eszközök összehangolása szükséges.
A kihívásokra megfelelő válaszul szolgáló nemzeti és regionális politikákkal az évszázad közepére Ázsia adhatja a világ össz-GDP-jének 51 százalékát (148 ezer milliárd dollár), a 2050-re vezetővé váló hét gazdaság - Kína, India, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Malajzia és Thaiföld - pedig a kontinens növekedésének 90 százalékáért felelhet majd. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó átlagos jövedelem a fenti országokban a következő negyven év során 45.800 dollárra nőhet, ami 25 százalékkal magasabb az 36.600 dollárra becsült globális átlagnál. A kevésbé optimista forgatókönyv szerint, mely Kína, India, Indonézia és Vietnám gazdasági növekedésének lassulását vetíti előre, a kontinens a világ gazdaságának 32 százalékát adja majd.
A Hanoiban összegyűlt kelet-ázsiai országok devizatartalékaik diverzifikálásáról, készleteik hatékonyabb felhasználásáról is tárgyaltak. A kérdést a gyenge dollár jelentette árfolyamveszteség és Peking a jüan nemzetközivé tételére irányuló törekvése is aktuálissá teszi. A térség három meghatározó gazdasága, Kína, Japán, Korea közös nyilatkozatban közölte, vizsgálja saját valutái használatának lehetőségeit kereskedelmi tranzakciói során.
