Magánpénztárpótló konstrukciók

Elnevezésük alapján aligha meglepő, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári és a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) nyitása lehet a legjobb megoldás azok számára, akik csak a nyugdíjba vonulásuk után kívánnak hozzányúlni addig felhalmozott megtakarításaikhoz – mondja Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. partnere. Az ott szunnyadó pénzekhez a legkedvezőbb feltételekkel a nyugdíjkorhatár elérését követően, de legalább húszéves türelmi idő után lehet ugyanis hozzájutni. A nyugdíjkorhatárt 2020 után elérők kérhetik, hogy az önkéntes pénztárba vagy a nyeszre általuk évente befizetett összegekből az adóhivatal húsz százalékot – de legfeljebb évi 100 ezer forintot – írjon jóvá e számlájukon. Az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők pedig, ha korábbi magánpénztári reálhozamaikat önkéntes pénztári kontójukra irányíttatják, visszakérhetik a jóváírt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot. A nyeszen lévő eszközök hozama (jellemzően árfolyamnyeresége) az osztalék kivételével adómentes. Ha viszont valaki a nyeszen felhalmozott pénzt mégsem nyugdíjszolgáltatásként kívánja igénybe venni, akkor az osztalék kivételével az elért hozam után egyéb összevonandó jövedelemként adóznia kell, emellett még az adóhatóság által jóváírt összeget is 20 százalékkal növelten vissza kell fizetnie.

Végel Dániel

 Azoknak viszont, akik már most látják, hogy valószínűleg még a nyugdíjba vonulásuk előtt szükségük lesz felhalmozott megtakarításaikra, Hegedüs a tartós betéti, illetve befektetési számlát (tbsz) és a befektetési egységhez kötött (angolul: unit-linked) életbiztosítást ajánlja. Közülük a tbsz a kedvezőbb, a hozamához ugyanis már ötévnyi takarékoskodás után is adómentesen lehet hozzájutni (de három év után is csak a kamatadó felét kell megfizetni), ha ez idő alatt a számlatulajdonos nem nyúl a megtakarításához. E konstrukció hátránya ugyanakkor, hogy azon csak a befektetés első évében lehet újabb megtakarításokat elhelyezni, a három-, illetve ötéves türelmi idő alatt már nem. Tbsz-t ugyanakkor annak is érdemes nyitnia, akinek már 3 évnél korábban is szüksége lehet az ott fialtatott pénzére, hiszen ez esetben ugyanúgy kell adóznia az őt megillető hozam után, mintha normál értékpapírszámlán tartotta volna befektetését.

Túry Gergely

 Egyelőre nem vetette vissza a nyesz iránti keresletet, hogy a nyugdíjba vonulás után arról a pénzintézet nem járadékszerű kifizetéseket teljesít, hanem a számlán lévő összeget csak egyszerre lehet adómentesen felvenni. Ha pedig valaki újra befekteti a pénzt, hogy apránként vegyen ki belőle, azt már csak adózva teheti meg. „Előnyösebb lenne, ha a törvény lehetőséget adna a járadékszolgáltatásra is. Ezzel kényelmesebbé válhatna a számlák használata, és a nyesz valóban teljes körű nyugdíjprogrammá alakulhatna át” – véli Surányi Zoltán, a CIB Bank üzletfejlesztési szakértője. Addig is a Raiffeisen Bank szakértői azt javasolják, hogy a nyugdíjba vonulók a nyeszról felvett megtakarításból a rövid távon nélkülözhető összeget a tbsz-en forgassák tovább, és csak az azonnal szükséges pénzeket tegyék adóköteles formákba. Az is járható út lehet – még ha kétségtelenül rázósabb is –, ha valaki évről évre olyan összegben nyitogat tbsz-eket, hogy azokból a nyugdíjba vonulása után minden évre jusson éppen lejáró. Az MKB Bank a nyesz újranyitását ajánlja, az ugyanis a nyitás évét követő harmadik évben már újra adómentesen megszüntethető. Vagyis közel háromévente van lehetősége a nyugdíjasnak pénzt kivonni a számláról anélkül, hogy abból adóznia kellene. Sőt amennyiben adóköteles jövedelme keletkezik, évente még kérheti is adója visszatérítését.

 Surányi szerint az eddig nyeszt nyitók szeme előtt jellemzően nem a majdani kifizetés módja lebegett, hanem a felhalmozás lehetősége. A K&H Banknál pedig inkább előnynek tartják, hogy nem kell járadék formájában várni a pénzre, hanem egy összegben felvehető. Több szakértő nem zárja ki, hogy sokakat azért nem foglalkoztat a járadékosítás lehetősége, mert nyugdíjba vonulásuk csak évek múlva esedékes, addig pedig még enyhülhetnek a kamatadószabályok. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője pedig komoly esélyt ad annak, hogy évek múlva esetleg már lehet járadékot vásárolni, ami nyilván nem lesz ingyen, de akkor sem lenne az, ha eredendően betennék a csomagba. Márpedig minél több járadékot folyósítanának a pénzintézetek, annál olcsóbb lehet e szolgáltatás.

 A Budapest Banknál sem értenek egyet azzal, hogy a határozott idejű járadék lehetősége önmagában vonzóbbá tenné a nyeszt, sőt szerintük éppen ellenkező hatást váltana ki, ha a megtakarítás csak járadékszolgáltatásként lenne hozzáférhető. Tapasztalataik szerint az egyösszegű pénzfelvétel lehetősége vonzóbb az ügyfelek számára. További ösztönzők beépítése mellett ugyanakkor elképzelhetőnek tartják, hogy a nyesztulajdonosok közül többen választanák a határozott idejű járadékos megoldást, mint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok. Az OTP Banknál és a Raiffeisennél üdvözölnének olyan jellegű törvénymódosítást, amely megengedné, hogy az ügyfelek döntsék el, egy összegben vagy járadékosan kérik a nyeszen felhalmozott megtakarításukat.

CSABAI KÁROLY