Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A paksi atomerőmű 1990 óta minden évben országos, reprezentatív közvélemény-kutatást végeztet. A legújabb felmérést a TNS Hoffmann Kft. készítette 2011 augusztusában - mondta el Mittler István. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy csökkent a technológia és a létesítmény támogatottsága. Ennek egyértelmű oka, hogy a Japánban történt tavaszi földrengés és az azt követő szökőár következményei az atomerőművek megítélését világszerte befolyásolták - tette hozzá.
Az általános támogatottsági mutató a tavalyi 78 százalék után jelenleg 73 százalékon áll. Arra a kérdésre, hogy Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?, a megkérdezettek csaknem háromnegyede válaszolt igennel. Emellett 86 százalék véli úgy, hogy az atomerőmű megfelel az európai uniós színvonalnak is.
Mittler István kiemelte, hogy a magyar lakosság a fukusimai események után is bízik a Pakson érvényben lévő szigorú szabályokban. Ezt bizonyítja azt, hogy a megkérdezettek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a biztonsági előírások "nagyon" vagy "meglehetősen" szigorúak, további 22 százalék szerint pedig "megfelelőek”. A válaszadók 94 százaléka szerint ezeket a biztonsági szabályokat be is tartják a paksi atomerőműben.
A kommunikációs igazgató beszámolt arról, hogy a felmérésben részt vevők 51 százaléka támogatná egy új atomerőművi blokk építését (44 százalék nemmel válaszolt), ha az a paksi telephelyen létesülne, és ugyancsak a többség (58 százalék igen, 35 százalék nem) egyetért az erőmű üzemidejének meghosszabbításával is. A Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója hozzáfűzte, hogy a válaszadók csaknem fele tudja, hogy Magyarország legolcsóbb villamosenergia-termelő egysége, a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének 40 százalékát adja.
A megkérdezettek úgy foglaltak állást, hogy a lakosság energiával való biztonságos ellátását csak a megújuló energiaforrások tudják az atomerőműnél hatékonyabban biztosítani. A megújuló energiaforrások népszerűsége azonban csak elvi szinten jelentkezik: a megkérdezetteknek 31 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne "kicsit többet" fizetni a megújuló forrásokból származó, de drágább villamos energiáért, és mindössze három százalék vállalná, hogy "a jelenlegi többszörösét" fizeti a villamos energiáért - számolt be a felmérési eredményekről Mittler István.
