A német bankok a görög népszavazás kimenetelétől teszik függővé azt, hogy belemennek-e a görög adósság megfelezésébe. Ennek ellenére folytatják az előkészületeket, nyilatkozta a Spiegel Online-nak Michael Kemmer, a német bankszövetség ügyvezető igazgatója. Korábban ugyanígy döntöttek a hollandok is.

Hullámvasút a tőzsdén

306 forint körül állt az euróhoz képest, a budapesti értéktőzsde (BUX) 4,6 százalékos mínuszban volt szerda kora délután, miután kimaradt az elmúlt nap tőzsdei ralijából a görög bejelentést követően  A legnagyobb esést az OTP-papírok mutatják.

Két óra előtt már egyértelműnek látszik: a reggeli niytás körüli tétovázás után meredek esésbe kezdtek a részvényárfolyamok. A  MOL mintegy 5,23, az OTP közel 8,07 százalékos mínuszba került a nyitóárhoz képest. Rossz hír, hogy a BUX-index a reggeli nyitóárhoz képest több mint 600 pontot veszített.

Tegnap a Dow Jones 300 pontot zuhant, az olasz tőzsdeindex 6,8 százalékot esett, a francia 5,4, a német 5 százalékot - így a magyar tőzsde még csak kis mértékben korrigált más tőzsdékhez képest a görög hírre. A dollár értéke közben drámaian emelkedett az euróval szemben.

Ma reggel az ázsiai tőzsdék is reagáltak a görög bejelentésre: a japán tőzsdeindex több mint két százalékot esett, a kínaiak erősödtek egy kicsit.

Görög virtus

Az éjszakába nyúló, hét óra hosszáig tartó kormányülés befejeztével Iliasz Moszialosz kormányszóvivő bejelentette, hogy a miniszterek egyhangúlag támogatják a miniszterelnök kezdeményezéseit, és hogy a népszavazást "a lehető leghamarabb megrendezik az után, hogy kialakulnak a mentőcsomag legfontosabb részletei".

AP

Meg nem nevezett tisztségviselők viszont elmondták, hogy két miniszternek még mindig erős fenntartásai vannak a referendummal kapcsolatban, amely az első lesz azóta, hogy a görögök 1974-ben megszüntették a monarchiát.

Papandreu a kormány sorsát a parlamentre bízza a pénteken megtartandó bizalmi szavazáson. "Ragaszkodunk tervünkhöz, a demokrácia nem lehet csak látszólagos, pénteken meg fog nyilvánulni, és hiszünk abban, hogy megnyerjük a bizalmi szavazást, dacára annak, hogy a kormányzó szocialista párt képviselői között is nagy a nézeteltérés. Nem bukik meg a kormány!" - jelentette ki a kormányszóvivő helyettese még a kabinetülés közben.

Papandreu: Csak a görög nép beleegyezésével

A kormányfő hivatalának közleménye szerint ez mondta minisztereinek az ülésen: "Erőszakkal semmilyen programot nem fogunk bevezetni, csakis a görög nép beleegyezésével. Ez az ország demokratikus hagyománya, és megköveteljük, hogy külföldön is tiszteletben tartsák. Hiszem, hogy tiszteletben fogják tartani".

Azt fogják megkérdezni a görögöktől, hogy akarják-e az új megállapodást, és hogy az ország bent maradjon-e az eurózónában. A dilemma nem az, hogy "ez a kormány vagy egy másik", hanem hogy "igen vagy nem a megállapodásra", "igen vagy nem az euróra" - tette hozzá.

George Papandreou

AP

Mint mondta, tudja, hogy lesznek kedvezőtlen piaci reakciók, de szerinte a nyugtalanság ideiglenes lesz. A másik megoldás előrehozott választások kiírása lett volna, de azzal a kormány csak "a felelőssége alól bújt volna ki", és a helyzet azzal fenyegetett volna, hogy csődbe megy az ország - érvelt a kormányfő.

Schäuble: a görögök meg fogják szavazni a kormány tervét

Megdöbbenés fogadta szerte Európában a kormányfő döntését a népszavazásról és a bizalmi szavazásról. A nyugat-európai értéktőzsdék kedden erősen mínuszban zártak, miután a befektetők körében valóságos részvényeladási pánikot váltott ki a görög bejelentés.

Közel húsz órán át a görög mentőcsomag fő kialkudói (Németország és Franciaország) nem akarták hivatalosan kommentálni a hírt: a riadalom, az értetlenség és a bosszússág azonban átjött a sajtóközléseken. Az európai vezetői államok kormány- és államfői azonban végül támogatásukól biztosították Papandreut, és úgy számolnak, hogy Görögország végül betartja a megállapodást.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Financial Times Deutschlandnak azt nyilatkozta, hogy az eurózóna továbbra is támogatja Görögországot, ha az ország hajlandó alávetni magát a szükséges reformoknak, és maga is bent akar maradni a blokkban. Schauble szerint a görögök meg fogják szavazni a kormány reformtervét.

Mark Rutte holland miniszterelnök kormánya kedd esti ülésén közölte: megpróbálja elérni, hogy Görögország mégse rendezzen népszavazást, de hozzátette: Görögország dolga eldönteni, hogy mi módon hagyja jóvá vagy utasítja el az európai megállapodást.

Wolfgang Schaeuble

AP

Elena Salgado spanyol gazdasági miniszter kijelentette kedd este: az eurózóna országai mind azt akarják, hogy Görögország maradjon a zónában.

Azumi Dzsun japán pénzügyminiszter is megdöbbentőnek nevezte tokiói idő szerint már szerdán, hogy a görög miniszterelnök népszavazást akar rendezni a mentőcsomagról, minthogy a referendum nem szerepelt a múlt heti európai megállapodásban.

Megosztott elemzők

A Spiegel Online kommentárja támogatja Papandreu kezdeményezését: legitimmé teszi a brutális megszorításokat, „helyre rakhatja” az ellenzéket és az állandósuló munkabeszüntetéseket is illegtimmé teheti egy pozitív végkimenetel.

Öngyilkosságnak tartja viszont a népszavazási kezdeményezést Michael Hüther, a német gazdasági intézet elemzője. Szerinte az összeomlás kockázata jóval erősebb, mint a politikai legitimáció lehetősége. Egy nem-válasz ráadásul évekre kitolná a megoldást és csak erősítené Görögországban a nemzetközi pénzpiacokkal szembeni bizalmatlanságot.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Kai Carstensen, a német gazdaságkutató intézet munkatársa is, aki szerint a görögök a káosz felé menetelnek, a negatív végeredmény csődbe vinné az országot és ezt legelőször a nyugdíjasok és a szociális segélyből élők éreznék meg. Ugyanakkor az „igen” létrehozhatja a „nemzeti egység kormányát” és így végigvihetők lennének a reformok.

"Az eurót rosszul vezették be"

Nagy kockázatot vállal Papandreu kormánya Jens Boysen-Hogrefe szerint, ez a lépés azonban stabilizálhatja az országot. A közgazdász úgy véli, hogy ha a kormánynak sikerül meggyőznie a görögöket arról, hogy a nemmel csak rosszabbul járhatnak, létrejöhet az országban a nagyon várt politikai stabilitás.

Az eurózóna országai tehetnek a görög válságról, az amerikai Cornell Egyetem szakértője szerint. Hiba volt úgy bevezetni az egységes európai fizetőeszközt, hogy nem dolgozták ki alaposan a használatára vonatkozó szabályokat, nyiatkozta Robert Hockett a Voice of Americának.

Lépéskényszerben

Az Economist szerint három okra is visszavezethető a görög válság: az egyik, hogy Papadimitriu kabinetjében kevés hajlandóság mutatkozik a szükséges reformok végrehajtására. Aki mégis támogatná, az kisebbségben van a kormányon belül. Emellett a köztisztviselői réteg politikailag mélyen átitatott, régimódi része nem tud megküzdeni a gondokkal. Ehhez jönnek még hozzá harmadsorban az amúgy is nagyon erős szakszervezetek keményvonalas szocialista vezetői, akik elutasítják az ország modernizációjára való törekvéseket.

Ilyen körülmények között Papadimitriuék nem sok mindent tudnak tenni. „Egy demokratikus államban két lehetősége van a kormánynak: vagy lemond, vagy konzultál az emberekkel”, nyilatkozta a New York Timesnak Jean-Paul Fitoussi a Párizsi Politikatudományi Intézet közgazdásza. Csak azt nem tudni egyelőre, hogy Európa melyik lépéssel jár rosszabbul.

Bizalmi kérdés

A népszavazás jó alkalom lesz arra, hogy a görögök megmutassák: bíznak a közös valutában és kiállnak az euró használata mellett, mondta szerda délelőtt minisztereinek Papandreu. A Bloomberg hírügynökség birtokába jutott információk szerint a kabinet egyhangúlag támogatja a kormányfőt.

Az ellenzék azonban más állásponton van, ezért ma bizalmi szavazás kezdődik a görög parlamentben, említi meg a Bloomberg cikkében. Eredmény jövő hétre várható. Eközben Papandreu Franciaországban próbálja majd megnyugtatni, de legalábbis meggyőzni az európai államfőket döntésének helyességéről.