Az "új típusú" jelzővel legutóbb az influenza vonatkozásában kellett megismerkednünk, most a kormánynak köszönhetően az IMF-fel kapcsolatban is nyerhet új összefüggést. De mit jelenthet, hogy Magyarország "új típusú" együttműködési megállapodást kötne az IMF-fel?

Amit a kormány mond

Mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtök délután kiadott közleményében fogalmazott: az újfajta megállapodás – szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az egész nem csupán kommunikációs trükk-e, amelynek a piac átmeneti megnyugtatása a célja. Az IMF ugyanis egyelőre nem jelezte, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményezett vele és a Magyar Nemzeti Bank is jelezte, hogy csak a minisztérium közleményéből értesült a kormány szándékáról.

Egy NGM-es forrásunk szerint őket legalább annyira meglepte saját sajtóosztályuk közleménye, mint bárki mást. „Mindenki azt találgatja, hogy akkor ez most elővigyázatossági hitelmegállapodás-e, vagy készenléti, senki nem tud semmit” – mondta informátorunk, hozzátéve, hogy ők inkább az elsőre tippelnek, hiszen szerintük ilyen van Romániának és Lengyelországnak is, és valószínűleg Lettország is ilyet köt majd.

MTI / HVG Archív

Az IMF működését jól ismerő forrásunk szerint nehéz eldönteni, hogy milyen valutaalapi segítségnyújtási instrumentumnak felelhet meg a készülő megállapodás. Szerinte ahhoz, hogy elővigyázatossági megállapodást köthessünk az IMF-fel, ahogy azt Lengyelország is tette, nem történtek meg a szükséges előminősítések, és nem is olyan volt az elmúlt hónapok gazdaságpolitikája, hogy azt az IMF eredeti belső szabályai alapján megkaphatnánk. Informátorunk ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az IMF-nél is rugalmasan alkalmazkodhatnak a helyzethez.

Ennek alapján azonban egyelőre valószínűbb, hogy nem úgynevezett elővigyázatossági hitelkeret-megállapodást (Precautionary Credit Line), hanem inkább elővigyázatossági készenléti hitelkeret-megállapodást (Precautionary Stand-By Arrangament) kérne a kormány az IMF-től. Ilyet kapott Costa Rica, El Salvador és Guatemala a pénzügyi válság során. Azok az országok kérnek ilyen segítséget, melyek nem szándékoznak lehívni az összeget, de fenntartják a lehetőségét annak, hogy adott esetben gyorsan lehívják, ha szükségük lesz rá. Ez az instrumentum a 2008-ban lehívott készenléti hitelkeret-megállapodás (Stand-By Arrangement) továbbfejlesztett változata.

2008: továbbfejlesztett verzió

2008 őszén a Gyurcsány-kormány készenléti hitelkeret-megállapodást kötött az IMF-fel, aminek a megkötéséhez szándéknyilatkozatot (letter of intent) is be kellett nyújtania, amelyben részletesen leírta azt a makropályát, amit a kormány a pénzügyi stabilitás érdekében szükségesnek látott, és aminek eléréséhez az intézkedéseket is megnevezte. Erre bólintott rá az IMF igazgatósága. A megállapodás része volt annak az ütemezésnek a meghatározása is, hogy milyen időközönként, mekkora részletekben férhetünk hozzá a hitelkerethez. Ehhez kapcsolódott az IMF és az Európai Bizottság közös felülvizsgálata is, melynek során folyamatosan ellenőrizték a vállalásaink teljesülését.

2009-ben az IMF továbbfejlesztette a készenléti konstrukciót, hogy az országok rugalmasabban tudjanak reagálni a válság kihívásaira. Ennek során megkétszerezték a leköthető forrásokat és egyszerűsítették a feltételeket. Az új változat teszi lehetővé azt is, hogy elővigyázatossági okból kössön egy IMF-tagország készenléti megállapodást. Ennél a hiteltípusnál a közösen, tárgyalásokon megállapodott egyedi, országra szabott feltételrendszer teljesítését az IMF a szokásos rendszerességgel ellenőrzi.

A különbség a készenléti hitelhez képest az, hogy előre megállapodnak: a keretösszeget a kedvezményezett ország nem fogja felhasználni, hanem elővigyázatosságnak tekintik a keret készenlétben tartását. A le nem hívott keretekre az IMF 0,5 százalékos szolgáltatási díjat számít fel. Ilyen megállapodása van például Romániának és Szerbiának. A románoknak biztosított keret alapján Magyarország esetében 3,61 milliárd eurós elővigyázatossági biztosítékot jelentene egy ilyen megállapodás.

A további lehetőségek

Egyes elemzők számolnak azzal, hogy hazánk elővigyázatossági hitelkeret-megállapodást is köthetne, ami szintén biztosíték gyanánt szolgálhat, és nem kell lehívni az elérhető összegből. Ez egy új instrumentuma az IMF-nek, amit eddig csak Macedóniának nyújtott. A Precautionary Credit Line (PCL) elnevezésű konstrukciót a Valutaalap azoknak az országoknak találta ki, amelyek, jóllehet megbízható politikát követnek és stabil fundamentumokkal rendelkeznek (ezeknek a feltételeknek jelenleg nem valószínű, hogy maradéktalanul megfelelne Magyarország), viszont a sérülékenységük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeretet (az úgynevezett Felexible Credit Line) szigorúbb feltételeinek.

Az elővigyázatossági hitelt tehát azokra az országokra szabták, amelyeknek nem kell azonnal lehívható forrásokat biztosító készenléti hitel, a rugalmas hitel feltételeit viszont nem tudják teljesíteni. A kiutalás módszere: a kiutalás után egy évvel ellenőrzik a szabályfeltételek betartását, ötvözve a felmérés során feltárt sérülékenységek célzott kezelésére szóló feltételekkel.

A rugalmas hitelkeretet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül.

A rugalmas hitelkeretet az IMF egy vagy két évre adja, az első év után ellenőrzi a szabványfeltételek tartását. A keret összegét eseti megállapodás rögzíti. Ilyen keretet váltott ki Lengyelország 2009. májusban két évre, majd idén januárban újabb két évre körülbelül 22,23 milliárd euró értékben. Az összeg a lengyel IMF-kvóta 1400 százalékának felel meg. Magyarország esetében ezzel az aránnyal számolva a keretösszeg 16,86 milliárd euró lehetne.

Blöff?

Egyelőre azonban még az sem biztos, hogy bármilyen hitelkeret-megállapodást kötünk az IMF-fel. A kétséget erősítheti Orbán és Matolcsy ellenszenve az IMF-fel szemben, valamint az IMF magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos véleménye, illetve azt, ahogyan múlt nyáron a kormány bánt a nemzetközi szervezettel.

Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője szerint kétkedésre ad okot, hogy az NGM közölte, a kormány meg akarja őrizni a függetlenséget (vagyis nem akar megfelelni az IMF által támasztott feltételeknek), illetve finanszírozás helyett csak biztosítást akar kötni. Csakhogy az IMF-nek valójában nincs olyan támogatása, aminek ne lennének feltételei.

Az NGM közleménye utalhat arra, hogy elővigyázatossági hitelkeretet (PCL) kötnének, az elemző azonban nem látja a megállapodás lehetőségét, hiszen az IMF valószínűleg a devizahitelekkel kapcsolatos intézkedések vagy némelyik új adószabály módosítását kérné. Montalto szerint ugyanakkor elővigyázatossági készenléti hitelre sem sok esély van, hiszen ehhez számos feltételnek meg kellene felelni, márpedig a kormány ezt a közlemény szerint nem vállalná. Készenléti hitelmegállapodásról sem lehet szó, mert az nem biztosítékra, hanem finanszírozásra szolgál.

Mindezek miatt a Nomura elemzője attól tart, hogy a kormány közleménye csupán verbális intervenció, hogy megnyugtassa a piacot, valós tartalom nélkül.