Az európai gazdasági kormányzás szabályainak további szigorítása nélkül nagyon nehéz a közös európai valuta megőrzése, ha egyáltalán lehetséges - jelentette ki az Európai Bizottság (EB) elnöke. José Manuel Barroso az újabb gazdaságpolitikai javaslatcsomagnak a bemutatása kapcsán arról beszélt Brüsszelben szerdán, hogy a Bizottság ténylegesen büntethetővé tenné azon euróországokat, amelyek nem tartják be a közösségi szabályokat a nemzeti költségvetések tervezése és megvalósítása során.

Ránéznének a számokra

Az EB a jövőben minden év október 15-éig kötelezővé tenné a következő évi nemzeti költségvetés tervezetek benyújtását Brüsszelnek. Az EB a büdzséterveket aztán véleményezhetné és módosításokat javasolhatna. Barroso elnök ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a büdzsék elfogadása és a javasolt módosítások figyelembe vétele továbbra is nemzeti hatáskörben maradna. Arról azonban nem ejtett külön szót az EB feje, hogy a stabilitási és növekedési szabályokat negligáló euróországokat az ősszel elfogadott hatos gazdasági csomag decemberi hatályba lépését követően hogyan büntetné az Unió, hogy ezzel is rászorítsa őket a nagyobb költségvetési szigorra.

Barroso az irányt mutatja

AP

A Bizottság elképzelése szerint azokra a tagállamokra, amelyek túlzottdeficit-eljárás alatt állnak, a féléves helyett negyedéves beszámolási kötelezettség várna. Továbbá az EB tehetne javaslatot azoknak az országoknak a “fokozott megfigyelésére”, melyek pénzügyi stabilitási nehézségekkel küzdenek. A Bizottság javaslatára aztán az Európai Tanács döntene ennek elrendeléséről: az állam- és kormányfők vagy a pénzügyminiszterek aztán ajánlásban javasolhatnák a bajban lévő tagállam számára, hogy igényeljen nemzetközi pénzügyi segítséget.

Növelni a tétet

Olli Rehn pénzügyi és gazdasági biztos a fokozott szigort vázoló javaslatok mellett bemutatta a 2012-re esedékes növekedési jelentést is. Eszerint a tagállamoknak jövőre mindenekelőtt a költségvetések konszolidációjára, a növekedést és foglalkoztatást segítő adózási reformokra, a bankszektor helyzetének normalizálására és ezen keresztül a kis- és középvállalkozóknak nyújtandó hitellehetőségek bővítésére, a közfinanszírozás további rendbetételére és a befektetések ösztönözésére kell koncentrálniuk.

Barroso elismerte ugyan, hogy ezek a javaslatok semmiképpen nem újak, viszont ezek megvalósulása nélkül szerinte nem sikerülhet az európai gazdaság stabilitásának, valamint a befektetői bizalomnak a visszanyerése. “A növekedéshez való visszatéréshez a tagállamoknak növelniük kell a játék tétjét, ami a strukturális reformokra vonatkozó vállalásaik megvalósítását és az eurózóna mélyebb integrációját illeti” - mondta az EB elnöke.

Eurókötvények átnevezve

A Bizottság a gazdasági szigorról szóló csomag keretében vitára bocsátotta régóta lebegtetett eurókötvény-javaslatát, mely az euróországok közös garanciavállalására épül. A stabilitási kötvénynek hívott övezeti értékpapírt három finanszírozási konstrukcióban tervezték meg: ezekről vitáznak majd az uniós intézmények és a tagállamok a következő hónapokban. Az EB elképzelése szerint a közösen kibocsátott kötvények növelnék az EU pénzügyi integrációját és pénzpiaci stabilitását, illetve erősítenék a kontinens globális gazdasági erejét. Brüsszel szerint a közös kötvények piacra dobásával keletkező többletforrások segíthetnének a krízis leküzdésében.

Az elképzelés kritikusai szerint a közös garanciavállalással az euróországok nem végeznék el rendesen otthon “házi feladataikat” vagyis államháztartásaik rendbetételét. Erre az aggodalomra reagálva szerdán Barroso és Rehn is hangsúlyozta, hogy a stabilitási kötvények bevezetése csakis a költségvetési szigor kivívása és a szükséges reformok keresztülvitele mellett lehetséges. Máskülönben a kötvényekért felelősséget vállaló országok kockáztatnák jó hitelminősítői besorolásukat.

Merkel a gazdasági kormányzást fűzné előbb szorosabbra

Továbbra sem tartja megfelelő és kellően gyors válasznak az eurókötvény-javaslatot a válság orvoslására Angela Merkel német kancellár, aki szerint politikai válasz kell a válság legyőzéséhez, és ha valamikor vitára érdemes bocsátani az eurókötvények gondolatát, az a válság vége, nem a közepe, ahol most tartunk.

A német kancellár ehelyett minden követ megmozgat az alapszerződés újabb módosításáért, aminek a célja az európai közös gazdasági kormányzás kikényszeríthetősége. Ahogy azt a minap Berlinben kijelentette, amennyiben nem sikerül a Huszonhetek körében megállapodni az alaptörvény módosításáról, akkor ezt az eurózóna tizenhét államának kell megvalósítania.

A 2009 év végén ratifikált és már tavaly is módosított alapszerződés ismételt változtatását mindenekelőtt a britek ellenzik, bár a Merkel-Cameron találkozó után az utóbbi álláspontja némileg puhulni látszik. Szóba került ugyanis, hogy a támogatásáért cserében dűlőre juthatnak a munkaidőről szóló, számukra régóta fájdalmas EU-irányelv módosításában.