Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Nem lesz nagy volumenű visszalépés a pénztárakból az államhoz – vélekedett Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója egy szerdai beszélgetésen. Várakozását azzal indokolta, hogy a jelenlegi pénztártagok tudatosan a pénztárakat választották tavaly. Mint mondta azonban, egyelőre csak a bizonytalanság a biztos.
A vezérigazgató szerint indokolt lenne a magánnyugdíjpénztárak beolvasztása az önkéntes pillérbe, hiszen már nem részei a társadalombiztosítási rendszernek. Erre a szándékra utalnak egyébként a kormány rejtett utalásai is – mondta. Kiemelte, hogy a magánnyugdíjpénztárak fenntartása ilyen szigorú szabályozással már nem is lenne indokolt és túl költséges is, miközben már csak ugyanazt a funkciót lennének képesek ellátni, mint az önkéntes pénztárak.
Be kellene olvasztani a magánkasszákat
A Pioneer vezérigazgatója szerint a kormánynak azt kellene megfontolnia, hogyan viszi vagy alakítja át a magán-nyugdíjpénztári rendszert az önkéntes pénztári rendszerbe, de az is ésszerű lenne, ha nyugdíj-előtakarékossági számlákra kerülhetne a magánnyugdíjpénztártagok megtakarítása.
Matolcsy egy parlamenti válaszában utalt rá, hogy a magánkasszák nem részei a nyugdíjrendszernek
Túry Gergely
Az lenne ugyanakkor az igazságos megoldás, ha a pénztártagok átvihetnék a megtakarításaikat például egy önkéntes pénztárba, akkor arra az időszakra, amíg ezt a vagyont felhalmozták a kötelező magán-nyugdíjpénztári járulékokból, csak 75 százalék állami nyugdíj járna, a jövőben viszont már 100 állami nyugdíjra szereznének jogosultságot, hiszen az idei évtől már csak az állami nyugdíjkasszába folyhatnak be a járulékok – vélekedett Vízkeleti Sándor.
Igazságos lenne megadóztatni a pénztári megtakarításokat
A vezérigazgató szerint nem valószínű, hogy a kormány később egyszerűen elveszi a maradók felhalmozott megtakarítását. Jegyezzük meg, ennek azonban nem lenne jó üzenete azok felé, akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, hiszen így végül a pénztáraknál maradók jobban jártak mindenkinél, az erőszakkal visszaléptetetteket pedig átverte a kormány.
Azzal számolva, hogy a többség elvesztette a nyugdíjmegtakarításai tőkéjét, a pénztárakban maradók pedig például átvihetik a vagyont egy önkéntes pénztárba, miközben ezt követően mégis százszázalékos állami nyugdíjra lehetnek majd jogosultak, Vízkeleti szerint úgy kellene alakítani a rendszert, hogy a már visszalépők se járjanak rosszabbul. Erre például elképzelhetőnek tartotta egy 40 százalékos adó kivetését, amellyel a kormány visszaszedhetné az elmúlt időszakra az elmaradt járulékokat és az adót ezekből az önkéntes rendszerben maradók megtakarításaiból – mondta Vízkeleti Sándor.
| Jöhet egy második Széll Kálmán-terv |
Vízkeleti Sándor szerint nagyon fontos lenne az IMF-megállapodás. Nem csak azért, mert ez az ország finanszírozhatóságát garantálná, hanem azért is, mert így nagyon drágán képes csak finanszírozni magát a magyar állam. Az IMF-hitelnek alacsonyabb kamata lenne, így a kamatkülönbséget másra is költhetnénk.
A Pioneer vezérigazgatója hangsúlyozta azt is, hogy komoly kockázata van egy újabb piaci nyugtalanság kialakulásának. Vízkeleti Sándor szerint a kormány már egy második Széll Kálmán-terven dolgozik, amivel már a megállapodás megkötése előtt megfelelhet a nemzetközi szervezetek elvárásainak. Mint mondta, ezt tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, bennfentes információkkal nem rendelkezik erről. |
