szerző:
hvg.hu

A tavalyinál nehezebb döntést kell meghozniuk a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, mivel nincs egyértelmű válasz arra, hogy menni vagy maradni kell-e. A bizonytalansági tényezők miatt olyan, mintha a kasszatagok egy rulettasztalnál ülnének, hiszen a feltételek tisztázatlanok. Mindenekelőtt számolniuk kell azzal, hogy a kabinet a magánnyugdíjpénztárakat már kiírta a nyugdíjrendszerből és mindent megtesz, hogy ellehetetlenüljenek. Valószínű az is, hogy a pénztáraknál lévő vagyont sem fogja elengedni.

A magánnyugdíjpénztár-tagoknak szombatig el kell dönteniük, hogy maradnak a pénztáruknál vagy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. A kapuzárásig a kormány már egyetlen bizonytalan kérdésükre sem fog megnyugtató választ adni, ehhez jogszabályváltoztatásokra lett volna szükség, amelyekhez a héten utoljára kedden ülésező parlament jóváhagyása kellett volna.

Így olyan helyzetbe hozták a kasszatagokat, amelyben nem lehet racionális döntést hozni: úgy kell választaniuk, hogy következményeit tekintve nem tudják, mit is választanak valójában. Nem tudják például, lesznek-e egyáltalán magánnyugdíjpénztárak nemhogy 20-40 év múlva, amikor nyugdíjat kellene kapinuk, hanem akár egy év múlva. Nem tudhatják azt sem, mekkora állami nyugdíjra számíthatnak, ha nem lépnek vissza, és azt sem, mennyivel egészítheti ki majd ezt a kasszájuk nyugdíjas korukban.

Ilyen helyzetben nagyjából olyan szintű döntést hozhatnak, mint egy rulettasztalnál: sejtések vagy valamilyen meggyőződés alapján rábökhetnek valamelyik lehetőségre, aztán vagy bejön, vagy nem.

Megmaradnak-e a magánkasszák?

A kasszatagoknak mindenekelőtt számolniuk kell azzal a komoly eshetőséggel, hogy a magánnyugdíjpénztárak megszűnnek. A kötelező pénztári rendszer megszüntetése után a magyar jogrendszer már ma sem tekinti a magánnyugdíjpénztárakat a nyugdíjrendszer intézményeinek. Az idén hatáyba lépett Alaptörvény kimondja: „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.” (XIX. cikk, 4. bekezdés) Ezt megerősíti a gazdasági stabilitásról szóló törvény is (43. §).

Ha megengedően nézzük, a két passzusba a mai magánnyugdíjpénztárak beleférhetnek, hiszen 2012-től megszűnt a kötelező tagdíj, és a kasszák csak önkéntes hozzájárulást kérhetnek. A kormány ezt azonban nem egészen így érti. Matolcsy György egy képviselői kérdésre adott válaszában január végén azt írta, hogy a magánnyugdíjpénztárak a továbbiakban „nem képezik a kötelező társadalombiztosítási rendszer részét”, az önkéntes nyugdíjpénztárak viszont a „társadalombiztosítási ellátásokat kiegészíteni hivatott intézmények”.

Adni vagy nem adni?
©

Kérdés, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztárakat csak intézményekként akarta kiírni a nyugdíjrendszerből, vagy az a szándéka, hogy a megmaradt kasszákat is eltörölje. Az biztos, hogy eddig sokat tett azért, hogy ellehetetlenítse a kasszák működését, hiszen 2010 végén olyan szabályt fogadtatott el a parlamenttel, mely szerint a kasszák a befizetett tagdíjaknak csak 0,9 százalékát fordíthatják működési költségre. Valójában ennél is kevesebbet, ugyanis ebből 0,35 százalékot át kell adniuk a pénztárak Garancia Alapjának, illetve ki kell fizetniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetett vagyonarányos díjat.

A belőtt költségszint még akkor sem fedezné a pénztárak adminisztratív kiadásait, ha megmaradtak volna a munkavállalók kötelező járulékbefizetései. A szabálynak meg is lett az eredménye: a 18 magánnyugdíjpénztárból már hat (Aegon, Életút, Erste, Honvéd, Quaestor, Vasutas) végelszámolás alatt áll, de a többi sorsa is eldöntetlen még.

Mi történhet a felhalmozott megtakarítással?

Ha a pénztártag nem lép vissza az állami szektorba, de később az összes pénztár megszűnik, akkor a tag végül visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe, viszont a jelenlegi szabályok szerint, akkor már nem veheti fel a reálhozamot és a korábbi önkéntes tagdíj-kiegészítések összegét sem (mint most).

Elképzelhető azonban, hogy a kormány idővel megengedi a talpon maradt pénztárak átalakulását önkéntes nyugdíjpénztárrá, hiszen már most is önkéntes alapon működnek, csak sokkal szigorúbb szabályok mellett, mint az önkéntes kasszák. Azonban még ebben az esetben is nagyon valószínű, hogy a kormány nem engedi el a kasszák egyéni számláján felhalmozott megtakarításokat. Nemcsak azért, mert a következő egy-két évben nagy szüksége van a pénztáraknál maradt 240 milliárd forint körüli vagyonra, hanem azért is, mert ideológiája szerint a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyon, amelyre a pénztártagok nyilvánvalóan magántulajdonként tekintenek, valójában az államé.

Ebből kiindulva a pénztáraknál maradó tagok legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést akkor is megkaphatják majd, ha a kormány dönt a magánnyugdíjpénztárak átalakulásáról.

Mennyibe kerülhet a maradás?

Jelenleg alig néhány pénztárnál lehet tudni, hogy ha talpon maradnak, mennyit kell majd fizetniük a tagoknak, hogy – megtakarításukat védve – akár évekig fenntartsák pénztárukat a kigazdálkodhatatlan költségszint és a bizonytalan jogi státusz mellett. Az OTP például jelentős tagdíjat, évi 60 ezer forintot kérne, a Pannónia pedig évi 20 ezret. Ha ez fenntartható lenne, ez lenne a legjobb hosszú távú befektetési forma, ugyanis ezekből a befizetésekből 99,1 százalék a tag számlájára kerülne. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál hasonló összegű befizetésekkel csak 93-94 százalékot írnak jóvá.

A kigazdálkodhatatlan működési költségre az ING azt találta ki, hogy a tagoktól 2013-tól évente 4 ezer forint adományt kér, amit elhasznál működésre, és ezen felül további 4-8 ezer forintos tagdíjbefizetést ajánl, hogy gyarapodjon az  egyéni számla is. Ennél viszont már jobb az önkéntes pénztáraknál befektetni a pénzüket a kasszatagoknak, hiszen ha valaki az ING magánnyugdíjpénztáránál évente befizet majd 10 ezer forintot, annak csak közel 60 százaléka gyarapítja a megtakarítását.

Mekkora állami nyugdíjat kaphatnak a pénztártagok?

A hatályos jogszabályok alapján komoly az esélye annak, hogy a pénztáraknál maradó tagok nem teljes, hanem csak körülbelül 75 százalékos állami nyugdíjat kapnak majd. Ez következik a jelenleg érvényes nyugdíjszámítási szabályból, amely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. mellékletében olvasható.

Vagyis, ha ez a szabály marad, a maradó kasszatagok elveszítik az állami nyugdíjuk negyedét, ami azért méltánytalan, mert az idei évtől csak az állami nyugdíjalapba fizethetik be a nyugdíjjárulékaikat. A kérdésre eddig nem született megnyugtató válasz. Az NGM a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy „a teljes állami nyugdíj feltétele, hogy a magán-nyugdíjpénztári tag visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe”, viszont azt is írta, hogy a jövőben a teljes állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint. Nos, az általános számítási szabályok szerint a pénztártagok teljes állami nyugdíja csak 75 százalékos, igaz, Matolcsy-tárcája arra is ígértett tett, hogy ezen változtatnak.

Mekkora pénztári nyugdíjat kaphatnak, akik kitartanak?

A magyar parlament a magánnyugdíjpénztárak 1998-as indulása óta elmulasztotta meghozni azt a jogszabályt, amely azt szabályozná, hogy a pénztár a felhalmozott vagyonból milyen számítási szabály alapján fizessen tagjainak életjáradékot, amikor azok elérik a nyugdíjaskort. Így a felhalmozott vagyonból nem lehet kiszámolni, mennyivel egészíthetik ki a nyugdíjunkat.

Kinek érheti meg maradni?

A felsorolt bizonytalanságok miatt erre nincs egyértelmű válasz. Leginkább talán azoknak, akik néhány év múlva nyugdíjba mennek, és már jelentős összeg halmozódott fel a számlájukon. Illetve azok, akik a megugró tagdíj- vagy adománybefizetésekkel, minden pénztár bedőlése esetén az elbukott reálhozammal, továbbá egy 25 százalékkal alacsonyabb állami nyugdíjjal kevesebbet veszítenek, mint azzal, ha odaadják pénztári megtakarításukat az államnak. Fontos szempont az is, hogy a többletköltséget ki tudja gazdálkodni a kasszatag a jövedelméből.

Miért érheti meg várni?

Fontos érv a maradás mellett, hogy a kormány a tavaly államosított nyugdíjvagyon alakulása alapján a pénztáraknál sokkal rosszabbul kezelte a megtakarításokat.

Az is lehetséges, hogy a szabályok megváltoznak. Erre jó példa az a 2010-ben hozott szabály, mely szerint a magánnyugdíjpénztáraknál maradt tagok nem lettek volna jogosultak az állami nyugdíjra. Nekik nagyrészt csak a pénztári tagdíjukból lehetett volna nyugdíjuk, de fizetniük kellett volna az állami nyugdíj-hozzájárulást is. Ez sokakat késztetett arra – érthető módon –, hogy átlépjenek az állami rendszerbe. Tavaly év végén azonban visszavonták a „kiszerződés jogintézményét”, a kasszatagok állami nyugdíjjogosultsága megmaradt, az átlépőkből meg bolondot csináltak. Hasonlóan alakulhat a kapuzárás után a 75/100 százalékos állami nyugdíj dilemmája.

Örökölhető-e a magán-nyugdíjpénztári megtakarítás?

A magán-nyugdíjpénztári megtakarítás örökölhető, de csak abban az esetben, ha a pénztártag az előtt hal meg, mielőtt a nyugdíjszolgáltatást igénybe venné. Erre az állami nyugdíjrendszerben nincs lehetőség.

Viszont fontos tudni, hogy az államtól teljes összegű hozzátartozói nyugellátást, vagyis özvegyi nyugdíjat és árvaellátást csak akkor kaphat valaki, ha az elhunyt kizárólag az állami nyugdíjrendszerbe fizetett járulékot vagy ha magán-nyugdíjpénztári tag volt, akkor az ottani egyéni számláján nyilvántartott összeget a saját vagy a hozzátartozó döntése alapján átutalták a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

Mit kell tenni annak, aki vissza akar lépni?

Aki minden szempont átgondolása után úgy dönt, hogy kilép a magán-nyugdíjpénztári rendszerből, akkor egy formanyomtatvány kitöltésével értesítenie kell az adott pénztárat, legkésőbb 2012. március 31-ig. Ez egy szombati nap, tehát érdemes legkésőbb péntekig elintézni. Nehezíti a dolgot, hogy a hvg.hu értesülései szerint az OTP-hez például csak ajánlott levélben vagy a budapesti Mérleg utcai központba személyesen leadva lehet eljuttani a nyilatkozatot.

Annak, aki maradni szeretne, a tavalyi évvel ellentétben nincs semmi tennivalója, csak abban az esetben, ha egy másik magán-nyugdíjpénztárhoz szeretne átmenni. Ekkor számolnia kell azzal, hogy átlépési díjat kell fizetnie, ez azonban legfeljebb 5000 forint lehet.

Mit tehet a reálhozammal?

Ha valaki úgy dönt, hogy visszalép és fel akarja venni a reálhozamot és a befizetett tagdíjkiegészítéseket, arról értesítenie kell az adott pénztárat. Ezeket felveheti készpénzben, átutalhatja bankszámlára vagy a megtakarítással együtt a társadalombiztosítási nyugdíjalapba is beteheti. Ha valami miatt nem sikerül kézbesíteni a reálhozamot, automatikusan az állami alaphoz kerül. A visszalépők a magánnyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba is helyezhetik a reálhozamukat és a tagdíjkiegészítést, és 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adóvisszatérítésben részesülhetnek.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Magyarul üzentek a holland tévében: „Ugorj le az Orbán-vonatról, amely a semmiből a semmibe tart”

Magyarul üzentek a holland tévében: „Ugorj le az Orbán-vonatról, amely a semmiből a semmibe tart”

132 ezer forint különbség is lehet a bolti eladók fizetése között

132 ezer forint különbség is lehet a bolti eladók fizetése között

A holland szélsőjobb vezére szerint Orbán barátok nélkül üldögél az Európai Néppártban

A holland szélsőjobb vezére szerint Orbán barátok nélkül üldögél az Európai Néppártban

Brutális áremelésre kényszerülhetnek a sörgyártók

Brutális áremelésre kényszerülhetnek a sörgyártók

Kulka János: Kívülről látom az egész korábbi életemet

Kulka János: Kívülről látom az egész korábbi életemet

Hasogdzsi-ügy: bizonyítékokat találtak, a szaúdi főkonzul elhagyta Törökországot

Hasogdzsi-ügy: bizonyítékokat találtak, a szaúdi főkonzul elhagyta Törökországot