Orbán: közelebb álltunk a csődhöz, mint Görögország
Az IMF–EU-tárgyalások elhúzódásáért a másik felet terheli minden felelősség – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó című konferenciáján. A kormány célja az, hogy legalább 5,5 millió ember munkából éljen, különben a magyar gazdaságnak nincs jövője. Ezért nem fog semmilyen olyan feltételt elfogadni az IMF-től, ami ezzel szembemegy. Orbán szerint 2010 májusában közelebb álltunk a csődhöz, mint Görögország.
Folyamatosan frissülő cikk
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvénye már csak azért is különleges eseménynek számít, mert Orbán Viktor és jobbkeze, Matolcsy György hosszú idő után mutatkoznak együtt, ráadásul mindketten a magyar gazdaság helyzetéről beszélnek. Orbán egyébként nem érkezett egyedül, Varga Mihály államtitkár és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke is elkísérte.
Ritka az az alkalom, amikor arra bátorítanak, hogy radikálisabban lépjek fel – kezdte Orbán Viktor beszédét, amivel az MKIK elnökének nyitóelőadására reagált. Parragh László szerint ugyanis jelenleg öt nagy kihívással kell szembenéznie a kormánynak: szerinte egyrészt a megsértett üzleti körökkel ki kell egyezni, a vállalati szférában nagy kihívást jelent a finanszírozás, a strukturális reformokat végig kell vinni, növelni kell a foglalkoztatást, és be kell indítani a gazdasági növekedést. A kereskedelmi kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány programját végre kell hajtani, és azt le kell fordítani a hétköznapok nyelvére.
Orbán Viktor erre bejelentette, hogy a kereskedelmi kamarával közösen állítsanak fel március végéig egy munkacsoportot, amely megvizsgálja az eddigi kormányzati lépéseket, és javaslatot tesz a folytatásra. Mint mondta, április végéig a kormány ennek a bizottságnak a jelentésében szereplő ajánlást teljesíteni fogja.
„Amilyen tabukat le akartunk dönteni, azt ledöntöttük (…), az előttünk álló időszak karaktere a konszolidáció lesz. Békéssé, nyugodttá kell tenni a helyzetet” – közölte Orbán.
A munka a kormány célja
Orbán kérdésre válaszolva beismerte, „a MÁV átalakításába, beletört a bicskánk, vagyis nem beletört, hanem beleszorult”. Most egy második próbálkozást teszünk – tette hozzá. Szerinte ha nincs gondolkodásmódbeli változtatás, akkor sosem lesz életképes vállalat. És ha nem történik radikális változtatás, akkor ebben a ciklusban nem fogunk eredményt elérni
2002-ben a régió éllovasa voltunk, 2010-re sereghajtóvá váltunk. Szerinte ha ma 53 százalék lenne a magyar államadósság, akkor az előadás arról szólna, hogy a reform keretében felszabaduló forrásokat hogyan használjuk fel.
2010-ben többen éltek állami juttatásból, mint munkából, és ő maga ezen akart változtatni. A kormány célja ezért szerinte az, hogy többen éljenek munkából Magyarországon, mint munkán kívüli ellátásból. Mindez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, 5,5 millió ember éljen munkából, és ne legyen 4 milliónál több a nem munkából élők száma. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor a magyar gazdaságnak nincs jövője – tette hozzá.
A korábbi szocialista politika miatt úsznak szerinte a családok, az önkormányzatok, a vállalkozások. Ha nem éri meg dolgozni, ha nem éri meg munkából megélni, akkor létrejön egy munkaellenes hangulat, ami miatt Magyarország a csőd szélére került. Ebben a harcban az állam nem jó, ha egyedül van szerinte, hiszen nem cél, hogy az állam ennyi embernek munkát adjon, ezért számít a vállalkozásokra is.
Új magyar társadalmi szerkezetet is hordoz magával az, ha 5,5 millió ember dolgozna. Mivel 2010-ben az ország szegény és süllyedő félben lévő ország volt, a mai napig az emberek 750 euróból élnek havonta, amit Európában nem sokan tűrnének meg. Ugyanakkor a kormány programjával a középosztály erősödne, amivel a radikális dühöt is megállíthatná.
A szakadék szélén
Orbán szerint ugyanakkor van egy nagy problémánk is, mert 2010-ben nemcsak a megörökölt rendszerrel kellett megküzdeniük, hanem időközben a nyakunkba zuhant egy válság is. Ami szerinte kis híján a szakadékba lökött minket. „Rosszabb állapotban volt Magyarország, közelebb volt a pénzügyi csődhöz 2010 májusában, mint Görögország” – tette hozzá.
Orbán beszélt arról is, hogy 2010 nyarán azért döntöttek amellett, hogy a politikai rendszert stabilizálják, mert „Budapest utcái úgy néztek volna ki, mint hat évvel ezelőtt” – utalt az őszödi beszéd kiszivárgása utáni állapotokra. Szerinte lehet követelni a reformok felgyorsítását, de a rendet is fent kell tartani, „akcióképes állapotban kell tartani az országot”. Ezért hozták meg azt a döntést, hogy bevonták a nagytőkét a tehermegosztásba, illetve a politikai elitet is fájdalmas lépések érintették.
Szövetségesek és gyarmatosítók
A külfölddel kapcsolatos vitákról azt mondta, nem szabad konfrontatívnak lenni, hanem taktikázni kell, néha cselhez kell folyamodni, néha nyílt vitára van szükség, néha a megegyezéshez kell folyamodni.
Orbán a külföldi tőkét két kategóriára osztotta: vannak a szövetségesek és a gyarmatosítók. Utóbbiaknak csak a piacunk kell, meg a profit, ezért nem érdeke Magyarországnak, hogy együttműködjünk velük. A szövetségeseknek viszont szerinte a tudásunk, a kreativitásunk is kell, ők azok, akik munkát is teremtenek. „Termelési központtá kell tenni Magyarországot.”
„Rendkívül buta politikának tartom”, hogy elveszik a kohéziós alapokat. Orbán élesen bírálta Brüsszelt, amiért „a rosszakat támogatja, a jókat büntetni”, „ezzel egy vidéki kócerájt sem lehetne elvezetni”. Megismételte, hogy 2012-13-ban is az elvártál alacsonyabb hiány lesz, és benne leszünk abban a négy országban, amelyik az államadósságát csökkenteni tudja... Az eddigi tárgyalások fényében kijelentette, hogy Magyarországtól egyetlen fillért sem fogak elvenni – tette hozzá.
Két hónapja ott ül a tárgyalóasztalnál
Orbán szólt az IMF-fel folytatott tárgyalásokról is, aminek elhúzódása miatt a Nemzetközi Valutalapot és az EU-t bírálta. Szerinte ugyanis a magyar kormány már két hónapja a tárgyalóasztalnál ül, a kifogásolt törvényeket, így a jegybankkal kapcsolatos kifogásokat tegnap teljesítették, ezért „a tárgyalások elhúzódásáért a másik felet terheli minden felelősség”. Igaz, Orbán Viktor nem szólt arról, hogy a jegybankelnök fizetéséről és az esküjéről szóló kifogások még mindig napirenden vannak.
A kormányfő szerint egyébként ugyan Magyarország képes egy-két évig külső segítség nélkül finanszírozni magát, de mégis szükség van a védőhálóra. Kijelentette, hogy nem fog olyan feltételeket elfogadni, amelyek szemben állnak a kormány gazdaságpolitikai célkitűzésével. Ilyen a közmunkaprogram, a munkára épülő családtámogatási rendszer.
Orbán Viktor kijelentette, hogy nem hajlandó változtatni a kormány oktatáspolitikáján, „szelíd hajlíthatatlanságot fogok mutatni”. Egyrészt ismét elmondta a jeges hasonlatát, azaz hogy „vékony jégen kellett átszaladnunk”, másrészt ő is örülne, ha a gyerekeknek hosszabb gyerekkoruk lenne, de korán lesznek felnőttek.
Mint mondta, jó reményei vannak az oktatás átalakításáról, szerinte áttörést kell elérni még az óvodai fronton, ezért megpróbálják az óvoda alapításhoz szükséges adminisztárciót és engedélyek számát lecsökkenteni.
Matolcsy köszönetet mondott Orbánnak
Matolcsy György szerencsétlenségére Orbán Viktor után beszélt, így hozzá képest még összeszedetlenebbnek tűnt mondandója. Igaz, a nemzetgazdasági miniszternek jutott az a hálátlan szerep, hogy a kérdésekre válaszoljon.
Így beszélt arról, hogy a Széchenyi pihenőkártya sok szempontból a kedvence a kormánynak. A bankok nagy lehetőséget kaptak, de ha nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor szabályozó eszközzel él az állam.
Matolcsy Orbán Viktorhoz fordulva megköszönte a miniszterelnöknek, hogy meghozta azt a nehéz politikai döntést, hogy a természettudományos, műszaki képzések számát növelte a felsőoktatásban.
Beszélt az innovációról is, hogy a „magyar agy, a magyar tehetség kreatívitáisából fogunk megélni a XXI. században.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
