Chipsadó: nem mér egyenlően és a bevételt se hozza
Bár a kormány menet közben kibővítette a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek körét, az időarányos bevételek a vártnál gyengébben teljesülnek. A chipsadó vesztesei leginkább a sós snackek, az ételízesítők és az üdítőitalok gyártói. Más érintettek viszont kifejezetten megúszták.
A neta bevezetése óta eltelt hat hónap alatt közel egyharmadával, 1,4 ezer tonnával csökkent a sós snack értékesítése Magyarországon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2011 utolsó és 2012 első negyedévét összesítő adataiból az is kiolvasható, hogy az energiaital-piac 45 százaléka is „eltűnt”. De ez utóbbi inkább azt jelzi, hogy az élénkítő italok gyártói bújtak ki a legügyesebben a neta megfizetése alól.
Nem annyit, nem arra és nem úgy
Ahhoz képest, hogy a tavaly szeptemberben bevezetett - és januárban máris egy komoly ráncfelvarráson átesett - chipsadóból származó bevételeket az egészségügyi dolgozók bérrendezésére akarták fordítani, a pénzek meglehetősen lassan csordogálnak be a NAV adatai szerint. Pedig míg tavaly 42 ezer, az idén már 86 ezer egészségügyi dolgozó várja, hogy a bérpótlékok kifizetésére használják fel a neta nagy részét.
Tavaly a bevezetést követő első három hónapban a 2011-re vonatkozó 5 milliárd forintos prognózisból némi kozmetikázás után 4,698 milliárd forint bevétel teljesült. Az elkövetkezőkre nézve azonban nem sok jót sejtet, hogy 2012 első negyedévében az előirányzott 20 milliárd forintból mindössze 4,438 milliárd folyt be. Ez annak ellenére kevesebb az első negyedévi adatnál, hogy közben az adózás alá vont termékek körét is bővítették.
Az eddigi adatokból kiolvasható, hogy a megadóztatott élelmiszer-termelők egy része (lényegében minden olyan gyártó, akinek a termékei a törvényben megállapított értékhatárok közelében voltak) vagy komoly lobbizással (mint a pékek) vagy a receptúrák átalakításával (mint az üdítő- és energiaital-gyártók) képes volt jelentősen csökkenteni a neta okozta veszteségét. Ezeknek a gyártóknak mindez úgy sikerült, hogy a termékek édessége, sóssága vagy frissítő-élénkítő hatása alig észrevehetően változott. Viszont a neta által ténylegesen sújtott termékek, melyeken nem segíthetett a receptúramódosítás, jelentős piacvesztést szenvedtek el.
Az adófizető kicsik…
A chipsadóként közismertté vált közterhet eredetileg üdítőitalokra (eredetileg 10 Ft/liter) energiaitalokra (250 Ft/l), előre csomagolt cukrozott készítményekre (100 Ft/kg) sós snackre és ételízesítőkre (200-200 Ft/kg) vetették ki. Januártól bekerült a gyümölcsíz (500 ft/kg), az ízesített sör (20 Ft/l), a szörp (200ft/l) és a cukrozott kakaópor (70 Ft/kg) is a termékek közé, miközben az ételízesítő és a sós snack adóját 250 Ft/kg-ra emelték, az üdítőitalét viszont leszállították (7 Ft/l).
A NAV hivatalos adatai szerint a netából az eddig lezárt hónapok összesített adatai szerint 9,137 milliárd forint adóbevétele származott az államnak. Ebből az egyik legkisebb tételt a január óta a neta alá tartozó, nagyrészt a csokoládégyártáshoz használt cukrozott kakaópor után fizették. Az első negyedévben egymillió kilogramm után 76 millió forintot kellett az érintetteknek fizetni. Ugyancsak januártól „netás” a gyümölcsíz, az ízesített sör és alkoholos frissítő, valamint a szörp is, az érintett vállalkozások adókötelezettsége január-március között összesen 115 millió forint volt. Bár ezek realíve kis tételek, a termékek fogyasztási szezonja javarészt még csak most következik.
Az ügyesek …
A netára vonatkozó értékek és mértékek finomítása, a törvény "megfelelő" értelmezése és a jogszabályokban előforduló fogalomzavarok felszámolása érdekében már korán intenzív lobbizás kezdődött. Sok esetben ez indokolt is volt, hiszen volt jó néhány olyan eset, amikor sem a gyártó, sem az adót beszedni hivatott NAV nem tudta megmondani, hogy egy-egy termék a neta hatálya alá tartozik-e. A lobbizásban a pékek voltak a legeredményesebbek, miután a módosított törvény szövegében a zsömle és a kifli mellett az élelmiszerkönyvben pékáruként definiált valamennyi termék mentességet kapott. Ehhez közvetlenül országgyűlési képviselőket és a szakmai szervezeten keresztül az Országgyűlés illetékes bizottságát is meg kellett győzni.
"Néhány gyártó, főként, akik kimondottan sós süteményekre szakosodtak, továbbra is rosszul járnak, de csak néhány esetben fordult elő, hogy az adó ellehetetlenítette a gyártást, illetve a forgalmazást" – mondta Verli József, a Pékszövetség főtitkára, aki azt is hozzátette, hogy azok a termékek, amelyekben eredetileg éppen csak a határérték feletti mennyiségben használták a sót, gyorsan túlestek a receptúramódosításon is.
Ami a lobbierőt illeti: aligha furcsa véletlen, hogy a sós magvak adózási határértékét úgy állapították meg, hogy az sok gyártó esetében lényegében receptúramódosítás nélkül kivédhetővé vált. A legügyesebben azonban a "pattogatott kukoricás lobbi" találta meg a kiskaput, miután sikerült a törvénybe beiratniuk, hogy amennyiben a termék nem eleve konyhakész, nem kell utána netát fizetni.
Kreatívan reagáltak az adóra az energiaital-gyártók is. Bár a tavalyi utolsó negyedévhez képest jelentősen visszaesett az adózó körbe tartozó energiaitalok mennyisége, mindez az árbevételen várhatóan kevéssé látszódik majd: legalábbis tavaly annak ellenére zárt rekordévet a Bomba, és maradt masszívan nyereséges a piacvezető Hell, hogy az év utolsó három hónapjában már netát kellett fizetni.
Az energiaital-gyártók gyorsan léptek, és rövid időn belül képesek voltak az adótörvényben rögzített határértékek alá szállítani az energiaitalok "károsanyag-értékeit". A Hell ezt a koffein egy részét kiváltó mate tea kivonattal és teobrominnal, a Bomba a drasztikusan csökkentett koffeintartalommal, a Red Bull a cukor minimalizálásával érte el. Más kérdés, hogy ettől egyik energiaital sem lett lényegesen egészségesebb.
A beletörődők …
A neta hatása drasztikusnak tűnik az üdítőital-szegmensben. A tavalyi utolsó negyedéves összesített forgalmi adatokhoz képest (117 millió liter, ami után 588 millió forint netát fizettek meg) a visszaesés jelentős (69,488 millió liter, ami után 486 millió forint neta-befizetés történt). Bikfalviné Hamza Kinga, a Magyar Üdítőital Szövetség titkára szerint azonban a neta csak egy tétel a megemelkedett járulékos költségek között, amelyek az ágazat jövedelmezőségét rontották.
"Egyre kevesebben tudják a növekvő költségeket áremelés nélkül kigazdálkodni. Az utóbbi hónapokban százas nagyságrendben szűntek meg munkahelyek, illetve három üdítőgyártó tönkre is ment" – mondta a titkár, aki a hosszú ideje tartó évi 4-5 százalékos fogyasztáscsökkenés folytatódását valószínűsíti. A neta miatt azonban a visszaesés már nem csak az alkoholmentes üdítőitalokra, hanem a gyümölcslevekre is érvényes lesz, még akkor is, ha cukor helyett a 300-szor édesebbnek érzett új édesítőszert, a steviát is nagyobb dózisban használják. "Mivel az üdítőitalok nem alapélelmiszerek, könnyebben mondanak le róla a fogyasztók. Nálunk egy kivétel van, aminek a forgalma nő: az ásványvízé. Az viszont nem tartozik a neta alá" – mondta Bikfainé Hamza Kinga.
Ugyancsak a beletörődők táborába tartoznak azok a termelők, akik az előre csomagolt cukrozott készítményekből élnek. Ezután a terméktípus után tavaly október és március vége között 4,728 milliárd forint netabevétel származott. A negyedévi fogyasztási adatok ugyanakkor brutális visszaesést mutatnak (24,772 tonna helyett 17,391 tonna). A csökkenést csak kis mértékben tompította, hogy időközben kilónként 30 forinttal megemelték a terméktípusra érvényes netát (Így az adóbevétel 2,47 milliárdról "csak" 2,257 milliárdra esett vissza.)
És a megbélyegzettek…
Két kategória van, amely abszolút vesztese a neta bevezetésének. Alig fél év leforgása alatt az adózás alá eső sós snack-termékpiac 1,4 millió kilógrammal lett kisebb (ez a jelenlegi, 2,942 milliós szegmensnek majdnem az egyharmada!), az ételízesítők szegmenséből pedig mintegy 300 ezer kilónyi tűnt el (3,119 millió kg helyett 2,807 millió kg után adóztak). Igaz, januártól a levesporokat és pörköltalapot is magába foglaló terméktípus után (ahogyan a sós snack után is) kilónként már nem 200, hanem 250 forint a fizetendő neta. (A módosítás nyomán az ételízesítőkből származó extra adóbevétel az idei első negyedévben nőtt nagyjából 80 millió forinttal 700,727 millió forintra, míg a sós snackek esetében negyedéve az adóbevételek visszaesést mutatnak: az idei első hónapban csak 735 millió jött be az eggyel korábbi negyedév 865,85 milliós adóbevételéhez képest.)
A sós snack (chips, ropi, perec stb.) helyzete meglehetősen sajátos, miután eleve az éves egy főre jutó EU-s átlag (3,4 kg) alatt vagyunk, messze a csúcstartó Norvégiától (6,9 kg), Hollandiától (5,5 kg) és Nagy-Britanniától (5,2 kg). Ágyai Szabó Gábor, a Chio Magyarország piackutatója (aki több szakmai érdekegyeztető csoportnak is tagja) úgy látja, hogy „ha az egészségesebb táplálkozásra nevelést a jogalkotó valóban komolyan gondolta volna, akkor a neta alá vont termékek közt a tehermegosztásnak kiegyenlítettebb képet kellene mutatnia”. Elmondása szerint a neta most egy olyan ágazatot sújt a leginkább, ami a lakossági sóbevitelnek kevesebb mint egy százalékáért tehető felelőssé.
Az egy emberre jutó chipsfogyasztás idehaza évente 350 gramm. Ez a benne lévő só mennyiségét figyelembe véve szinte elhanyagolható az amerikai 8300 gr/fő/éves adathoz képest. A neta hatására egyes sós snack-félék fogyasztásának visszaesése az egy főre jutó sóbevitelt mindössze 7,94 grammal csökkenti. Ez a hazai éves 5844 grammos átlagnak nem egészen a 14 ezreléke.
"Szakmai nonszensz, hogy ezzel együtt végül mégis a chips lett a zacskóba bújtatott ördög" – mondta Szabó Gábor, aki azt is kiszámolta, hogy az idei évre fizetendő 2,9 milliárd forintnyi netával szemben az ágazat akkor másfél milliárddal többet fizetett volna az államkasszába (áfa, járulékok stb. formájában) a jelenleginél, ha a kormány ki sem veti a népegészségügyi programja alapelemét képező adót.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
