Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Többlépcsős programot jelentette be a vállalkozások hitelezésének megsegítésére Matolcsy György jegybankelnök a Monetáris Tanács ülése után. A Növekedési Hitel Program (NHP) szerint a vállalkozások olcsó hitelt kapnak, többek között a devizahiteleik kiváltására is. A csomag a devizatartalékot 3 milliárd euróval csökkenti.
Ma a monetáris tanács döntött a Növekedési Hitel Programról – jelentette be Matolcsy György első, jegybankelnökként tartott sajtótájékoztatóján, amelyen hangsúlyozta, nem rendkívüli, hanem eseti ülést tartott a testület.
Matolcsy ismét kiemelte, hogy a devizahitelezés ellensége, majd közölte, hogy a jegybanknak három célt kell követnie. Az első az árstabilitás. Ha ez rendben van, a második cél a pénzügyi stabilitás. Ha ezeket a céljait elérte, támogatnia kell a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ehhez a ponthoz érkeztünk most el – közölte.
A sajtótájékoztatót követően a programról egy részletesebb sajtóközleményt is kiadtak. Eszerint az NHP alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis- és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen. A közleményben az áll, hogy a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára, mivel erre számos kormányzati program áll rendelkezésre.
"Ingyenhitel"
A program a kisvállalkozásokat célozza meg, akik nehezen és magas kamaton jutnak jelenleg hitelhez. A jegybank 250 milliárd forintos forrást nyújt a kereskedelmi bankoknak a kisvállalkozások hitelezésére nullaszázalékos kamatozással, forgóeszközhitelre és uniós előfinanszírozásra. A bankok erre 2 százalékos kamatot tehetnek majd rá - mondta Matolcsy. Később azonban az elemzőknek tartott tájékoztatón kiderült, hogy a két százalék csak egy elvi cél, a jegybank ezt szeretné elérni a bankoknál. A monetáris tanács azonban nem döntött a 2 százalékos mértékről, hanem csak arról, hogy a nulla százalékos jegybanki forrást fix felárral adják tovább a bankok.
A felár pontos meghatározása a bankokkal folytatott tárgyalásokon és a bankok döntésén fog múlni. Mint Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és a hitelezés élénkítéséért felelős ügyvezető igazgatója jelezte: a bankok abba lehet, hogy nem egyeznének bele, hogy például egy kockázatosabb vállalkozást, amit csak 4 százalékos kockázati felárral lehetne finanszírozni, 2 százalékos kockázati felárral hitelezzenek. Ebben az esetben elképzelhető, hogy olyan vállalkozásokat fognak hitelezni, amelyek megfelelnek az alacsonyabb 2 százalékos kockázatnak. A gazdaságra gyakorolt hatása azonban ennek is pozitív lenne - tette hozzá.
A forrást a vállalkozások új hitelekre, lejáró hitelek megújítására és valamennyi korábbi kötelezettség kiváltására használhatják. A program idén június elejétől augusztus végéig tart Matolcsy bejelentése szerint.
A program második pillére a vállalkozások devizahitelének forintosítását célozza meg. Mint mondta, olcsó forinthiteleket adnak, szintén nullaszázalékos jegybanki forrással. A devizahitelek átváltása nem rögzített, hanem pénzpiaci árfolyamon fog történni. Ennek a kerete is 250 milliárd forint.
Bár a sajtótájékoztatón Matolcsy azt mondta, hogy az MNB és a bankok megosztják a vállalati hitelek kockázatát, a jegybank utólag kiadott közleményében ennek az ellenkezőjét írják. Mint fogalmaznak, a jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
Nem korlátozzák a bankok kéthetes kötvényállományát
A növekedési program harmadik pillére a magyar pénzügyi rendszer sérülékenységének csökkentése. A jegybankelnök szerint a sérülékenység a magas devizaadósság miatt áll fenn, ezt akarja csökkenteni a jegybank. A monetáris tanács úgy döntött, hogy a jelenlegi 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkentik a kéthetes kötvényállományt, a bankokkal és a kormánnyal folytatott tárgyalásokat követően. Ehhez az MNB devizacsere-ügyletet ajánl a devizatartalékokból, amelynek köszönhetően hárommilliárd euróval csökkenhet Matolcsy szerint a magyar devizatartalék. Matolcsy bejelentése egyértelműen arra utalt, hogy az MNB korlátozza a bankok jegybankban, kéthetes kötvényben tartható pénzmennyiségét. A jegybankelnök ezt erősítette is azzal, hogy a 3600 milliárd forintos határt capnek (sapkának) minősítette.
A bejelentést követő elemzői tájékoztatón azonban az MNB két ügyvezető igazgatója, Nagy Márton és Palotai Dániel kérdésekre válaszolva azt mondta: a monetáris tanács nem döntött arról, hogy a kéthetes kötvényeket adminisztratív úton korlátozza. A 3600 milliárd forint csak egy cél, nem plafon. Ezt a célt az MNB lényegében a hitelezési program harmadik pillérével szeretné elérni, melyben a bankoknak lehetővé teszi, hogy a devizatartalékból a rövid devizaadósságaikat kifizessék. Erre irányoztak elő 3 milliárd eurós keretet. Amennyiben a devizatartalék ennyivel csökken az azt eredményezi, hogy a pénzügyi rendszerben lévő forintmennyiség is ennek arányában csökken, nagyjából 900 milliárd forinttal. Vagyis a Matolcsy által korlátozásként tálalt kéthetes kötvényszűkítés, csak hatás lenne, nem korlát a bankrendszernek.
Az MNB ügyvezető igazgatói az elemzőknek tartott tájékoztatón azt is jelezték, hogy ezen kívül az is csökkentheti a devtartalékot, ha a kormány úgy fizeti vissza a lejáró devizaadósságait, hogy forintban jegyzett állampapírból forintforrást szerez, amit a jegybankban átvált devizára, és ezt fizeti vissza a külföldi hitelezőnek. A kormány tavaly egész évben így törlesztette a lejárt deviza-államadósságot. Mint Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója jelezte, a jegybank nyitott lesz arra, hogy az állam a devizalejáratait forintforrásból újítsa meg. Ez a kormánnyal és az Államadósság Kezelő Központtal folytatott tárgyalásokon fog eldőlni.
Nincs árfolyamcélja a jegybanknak |
Matolcsy György újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, inflációs célja van. Hozzátette, hogy a devizatartalék nagy kincs, ezért ezt nem tanácsos égetni a forint védelmére. Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács tagja annyival egészítette ki, hogy a fundamentumoktól tartósan elszakadó árfolyam esetén lehet beavatkozás. |
A közlemény szerint a vállalkozások hitelezésének segítése mellett a program célja a gazdaság külső sérülékenységének csökkentése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv-hitelezés élénkítését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét, és ezen belül forrásoldalon a kéthetes kötvény állományát, így a kamatkiadásokat is a közlemény szerint. Ez azt jelenti, hogy a jegybanki refinanszírozással növekedni fog a forint mennyisége a pénzügyi rendszerben. Ezzel párhuzamosan viszont csökkenteni fogják a devizatartalékot, ami ezzel arányosan csökkenteni fogja a pénzügyi rendszerben lévő forint mennyiségét, ami mindig arányos a devizatartalék szintjével (ha csökken a devizatartalék kevesebb forint van a rendszerben, ha nő, a devizatartaléknak megfelelő forintmennyiség is növekszik).
A jegybankelnök szerint a három lépés kockázatai a tűréshatáron belül vannak. Olyannyira optimista, hogy szerinte a korábban becsült 380 milliárd forintos veszteség helyett két éven belül akár nyereséges is lehet az MNB. A forint árfolyamát ugyanakkor először kissé sokkolta a bejelentés, majd 300 körüli szintre erősödött.
Matolcsy a következő napok menetrendjéről azt mondta, a következő órákban egyeztetnek az elemzőkkel, majd április 8-án a bankokkal, később a kisebb bankokkal és a takarékszövetkezetekkel.
Erre készültek
A Simor András vezetése alatt álló jegybankot csaknem állandóan bírálta a kormány, hogy sok olyan nemkonvencionális jegybanki eszközt nem alkalmaz, amivel támogathatná a hitelezési aktivitást és a gazdasági növekedést. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a nagy jegybankok mindegyike élt ilyen eszközökkel, az MNB viszont túlzottan az inflációra koncentrál.
Matolcsy György jegybankelnök még nemzetgazdasági miniszterként, januárban úgy nyilatkozott, hogy a jegybanknak „legalább 12-16 eszköze” lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot. Akkor azt mondta, a jegybanknak azokkal az eszközökkel kellene támogatni a növekedési fordulatot, amellyel a Fed, az EKB és a Bank of England él.
A vállalati hitelezés beindítását tavaly óta folyamatosan emlegeti Orbán Viktor és Matolcsy György is. A miniszterelnök decemberben beszélt először hosszan arról, hogy 2013 a vállalkozások megmentéséről fog szólni. Orbán Viktor december 5-én az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában adott interjújában elmondta, hogy az önkormányzatok kiváltását követően 2013-ra marad az eladósodott magyar vállalkozások dolgának a rendezése. A miniszterelnök néhány nappal később a parlamentben is arról beszélt, hogy valóban csökkentek a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) beruházásai, ami szerinte azért van, mert korábban devizában eladósodtak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig már 2011-ben egy, a Heti Válasznak adott interjújában utalt arra, hogy alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik a kormány, amelynek keretében 2012 után a devizacsapdába került vállalkozásoknak is biztosítanák hiteleik forintalapúra váltását. A miniszter szerint 2012 végére a családokat már mentesíteni lehet a devizakölcsönök árfolyamkockázatai alól. Matolcsy úgy vélte, hogy ez után indulhat el "a vállalkozások forinthitellel történő kiszabadítása a devizaadósság csapdájából".
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.