Ma a monetáris tanács döntött a Növekedési Hitel Programról – jelentette be Matolcsy György első, jegybankelnökként tartott sajtótájékoztatóján, amelyen hangsúlyozta, nem rendkívüli, hanem eseti ülést tartott a testület.

Matolcsy ismét kiemelte, hogy a devizahitelezés ellensége, majd közölte, hogy a jegybanknak három célt kell követnie. Az első az árstabilitás. Ha ez rendben van, a második cél a pénzügyi stabilitás. Ha ezeket a céljait elérte, támogatnia kell a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ehhez a ponthoz érkeztünk most el – közölte.

A sajtótájékoztatót követően a programról egy részletesebb sajtóközleményt is kiadtak. Eszerint az NHP alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis- és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen. A közleményben az áll, hogy a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára, mivel erre számos kormányzati program áll rendelkezésre.

"Ingyenhitel"

A program a kisvállalkozásokat célozza meg, akik nehezen és magas kamaton jutnak jelenleg hitelhez. A jegybank 250 milliárd forintos forrást nyújt a kereskedelmi bankoknak a kisvállalkozások hitelezésére nullaszázalékos kamatozással, forgóeszközhitelre és uniós előfinanszírozásra. A bankok erre 2 százalékos kamatot tehetnek majd rá  - mondta Matolcsy. Később azonban az elemzőknek tartott tájékoztatón kiderült, hogy a két százalék csak egy elvi cél, a jegybank ezt szeretné elérni a bankoknál. A monetáris tanács azonban nem döntött a 2 százalékos mértékről, hanem csak arról, hogy a nulla százalékos jegybanki forrást fix felárral adják tovább a bankok.

A felár pontos meghatározása a bankokkal folytatott tárgyalásokon és a bankok döntésén fog múlni. Mint Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és a hitelezés élénkítéséért felelős ügyvezető igazgatója jelezte: a bankok abba lehet, hogy nem egyeznének bele, hogy például egy kockázatosabb vállalkozást, amit csak 4 százalékos kockázati felárral  lehetne finanszírozni, 2 százalékos kockázati felárral hitelezzenek. Ebben az esetben elképzelhető, hogy olyan vállalkozásokat fognak hitelezni, amelyek megfelelnek az alacsonyabb 2 százalékos kockázatnak. A gazdaságra gyakorolt hatása azonban ennek is pozitív lenne - tette hozzá.

A forrást a vállalkozások új hitelekre, lejáró hitelek megújítására és valamennyi korábbi kötelezettség kiváltására használhatják. A program idén június elejétől augusztus végéig tart Matolcsy bejelentése szerint.

A program második pillére a vállalkozások devizahitelének forintosítását célozza meg. Mint mondta, olcsó forinthiteleket adnak, szintén nullaszázalékos jegybanki forrással. A devizahitelek átváltása nem rögzített, hanem pénzpiaci árfolyamon fog történni. Ennek a kerete is 250 milliárd forint.

Bár a sajtótájékoztatón Matolcsy azt mondta, hogy az MNB és a bankok megosztják a vállalati hitelek kockázatát, a jegybank utólag kiadott közleményében ennek az ellenkezőjét írják. Mint fogalmaznak, a jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.

Nem korlátozzák a bankok kéthetes kötvényállományát

A növekedési program harmadik pillére a magyar pénzügyi rendszer sérülékenységének csökkentése. A jegybankelnök szerint a sérülékenység a magas devizaadósság miatt áll fenn, ezt akarja csökkenteni a jegybank. A monetáris tanács úgy döntött, hogy a jelenlegi 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkentik a kéthetes kötvényállományt, a bankokkal és a kormánnyal folytatott tárgyalásokat követően. Ehhez az MNB devizacsere-ügyletet ajánl a devizatartalékokból, amelynek köszönhetően hárommilliárd euróval csökkenhet Matolcsy szerint a magyar devizatartalék. Matolcsy bejelentése egyértelműen arra utalt, hogy az MNB korlátozza a bankok jegybankban, kéthetes kötvényben tartható pénzmennyiségét. A jegybankelnök ezt erősítette is azzal, hogy a 3600 milliárd forintos határt capnek (sapkának) minősítette.

A bejelentést követő elemzői tájékoztatón azonban az MNB két ügyvezető igazgatója, Nagy Márton és Palotai Dániel kérdésekre válaszolva azt mondta: a monetáris tanács nem döntött arról, hogy a kéthetes kötvényeket adminisztratív úton korlátozza. A 3600 milliárd forint csak egy cél, nem plafon. Ezt a célt az MNB lényegében a hitelezési program harmadik pillérével szeretné elérni, melyben a bankoknak lehetővé teszi, hogy a devizatartalékból a rövid devizaadósságaikat kifizessék. Erre irányoztak elő 3 milliárd eurós keretet. Amennyiben a devizatartalék ennyivel csökken az azt eredményezi, hogy a pénzügyi rendszerben lévő forintmennyiség is ennek arányában csökken, nagyjából 900 milliárd forinttal. Vagyis a Matolcsy által korlátozásként tálalt kéthetes kötvényszűkítés, csak hatás lenne, nem korlát a bankrendszernek.

Az MNB ügyvezető igazgatói az elemzőknek tartott tájékoztatón azt is jelezték, hogy ezen kívül az is csökkentheti a devtartalékot, ha a kormány úgy fizeti vissza a lejáró devizaadósságait, hogy forintban jegyzett állampapírból forintforrást szerez, amit a jegybankban átvált devizára, és ezt fizeti vissza a külföldi hitelezőnek. A kormány tavaly egész évben így törlesztette a lejárt deviza-államadósságot. Mint Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója jelezte, a jegybank nyitott lesz arra, hogy az állam a devizalejáratait forintforrásból újítsa meg. Ez a kormánnyal és az Államadósság Kezelő Központtal folytatott tárgyalásokon fog eldőlni.

A közlemény szerint a vállalkozások hitelezésének segítése mellett a program célja a gazdaság külső sérülékenységének csökkentése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv-hitelezés élénkítését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét, és ezen belül forrásoldalon a kéthetes kötvény állományát, így a kamatkiadásokat is a közlemény szerint. Ez azt jelenti, hogy a jegybanki refinanszírozással növekedni fog a forint mennyisége a pénzügyi rendszerben. Ezzel párhuzamosan viszont csökkenteni fogják a devizatartalékot, ami ezzel arányosan csökkenteni fogja a pénzügyi rendszerben lévő forint mennyiségét, ami mindig arányos a devizatartalék szintjével (ha csökken a devizatartalék kevesebb forint van a rendszerben, ha nő, a devizatartaléknak megfelelő forintmennyiség is növekszik).

A jegybankelnök szerint a három lépés kockázatai a tűréshatáron belül vannak. Olyannyira optimista, hogy szerinte a korábban becsült 380 milliárd forintos veszteség helyett két éven belül akár nyereséges is lehet az MNB. A forint árfolyamát ugyanakkor először kissé sokkolta a bejelentés, majd 300 körüli szintre erősödött.

Matolcsy a következő napok menetrendjéről azt mondta, a következő órákban egyeztetnek az elemzőkkel, majd április 8-án a bankokkal, később a kisebb bankokkal és a takarékszövetkezetekkel.

Erre készültek

A Simor András vezetése alatt álló jegybankot csaknem állandóan bírálta a kormány, hogy sok olyan nemkonvencionális jegybanki eszközt nem alkalmaz, amivel támogathatná a hitelezési aktivitást és a gazdasági növekedést. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a nagy jegybankok mindegyike élt ilyen eszközökkel, az MNB viszont túlzottan az inflációra koncentrál.

Matolcsy György jegybankelnök még nemzetgazdasági miniszterként, januárban úgy nyilatkozott, hogy a jegybanknak „legalább 12-16 eszköze” lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot. Akkor azt mondta, a jegybanknak azokkal az eszközökkel kellene támogatni a növekedési fordulatot, amellyel a Fed, az EKB és a Bank of England él.

A vállalati hitelezés beindítását tavaly óta folyamatosan emlegeti Orbán Viktor és Matolcsy György is. A miniszterelnök decemberben beszélt először hosszan arról, hogy 2013 a vállalkozások megmentéséről fog szólni. Orbán Viktor december 5-én az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában adott interjújában elmondta, hogy az önkormányzatok kiváltását követően 2013-ra marad az eladósodott magyar vállalkozások dolgának a rendezése. A miniszterelnök néhány nappal később a parlamentben is arról beszélt, hogy valóban csökkentek a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) beruházásai, ami szerinte azért van, mert korábban devizában eladósodtak.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig már 2011-ben egy, a Heti Válasznak adott interjújában utalt arra, hogy alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik a kormány, amelynek keretében 2012 után a devizacsapdába került vállalkozásoknak is biztosítanák hiteleik forintalapúra váltását. A miniszter szerint 2012 végére a családokat már mentesíteni lehet a devizakölcsönök árfolyamkockázatai alól. Matolcsy úgy vélte, hogy ez után indulhat el "a vállalkozások forinthitellel történő kiszabadítása a devizaadósság csapdájából".