Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Ha már az iskolában megtanultuk volna, hogy olyan pénzügyi termékbe nem szállunk be, amit nem látunk át, akkor nem estünk volna bele a svájcifrank-csapdába.
A gazdasági válság bebizonyította, hogy a soron következő évtizedekben az egyik legfontosabb követendő cél a pénzügyi kultúra fejlesztése lesz, ha ugyanis a jövő generációi sem fogják tudni, hogy hogyan működik a pénzügyi világ, akkor borítékolható a következő súlyos összeomlás – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja az oldalukon megjelent elemzésre hivatkozva. Az sem kérdés, hogy a kultúra fejlesztését és oktatását már gyermekkorban el kell kezdeni, a gazdasági válság nyomán azonban nagyon úgy tűnik, hogy azt is tudni kell, hogy mi az a devizahitel, mi az árfolyamkockázat, vagy mire jók a nyugdíj-előtakarékossági számlák, írja a blog.
Magyarország pénzügyileg és gazdasági értelemben akkor lesz rendben, ha a mindennapi pénzügyekkel kapcsolatban rend lesz a fejekben. A devizahitel itt is a legjobb példa, ahol a hitelfelvevők döntő hányadának fogalma sem volt róla, hogy milyen kockázatok vannak, mégis aláírta a szerződést. A pénzügyi tudás és kultúra hiánya nem csak az egyes embereket, de az egész magyar gazdaságot tévútra terelte, fejtik ki a blog szerkesztői.
Éppen ezért jelenthető ki, hogy a pénzügyi tudás fejlesztése nem egyéni érdek, hanem közérdek, írja a blog. Igaz ugyan, hogy a nagyobb tudással felvértezett állampolgárok egyenként is jobban járhatnak, de ha a társadalom egésze rendelkezik biztonságos tudással, az javítja Magyarország versenyképességét, növeli a megtakarításokat, és ellenállóbbá teszi az országot – különös hangsúllyal a pénzügyi rendszert – a válságokkal szemben. A pénzügyi kultúra fejlesztését ezek alapján a válság után nagyon komolyan kell(ene) venni, áll a blogbejegyzésben.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.