Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Nem döntött a Kúria abban a devizahiteles perben, amit az OTP egyik ügyfele indított a bankkal szemben, azért mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. A legfőbb bíróság július 4-ére halasztotta a döntést.
A Kúra döntését több száz tüntető várta a legfőbb bíróság épülete előtt. A tüntetők transzparensekkel, magyar és árpádsávos zászlókkal vonultak fel. Az ítélet halasztása után a demonstrálók rendőri jelenlét mellett elkezdtek vonulni a Nyugati tér irányába. Tudósítónk szerint többen akasztófát tartanak a magasba, a bábukra az van írva, "hitvány bankár vagyok". (A tüntetésről szóló tudósításunkat itt olvashatják.)
Stiller Ákos
Decemberben a Fővárosi Törvényszék másodfokon kimondta a devizahitel-szerződés semmisségét. Az alperes OTP Bank ez után felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
A Kúria komoly precedenst teremthet, ha július 4-i döntésével semmisnek nyilvánítja a kifogásolt szerződést. Múlt heti, nagy port kavart levelével erre az ügyre utalt Szász Károly, a PSZÁF elnöke, amikor bankpánikot emlegetve megfontoltságra kérte a Kúriát.
Stiller Ákos
A vitatott szerződés egy devizaalapú lakossági fogyasztói kölcsönszerződés. A szerződésben a hitel összegét és a tartozás összegét svájci frankban állapították meg, a kölcsön folyósítása és a törlesztőrészletek megfizetése forintban történt. A kölcsön összegének megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott devizavételi árfolyamon, míg a svájci frankban nyilvántartott kölcsön egyes törlesztőrészleteinek megállapítása az adott részlet esedékessége napját megelőző napon érvényes, a hitelezők által alkalmazott devizaeladási árfolyamon történt.
A szerződés nem rögzíti a pénzügyi intézmény által a teljes hiteldíjmutató (THM) kiszámításakor a felek által nem vitatottan figyelembe vett árfolyamrés mértékét. Az ötmillió forintot el nem érő pertárgyértékű ügyben a felperes magánszemély a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól. Hivatkozott a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény megsértésére. Álláspontja szerint ugyanis az alperesek által alkalmazott árfolyamrést mint költséget tételesen fel kellett volna tüntetni a szerződésben, ez azonban nem történt meg, így a felperesek szerint a szerződés semmis.
