Benéztük a megszorításokat?

Most, hogy az eurózóna gazdasága szépen lassan növekedési pályára áll, és a költségvetési hiányok is megnyugtató szintre állnak be, újabb tanulmány bizonyítja be azt, amit már eddig is sejteni lehetett: a megszorításokat akkor kell alkalmazni, amikor a gazdaság erős, és nem akkor, amikor gyenge – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

Alan Taylor, a University of California professzora és kutatócsapata statisztikai módszerekkel megvizsgálta a megszorítások hatásait a gazdaságokra, amely kutatásból világosan kiderült, hogy a recessziók alatt véghezvitt megszorítások jóval nagyobb károkat okoznak a reálgazdaságban, mint ha a gazdaságpolitikusok kivárnák, amíg a recesszió véget ér, a GDP pedig újra emelkedő pályára áll. Igazából csak egy erős gazdaság képes komolyabb megrázkódtatás nélkül átvészelni egy egyensúlyjavító programot, egy gyenge gazdaság csak még mélyebbre süllyed.

A brit gazdaságra vonatkozóan konkrét eredményeket is bemutat a kutató, amiből kiolvasható, hogy ha nem lettek volna megszorítások, akkor a brit gazdaság most egészségesebb, a GDP pedig magasabb lenne. A megszorítások elhalasztása természetesen csakis akkor működhet, ha a kötvénypiacok nem kényszerítik rá a döntéshozókat a nadrágszíj meghúzására, ehhez pedig arra van szükség, hogy a fiskális és monetáris politika összhangban működjön, vagyis a laza monetáris politika időt nyerjen a megszorítások későbbre halasztásához.

Bár továbbra is komoly vita övezi a témát, lassan-lassan kezd kikristályosodni az, amit John Maynard Keynes nyolc évtizeddel ezelőtt egyértelművé tett: a költségvetés rendbetételével érdemes megvárni, amíg a gazdaság maga mögött hagyja a recessziót.