Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Brüsszeli rezsicsökkentési kampány vagy az EU gazdaságát élénkítő reformszintű intézkedéscsomag? Ez a két olvasata van a szerdán bejelentett digitális Európa tervnek, melynek központi eleme, hogy az EU-ban 2014 második felére eltörlik a roamingdíjat.
Az Európán belüli, de külföldi mobiltelefon használatáért fizetett roamingdíj drasztikus csökkentése nem új keletű történet. A brüsszeli szakpolitika – élén Neelie Kroes távközlési biztossal – már a második ciklusban veszi elő újra a kérdést. A holland szakpolitikus az útitervvel most állt elő. A fő mondanivalója: a roamingdíj eltörlése 2014 júliusáig. Ez azt jelentené, hogy a sokat utazókat (mobiltelefon- és mobilinternet-használat esetén) a pluszdíjak megfizetése alól teljes mértékben mentesítenék.
Ki fizeti a felárat?
„Kivitelezhetetlen, hogy holnaptól nullázzák a romaingdíjakat, mert ez ma egy feláras szolgáltatás” – magyarázza egy hazai mobilszolgáltató magas beosztású szakembere. Szerinte azon lehet vitatkozni, hogy kinek mennyi a költsége, és hogyan lehet mindezt a belföldi percdíjakhoz közelíteni. De az, hogy az egymástól különböző gazdasági környezetben működő hálózatok összekapcsolása szolgáltatásnak számít, ami nem tehető nullás költségelemmé, az faktum – tette hozzá. "Jön a választási időszak Brüsszelben is, mondani kellett valami nagyot. Ez Barrosóék rezsicsökkentő javaslata” – kommentálta a szerdai bejelentést egy másik hazai mobilszolgáltató cég szakembere.
A roaming eltörlése jelenleg technikailag és infrastrukturálisan is komoly problémákat okozna például azáltal, hogy az ügyfelek a kontinensen ma legolcsóbb litván mobilszolgáltatókhoz szerződnének át tömegesen, és a tőlük beszerzett készülékekkel, az ottani tarifával telefonálnának Párizstól Budapestig anélkül, hogy az adott helyen igénybe vett infrastruktúra költségeit bárki is megtérítené. Az sem könnyíti a helyzetet, hogy a szolgáltatók különböző adókörnyezetben dolgoznak: roaming nélkül meglehetősen bonyolult volna lekövetni, hogy ki éppen hol, milyen adószintek mellett működő területen használta a készülékét, és azt miként, kinek kellene elszámolnia.
Arról ugyan nincs szó, hogy jelenleg a roamigszolgáltatás ne termelne nyereséget, de ezen a téren erős verseny alakult ki. Ennek főként az az oka, hogy a mobiltelefonos előfizetéseket tekintve rendre telített európai tagországi piacokon a felhasználók egyre inkább a saját mobiltelefonjukat akarják használni külföldön is, és ahhoz a céghez szerződnek, ahol ez olcsóbb. Pedig a drasztikus csökkentés miatt eddig se kellett a szomszédba menni. Legutóbb éppen júliustól csökkentették átlagosan 17 százalékkal a mobilinternet- és a roamingdíjakat. Az adatforgalomban például harmadával vágták meg az árakat, és ha az árfaragás kezdeteit nézzük, jelenleg 80 százalékkal olcsóbb a "barangolás", mint 2007 előtt.Kroes: vége a járadékvadászatnak
A José Manuel Barroso által ismertetett digitális Európáról szóló terv központi eleme (amelyek már Adieu roaming twitter-üzenetekkel is propagálnak), hogy az elkövetkező években az EU-nak az unió versenyképességének fejlesztését, munkahelyteremtést és jobb közszolgáltatásokat kell elősegítenie. Ehhez kapcsolódóan Neelien Kroes távközlési biztos a saját blogoldalán is megírta elképzeléseit. E szerint, ha az EU most nem lép, akkor a globális versenyben lemarad Japán, Dél-Korea és az USA mögött, ahol a lakosság ugyan nagyságrendileg azonos méretű az unióéval, de az IT-infrastruktúraépítésben (üvegszálas kábelek, 4G-s infrastruktúra stb.) máris lényegesen előrébb járnak.
A nemzeti piacokon a járadékvadászatok idejének véget kell vetni a biztos szerint, mert a szektortól megkívánt fejlődési sebességhez meg kell nyitni az utat a mindenki számára nyitott, szélessávú internet hozzáféréshez. Az EU digitális-ügyi vezetője azt írta: a szektor ma arra törekszik, hogy megakadályozza az új ötletek megjelenését, és inkább fenntartsa a kínálati szűkösséget, de Kroes szerint a roamingdíjat, „ezt a tisztességtelen pótlékot” ideje eltüntetni a fejlődés útjából.
Ennek érdekében szerinte úgy kell újraszabályozni a szektort, hogy könnyebbé válhasson a gazdasági szereplők számára a határokon átívelő szolgáltatás használata, és úgy, hogy lebontsák az ezt a lépést akadályozó bürokráciát. A távközlési biztos ki akarja kényszeríteni az igazságosabb díjakat a szolgáltatókból, ha hívás egy másik uniós országban akár vezetékes, akár mobil készülékre történik. „Nehéz volna azt állítani, hogy mindez elérhető volna addig, amíg a barangolási díjakat le nem bontjuk, és amíg nem létezik valódi egységes piac. Így azt javasoljuk, hogy a roaming Európában egyszer és mindenkorra érjen véget” – írja Neelie Kroes, az EB távközlési ügyekben illetékes vezetője.
A szakmának nem tetszik
A Deutsche Telekom Kroes bejelentésével kapcsolatban kiadott közleményében az áll: a cég nem gondolja azt, hogy a roaminggal és nemzetközi hívásokkal kapcsolatos szabályozásokra valóban szükség volna. „Az árképzésbe történő szabályozói beavatkozást elvi alapon elutasítjuk. Rossz az üzenete a beruházók számára, akik az új szélessávú hálózatokba fektetnének be, miközben a piacnak jót tett, hogy az árakat a verseny alakította. A Deutsche Telekom vonzó roamingajánlatainak piaci bevezetésével már eddig is bizonyította, hogy a piac szabályozás nélkül is tökéletesen működik" – kommentálta a német mobilszolgáltató (a Magyar Telekom többségi tulajdonosa) a szerdai bejelentést.
Az EB tervére gyorsan reagált a BITKOM német szakmai szervezet is. Lényegében azzal fenyegették meg az Európai Bizottságot, hogy amennyiben az rendeleti úton felszámolja a roamingdíjakat, a cégek „komoly válaszlépéseket” fognak erre adni. Mint a szervezetet idéző sg.hu cikkéből kiderül: nőne a belföldi telefonbeszélgetések és a mobil internethasználat ára, és a szolgáltatók felülvizsgálnák az eddig a főként az okostelefonok és tabletek után általuk fizetett támogatásokat is.
A BITKOM szerint az elképzelhető, hogy az európai távközlési piac egységesítése kulcsa az uniós telekomszektor – és az egész EU gazdasági – fejlődésének, ám azt aligha tudja lenyelni bármelyik mobilszolgáltató is, hogy a roamingdíjaktól teljes egészében eltekintsen. Mint azt Bernhard Rohleder, a BITKOM ügyvezetője kifejtette, a „barangolási” díjak megszüntetése a teljes mobilkommunikációs árképzést megváltoztatná, és ennek kárvallottjai főként azok lennének, akik keveset utaznak – és akik az alacsony szintre leszállított belföldi beszélgetési díjakból ma a leginkább profitálnak. Rohleder úgy látja, hogy ma a roamingdíjak elsősorban azokat terhelik, akik sokat utaznak – vagyis akik használják azt. Ennek költségeit azonban a roamingdíjak eltörlése esetén át kellene terhelni más fogyasztói csoportokra – pláne, hogy a szolgáltatóknak a gyorsabb mobilnet eléréséhez több milliárd eurós hálózatépítési projekteket is finanszírozniuk kell.
Halló, itt Budapest!
A roamingolás volumene folyamatosan nő, de a költségeket valahol ki kell egyenlíteni. Az EB tervezete szerint a mobilszolgáltatóknak két lehetőségük van: az egyik, hogy az EU-n belül mindenhol ugyanolyan feltételekkel kínálnak szolgáltatói csomagot. A másik, hogy lehetővé teszik az ügyfeleik számára, hogy ha olcsóbb (roaming)díjas szolgáltatót találnak, akkor azt minden egyéb kötelezettség nélkül használhassák.
A roamingdíj eltörlésének kérdése komoly dilemma, mert a „barangolási” díj mögött sokszorta bonyolultabb rendszernek kell működnie, mint egy egyszerű, hálózaton belüli mobiltelefonálás mögött, ahol egy-egy szolgáltató a saját infrastruktúráján a saját ügyfelét szolgálja ki. Egy Budapest-Budapest mobilhívás mögött is külön költsége van annak, ha a két telefonáló más-más szolgáltatónál fizet a szolgáltatásért. Egy Budapest-London telefonhívás mögött ennek a költségnek és áttételnek a többszöröse található; a szolgáltatók közötti különszerződések kellenek ahhoz, hogy egy hívás zökkenőmentesen működhessen. Ennél is bonyolultabb a helyzet, ha egy budapesti telefonnal Londonból valaki például madridi ügyfelet hív. Ez a magyarázata annak, hogy az európai mobilszolgáltatói színtéren közepes méretűnek mondható Telenornak több mint 300 szerződéssel kell azt biztosítania, hogy a kontinensen bármely hálózatot elérhessen – és azt is, hogy azokat az ügyfelei milyen költségmegosztással használhatják.
Olcsóbb már van
A Magyar Telekomnál árulnak olyan csomagot, ami akár betű szerint is megfelelhetne a távközlési biztos elképzeléseinek, és amelyek adott esetben kedvezőbb árakat kínálnak az előírtaknál. A Vodafone Magyarországnak is van olyan megoldása, amivel itthoni árakon lehet mobilozni Európában, roamingkörnyezetben. A Vodafone Európa Napijegy roamingopciója a hazai perc- és SMS-díjak mellett 100 MB/nap adatforgalmat biztosít 990 forintért. Ráadásul vannak olyan ügyfelek (kifejezetten üzleti felhasználókra szabott csomagban), akik évente akár több lakalommal is ingyen vehetik ezt a szolgáltatást igénybe. De ez, ha a korábbiakhoz képest nyomott árú szolgáltatásértékesítést jelent is, nem a roaming megszűnését vetíti előre.
Az EB által 2014 júliusára elképzelt „falbontásáig” – vagyis addig, hogy az EU-n belül eltörölnék a bejövő hívások mobil eszközön történő fogadásának díjait – még számos kérdésre meg kell találni a választ. Egy sor nyitott kérdés van, és nem valószínű, hogy a költségek eltüntetésébe az olyan, kontinentális méretű mobilszolgáltatók, mint a Vodafone, a Deutsche Telekom (DT) vagy az Orange komoly ellenállás nélkül belemenne. Pláne, hogy az elszámolási rendszer felszámolása (az, amit ma a roamingdíjakból finanszíroznak) akár 7 milliárd eurós költséget is a cégek nyakába varrhat. Az sem tűnik tiszta menetnek, hogy ha az EB elképzelése megvalósul, akkor a cégeknek gyakorlatilag olyan ligába kell majd tömörülniük, amivel a teljes európai lakosság 85 százalékának különdíj nélkül biztosítanak folyamatos szolgáltatást, bármelyik országban is tartózkodnak.
A most beterjesztett javaslat azonban – amit Kroes előzetesen megmutatott például a DT és a Telefónica vezetőinek is – bármennyire is fenyegetően hangzik, még hosszú utat kell, hogy bejárjon a hatályba lépése előtt. Még akkor is, ha 2014 júliusáig már csak 9 hónap van hátra.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.