"Négy-öt másik ügy is fut, amiben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei vannak érintve" – mondta Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádiónak adott interjújában Hernádi Zsolt Mol-vezér ügyével és Horvátországgal kapcsolatban.

A hvg.hu a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjénél érdeklődött, pontosan mely ügyekre utalt a miniszterelnök, de Havasi Bertalantól csak azt a választ kaptuk, hogy a részletekért forduljunk a Molhoz. Válaszul jeleztük, hogy nem értjük, milyen részletekkel szolgálhatna a Mol, hiszen Orbán Viktor a Mol-vezért érintőn kívüli ügyekre utalt, ami úgy érthető, a többi nem a Molhoz vagy vezetőjéhez kapcsolódik, hanem más személyekhez és cégekhez.

A másik opció, hogy a miniszterelnök által említett négy-öt horvátországi ügy mindegyike a Mollal és vezetőivel kapcsolatos. A zavart tetézve pénteken délután megszólalt a Mol kommunikációs igazgatója is, és közölte, több, 2012 előtt indított eljárás, politikailag vezérelt ügy zajlik a cég ellen Horvátországban. Szollár Domokos a részletekről nem kívánt nyilatkozni, csak annyit mondott, hogy ezek régebbi, többségében még az előző horvát kormány időszaka alatt indított vizsgálatok.

A Podravka botrány

Akárhogy is értjük a miniszterelnök kijelentését, Horvátországban az elmúlt években több komoly botrány is kapcsolódott a magyar gazdasági elithez. Az INA-ügyön kívül volt olyan is, amelyben a Mol is érintett lehetett. Ilyen a Podravka-ügy, Horvátország történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya. Ez az eset volt az egyik oka Ivo Sanader korábbi miniszterelnök letartóztatásának 2010-ben, és emiatt vették őrizetbe miniszterelnök-helyettesét és gazdasági miniszterét, Damir Polancecet is. A horvát hatóságok gyanúja szerint a cég vezetői, Polancec vezetésével jogszabályellenes pénzügyi manőverekkel, részben a vállalat saját pénzeszközeit felhasználva fel akarták vásárolni a cég részvényeinek 26 százalékát.

Damir Polancec és Hernádi Zsolt

Túry Gergely

Horvát sajtóértesülések szerint az ügyben fontos szerepet kaphatott a Mol és az OTP Bank, amelyek az ügyletet finanszírozták volna. A sajtóértesülések arról szóltak, hogy a Mol erre a célra 2009-ben 34 millió eurót helyezett letétbe az OTP Banknál. A horvát sajtóban olyan feltételezés is megjelent, hogy a terv összefüggött azzal a horvát kormány és a Mol között köttetett megállapodással is, amely a magyar olajcégnek többségi irányítási jogot biztosított az INA-ban annak ellenére, hogy nem rendelkezett többségi részesedéssel a vállalatban.

Az ügyről a kiszivárgott Wikileaks-iratok is említést tesznek. Egy Washingtonnak küldött horvát távirat szerint a Podravka 34, illetve 39 millió eurós, kétlépcsős szerződést kötött egy céggel. Az ügy magyar szereplői ismeretlenek, ugyanis a táviratban szereplő cég-, illetve személyneveket a Wikileaks szerkesztői kitakarták. Az összeg alapján azonban valószínű, hogy a távirat a Mol által letétbe helyezett pénzről tesz említést. Azt pedig, hogy az ügynek fontos magyar szála van, az sejteti, hogy a távirat szerint a horvát ügyészség a nyomozás során kapcsolatban állt a magyar vádhatósággal is, amely egy ismeretlen személy és a Podravka kapcsolatát vizsgálta.

Mrs. és Mr. Kocsis ügye

A következő horvátországi magyar ügy Kocsis Istvánhoz és családjához köthető. Kocsis István 2002-től a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója, majd 2005-től a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt.) vezérigazgatója volt. 2008-tól 2011-ig a BKV Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan 2011-ben, közös megegyezéssel, végkielégítés nélkül távozott. Az állás nélkül maradt vezetőt Csányi Sándor vette magához és az OTP leánya, a Merkantil Bank ügyvezető igazgatója, valamint az OTP Bank külső igazgatósági tagja lett (hozzá hasonlóan külső igazgatósági tag az OTP Bankban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is).

Kocsis István

MTI - Szigetváry Zsolt

Időközben, 2012 augusztusában vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Kocsis és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt (pere idén április óta tart). A vád szerint több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az MVM Zrt.-nek és a Paksi Atomerőműnek. Idén augusztusra gyanúsított lett Kocsis István neje is. Kocsis István felesége Kocsis István ügyeinek horvátországi szálaként bukkant fel a magyar sajtóban 2009-ben. Egy bizonyos „Mrs. Istvan Kocsis” volt ugyanis a tulajdonosa annak a brit bejegyzésű, offshore hátterű cégnek, amely közel egymilliárd forintért (3,5 millió euróért) adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM leányvállalatának.

Vitézy Tamás adriai ügyei

De arra is utalhatott Orbán Viktor, ami Vitézy Tamás jobboldali kötődésű vállalkozó horvátországi befektetéseihez kapcsolódhat. (Itt Orbán egyúttal családi ügyre is utalt, hiszen Vitézy testvérének, Vitézy László rendezőnek az első házasságából született lánya, Vitézy Zsófia anyai ágon a miniszterelnök unokatestvére.) A Magyar Narancs az elmúlt hónapokban egy cikksorozatban többek között arról számolt be, hogy felszámolási eljárás indult az Orbán Viktorhoz közel álló üzletember horvátországi befektetéseit működtető Adriatiq Islands Group Hotels hazai leányvállalatával szemben. Vitézy Tamás az első Orbán-kormány idején, a 2000-es évek elején kezdett el terjeszkedni Horvátországban. A terjeszkedést a Magyar Narancs szerint politikai hátszél is segítette.

Vitézy Tamás és Orbán Viktor egy horvátországi konferencián 2008-ban

MTI / Szigetváry Zsolt

Vitézy ügyei Horvátországban rosszul állnak: az érdekeltségébe tartozó primosteni turisztikai ingatlanokat kezelő cég ügyében ügyészségi, pénzügyi felügyeleti nyomozás és vizsgálat is indult, a sibeniki rendőrség gyanúja szerint a horvát államot 11 millió kuna kár érte. A Magyar Narancs szerint a helyiek és a horvát sajtó azt nehezményezi, hogy Vitézy és cégvezető partnere, Kerekes László a megvásárolt területeken a bevállalt kötelezettségeket nem hajtotta végre, az ingatlan valójában csak egy nagyobb hitelfelvételt segített, és a beígért fejlesztések elmaradtak.