Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
"Arra jutottunk, hogy mindkét országnak érdekében áll a tárgyalások folytatása. A két ország közti kapcsolatok rendkívül fontosak, és hosszú távon sokkal fontosabbak, mint bármilyen egyedi probléma, függetlenül annak jelentőségétől" - fogalmazott Pusic szombaton a zágrábi parlamentben a Hina horvát hírügynökség beszámolója szerint. Amennyiben a tárgyalások mégsem vezetnének eredményre, akkor a Mol dönt arról, értékesíti-e az INA részesedését - közölte a Külügyminisztérium szombaton az MTI-vel.
Pusic közölte: a két ország folytatja az együttműködést, és "a jelenleg kicsit zaklatott" kapcsolatok lecsillapításán fog dolgozni. Martonyi János ismertette a magyar kormány egyértelmű álláspontját, hogy nem kívánnak a magyar-horvát kapcsolatokban feszültségforrást, így – ha a Mol INA-részesedése ennek akadályát képezné – akkor a legjobb megoldás a két gazdasági partner civilizált módon történő különválása. Martonyi János szerint ez a kérdés kizárólag a Mol, mint gazdasági társaság hatáskörébe tartozik – közölte a Külügyminisztérium. A magyar külügyminiszter leszögezte továbbá, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően a magyar kormány az európai elfogatási parancs végrehajtásába nem szólhat bele, hiszen az a bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A külügyi közleményben arra is kitértek, hogy a magyar és a horvát diplomácia vezetői megerősítették elkötelezettségüket abban: "a szomszédos országok együttműködését minden területen erősíteni kell", különös tekintettel az energetikai kérdésekre, így a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításra, a szénhidrogén szállítóeszközök összeköttetésére, valamint a tervezett horvát–magyar–ukrán energetikai együttműködésre.
