MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Az ítéleti tényállás szerint a vádlottak játéktermekből ismerték egymást, és 2006 körül találták ki, hogy intervenciós kukorica értékesítésével jutnak pénzhez. Az elsőrendű vádlott határozatlan idejű raktározási szerződéseket kötött a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Hajdú-Bihar megyei kirendeltségével, majd ezek értelmében négy - debreceni, nyíradonyi és polgári - raktárban összesen 10.900 tonna intervenciós kukoricát raktároztak be. Ezt követően azonban a férfi a sajátjaként értékesítette az így betárolt kukoricát, társai pedig segítettek neki ebben.
A gabonát egy nagykanizsai cég fiktív számláival adták el, 2007. május-júniusában, így a jóhiszemű vevők - egy budapesti és egy budakeszi kereskedő - nem tudtak arról, hogy az általuk megvásárolt kukorica valójában az MVH tulajdonát képezi. A bűncselekményre 2007. júniusában derült fény, amikor a hivatal helyszíni ellenőrzést tartott a raktárakban, így rövid időn belül kiderült, hogy három raktárból az összes kuk orica eltűnt, csupán az egyik nyíradonyi tározóban maradt 360 tonnányi - eladhatatlan minőségű - termény.
Az ügylet alibijeként az első- és másodrendű vádlottak két ukrán állampolgárnak valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel értékesítették céges üzletrészüket, a szerzett pénzből pedig az elsőrendű vádlott többek között nagy értékű életbiztosítási szerződéseket kötött. A Debreceni Törvényszék mostani ítéletével az elsőrendű vádlottra 4 év, két társára 2 év, illetve 2 év 6 hónap börtönbüntetést szabott ki, egy főt pedig 1 év próbára bocsátott a bíróság. Emellett az elsőrendű vádlott vagyonának terhére 446 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság, a negyedrendű vádlottat pedig kötelezte arra, hogy a jogerős ítéletet követő 30 napon belül fizessen meg 4,8 millió forintot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára.
