A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Bocsánat, uraim, de azt hiszem, itt csalnak.
Piszkos Fred megállapítása bármelyik komolyabb szerencsejáték-barlangban több mint kockázatos kijelentés. A következményeket azonban a tudatos szerencsejáték-függők immár megelőzhetik, ha kitiltatják magukat e műintézményekből. Ezt azonban furcsa módon nem teheti meg akárki.
Bár a kormányzat korábbi ígéreteivel ellentétben szinte mindenkit az út szélén hagyott, akit csak lehetett, jó ideig úgy tűnt, az olthatatlan játékszenvedéllyel küzdőknek kivételes szerencséjük van. Egy tavalyi rendelettel ugyanis – ha már felismerték a bajt és elhatározták, hogy tesznek is ellene – lehetőségük adódott távol tartani önmagukat a játéktermektől.
Ennek esélyét egy augusztus 31-én hatályba lépett módosítással azonban pont a két legfontosabb, legnépszerűbb és az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. monopóliumába tartozó játékfajta esetében megvonták, azaz
nem menekülhet ki a függőségétől megszabadulni akaró szenvedélybeteg.
Miről is van szó pontosan? A szóban forgó, a felelős játékszervezésről szóló, 329/2015. (XI. 10.) számú kormányrendeletben lehetővé tették, hogy a szenvedélyét felismerő és ellene aktívan hadakozni kívánó játékos úgynevezett “jelentős önkorlátozó nyilatkozatot” tegyen. Ezzel meghatározott időre biztosítani tudja, hogy akkor sem játszhat, ha akarna.
| Mi is az a jelentős önkorlátozó nyilatkozat? |
A jelentős önkorlátozó nyilatkozattal a játékos a játékkaszinóba, kártyaterembe való belépését, a távszerencsejáték, online kaszinójáték oldalakon való regisztrációját és az ilyen oldalakra való belépését a nyilatkozatban meghatározott időtartamra kizárja. A nyilatkozatban a játékos határozza meg a korlátozás időtartamát (1 vagy 3 vagy 5 év) és a kizárással érintett szerencsejátékokat vagy szervezőket is. Az 1 éves időtartamú nyilatkozat nem vonható vissza, míg a 3 és 5 évre szóló nyilatkozat visszavonására legkorábban 2 év elteltével nyílik lehetőség. A jelentős önkorlátozó nyilatkozatot kizárólag a játékos, saját nevében, saját döntése alapján teheti meg. A nyilatkozatot írásba kell foglalni és a szerencsejáték felügyeleti hatósághoz (NAV) kell eljuttatni. A játékkaszinó, kártyaterem üzemeltetők, a távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezők a játékos regisztrációjakor és minden egyes belépéskor, bejelentkezéskor az elektronikus kivonat lekérdezésével ellenőrzik, hogy a játékos szerepel-e a játékosvédelmi nyilvántartásban. Az önkorlátozás időtartama alatt a szerencsejáték szervezők – a játékos döntését tiszteletben tartva, azt támogatva – a játékos belépését, regisztrációját kötelesek megakadályozni és a játékos részére nem biztosíthatnak játéklehetőséget. |
Az rendelet szerint a jelentős önkorlátozó nyilatkozatban a szerencsejáték-fajták eredetileg a következő felosztás szerint jelölhetők meg:
- kártyateremben szervezett kártyajáték,
- játékkaszinó,
- online kaszinó,
- távszerencsejáték,
- Szjtv. 20. §-a szerinti sorsolásos játék,
- távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás.
Ugyancsak a rendeletben foglaltak szerint az első négy esetben már 2016. január elsejétől, míg az utolsó két játéknál – tehát a Szjtv. 20. §-a szerinti sorsolásos játék és a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás esetében – 2016. szeptember 1-től tehető jelentős önkorlátozó nyilatkozat.
Remek – mondanánk. Ám jött a rendeletnek a Magyar Közlöny augusztus 31-én megjelent – és aznap 20 órakor hatályba is lépett – módosítása, amely kimondta, hogy “hatályát veszti a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet a) 5. § (3) bekezdés e) és f) pontja, valamint b) 29. § (3) bekezdése.” Azaz az utolsó két játékfajta esetében 2016. szeptember 1-től nem tehető jelentős önkorlátozó nyilatkozat.
Ez pedig azt jelenti, hogy
a jellemzően lottófélékből és a tippmixekből továbbra sem zárhatják ki magukat
azok, akik erre a lépésre amúgy hajlandóak, sőt elszántak lennének.
A nemzetgazdasági tárca honlapján amúgy pár napja felbukkant kormányrendelet-módosítási javaslat még azt tartalmazta, hogy a hatályba lépés 2016 szeptember 1-es dátumában az évszámot egyszerűen cseréljék 2017-re. A végső verzió azonban nem határozott meg konkrét hatályba lépési időpontot, hanem “megelégedett” a “hatályát veszti” fordulattal, ami annyit jelent, hogy e két játékfajtára egyszerűen nem érvényes a korábbi rendelet. Hogy meddig nem, ki tudja?
MTI / Bruzák Noémi
A Varga Mihály-féle tárca módosítási javaslatának a miniszter által jegyzett hatásvizsgálati lapja – ami még az egy évvel való halasztás hatásait vizsgálta – szerint a tervezet végrehajtásának nincsenek közvetlen és számszerűsíthető központi költségvetési hatásai.
A halasztásra pedig azért lenne szükség, mert “a legerősebb védelmet nyújtó eszköz, a jelentős önkorlátozó nyilatkozat és a játékosvédelmi nyilvántartás (…) használatának alapfeltételéhez, a zökkenőmentes játékosazonosításhoz
jelentős technikai felkészülés szükséges az állami szervezők részéről,
ez pedig a jelenleg rendelkezésre álló, részben az érintett szervezői körtől származó információk alapján legkorábban csak 2017-től valósítható meg”.
Lenne azonban itt még valami: a módosításban ugyanis véletlenül éppen a gazdasági tárca által is bevallottan a lakosság legszélesebb körét érintő szerencsejátékokról van szó. Az egyik tételbe jellemzően a lottófélék, számsorsolásos játékok tartoznak, a másikba pedig a tippelősek, mint a tippmix, a totó, a góltotó és társaik. Mindkét csoportba a legelterjedtebb legális szerencsejátékok tartoznak, s ami talán fontosabb, e játékok jellemzően az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. monopóliumai.
Fazekas István
Így pedig akár más megvilágításba is eshet a kormányrendelet módosítása, hiszen amíg nincs lehetőség jelentős önkorlátozó nyilatkozatra, csak – a mentálisan amúgy sem éppen sziklaszilárd, hiszen részben pont szenvedélybeteg – egyén józan belátásán múlik, hogy ellenáll-e a játékszenvedélynek, vagy sem. A válasz a legtöbb ilyen esetben borítékolható, a biznisz pedig dübörög tovább.
A Szerencsejáték Zrt. a múlt évben 15,4 százalékkal, hajszál híján 47 milliárd forinttal tudta növelni a szerencsejátékokból származó bevételeit, amik a 351,46 milliárd forintból 350,73 milliárdot tesznek ki – derül ki a társaság 2015-ös kiegészítő mellékletéből, ami az Opten.hu céginformációs szolgáltató adatai között érhető el. Az adózott eredmény 19,23 milliárd forint volt, amiből 13 milliárdos osztalékot kivett a tulajdonos – az állam –, e mellett 3,646 milliárdos játékadó is beesett a költségvetésbe. Ezzel pedig a monopolhelyzetben lévő vállalat az állam legnagyobb osztalékfizetője.
Kattintson a nagyobb képért!
Szerencsejáték Zrt., Opten
Az állami cég 2009 óta végez felméréseket a játékfüggőségről. A legutóbbi adatok alapján
a 15 évesnél idősebb társadalom 1,3 százaléka tekinthető függőnek, míg az alacsony, illetve mérsékelt kockázatú játékosok aránya 17 százalék körül mozog.
Arról is kérdeztük a nagyvállalatot, hogy tudomásuk szerint eddig hányan tettek jelentős önkorlátozó nyilatkozatot, erre azonban nem kaptunk választ.
Egy, a szerencsejáték-felügyeletként is működő adóhatóságot államtitkári beosztásban felügyelő Tállai András által nemrég idézett kutatás szerint Magyarországon a teljes lakosság mintegy fele játszott már valamilyen szerencsejátékot. Köztük – Tállai szerint – mintegy másfél százalék lehet (játék)szenvedélybeteg. De úgy tűnik, vannak helyzetek, amikor ez nem számít. Most speciel pont ott, ahol ennek nyertese az állam.
Orbánék nagyot kaszáltak a lottón
A májusi közgyűlési szezon után a magyar állam az üzleti részesedései után 37,7 milliárd forintos osztalékot kasszírozott, ami az elmúlt négy év legjobb eredménye. Az állam legnagyobb osztalékfizetője továbbra is a monopolhelyzetben levő Szerencsejáték Zrt.
