Bocsánat, uraim, de azt hiszem, itt csalnak.

Piszkos Fred megállapítása bármelyik komolyabb szerencsejáték-barlangban több mint kockázatos kijelentés. A következményeket azonban a tudatos szerencsejáték-függők immár megelőzhetik, ha kitiltatják magukat e műintézményekből. Ezt azonban furcsa módon nem teheti meg akárki.

Bár a kormányzat korábbi ígéreteivel ellentétben szinte mindenkit az út szélén hagyott, akit csak lehetett, jó ideig úgy tűnt, az olthatatlan játékszenvedéllyel küzdőknek kivételes szerencséjük van. Egy tavalyi rendelettel ugyanis – ha már felismerték a bajt és elhatározták, hogy tesznek is ellene – lehetőségük adódott távol tartani önmagukat a játéktermektől.

Ennek esélyét egy augusztus 31-én hatályba lépett módosítással azonban pont a két legfontosabb, legnépszerűbb és az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. monopóliumába tartozó játékfajta esetében megvonták, azaz

nem menekülhet ki a függőségétől megszabadulni akaró szenvedélybeteg.

Miről is van szó pontosan? A szóban forgó, a felelős játékszervezésről szóló, 329/2015. (XI. 10.) számú kormányrendeletben lehetővé tették, hogy a szenvedélyét felismerő és ellene aktívan hadakozni kívánó játékos úgynevezett “jelentős önkorlátozó nyilatkozatot” tegyen. Ezzel meghatározott időre biztosítani tudja, hogy akkor sem játszhat, ha akarna.

Az rendelet szerint a jelentős önkorlátozó nyilatkozatban a szerencsejáték-fajták eredetileg a következő felosztás szerint jelölhetők meg:

• kártyateremben szervezett kártyajáték,
• játékkaszinó,
• online kaszinó,
• távszerencsejáték,
• Szjtv. 20. §-a szerinti sorsolásos játék,
• távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás.

Ugyancsak a rendeletben foglaltak szerint az első négy esetben már 2016. január elsejétől, míg az utolsó két játéknál – tehát a Szjtv. 20. §-a szerinti sorsolásos játék és a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás esetében – 2016. szeptember 1-től tehető jelentős önkorlátozó nyilatkozat.

Remek – mondanánk. Ám jött a rendeletnek a Magyar Közlöny augusztus 31-én megjelent – és aznap 20 órakor hatályba is lépett – módosítása, amely kimondta, hogy “hatályát veszti a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet a) 5. § (3) bekezdés e) és f) pontja, valamint b) 29. § (3) bekezdése.” Azaz az utolsó két játékfajta esetében 2016. szeptember 1-től nem tehető jelentős önkorlátozó nyilatkozat.

Ez pedig azt jelenti, hogy

a jellemzően lottófélékből és a tippmixekből továbbra sem zárhatják ki magukat

azok, akik erre a lépésre amúgy hajlandóak, sőt elszántak lennének.

A nemzetgazdasági tárca honlapján amúgy pár napja felbukkant kormányrendelet-módosítási javaslat még azt tartalmazta, hogy a hatályba lépés 2016 szeptember 1-es dátumában az évszámot egyszerűen cseréljék 2017-re. A végső verzió azonban nem határozott meg konkrét hatályba lépési időpontot, hanem “megelégedett” a “hatályát veszti” fordulattal, ami annyit jelent, hogy e két játékfajtára egyszerűen nem érvényes a korábbi rendelet. Hogy meddig nem, ki tudja?

MTI / Bruzák Noémi

A Varga Mihály-féle tárca módosítási javaslatának a miniszter által jegyzett hatásvizsgálati lapja – ami még az egy évvel való halasztás hatásait vizsgálta – szerint a tervezet végrehajtásának nincsenek közvetlen és számszerűsíthető központi költségvetési hatásai.

A halasztásra pedig azért lenne szükség, mert “a legerősebb védelmet nyújtó eszköz, a jelentős önkorlátozó nyilatkozat és a játékosvédelmi nyilvántartás (…) használatának alapfeltételéhez, a zökkenőmentes játékosazonosításhoz

jelentős technikai felkészülés szükséges az állami szervezők részéről,

ez pedig a jelenleg rendelkezésre álló, részben az érintett szervezői körtől származó információk alapján legkorábban csak 2017-től valósítható meg”.

Lenne azonban itt még valami: a módosításban ugyanis véletlenül éppen a gazdasági tárca által is bevallottan a lakosság legszélesebb körét érintő szerencsejátékokról van szó. Az egyik tételbe jellemzően a lottófélék, számsorsolásos játékok tartoznak, a másikba pedig a tippelősek, mint a tippmix, a totó, a góltotó és társaik. Mindkét csoportba a legelterjedtebb legális szerencsejátékok tartoznak, s ami talán fontosabb, e játékok jellemzően az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. monopóliumai.

Fazekas István

Így pedig akár más megvilágításba is eshet a kormányrendelet módosítása, hiszen amíg nincs lehetőség jelentős önkorlátozó nyilatkozatra, csak – a mentálisan amúgy sem éppen sziklaszilárd, hiszen részben pont szenvedélybeteg – egyén józan belátásán múlik, hogy ellenáll-e a játékszenvedélynek, vagy sem. A válasz a legtöbb ilyen esetben borítékolható, a biznisz pedig dübörög tovább.

A Szerencsejáték Zrt. a múlt évben 15,4 százalékkal, hajszál híján 47 milliárd forinttal tudta növelni a szerencsejátékokból származó bevételeit, amik a 351,46 milliárd forintból 350,73 milliárdot tesznek ki – derül ki a társaság 2015-ös kiegészítő mellékletéből, ami az Opten.hu céginformációs szolgáltató adatai között érhető el. Az adózott eredmény 19,23 milliárd forint volt, amiből 13 milliárdos osztalékot kivett a tulajdonos – az állam –, e mellett 3,646 milliárdos játékadó is beesett a költségvetésbe. Ezzel pedig a monopolhelyzetben lévő vállalat az állam legnagyobb osztalékfizetője.

Kattintson a nagyobb képért!

Szerencsejáték Zrt., Opten

Az állami cég 2009 óta végez felméréseket a játékfüggőségről. A legutóbbi adatok alapján

a 15 évesnél idősebb társadalom 1,3 százaléka tekinthető függőnek, míg az alacsony, illetve mérsékelt kockázatú játékosok aránya 17 százalék körül mozog.

Arról is kérdeztük a nagyvállalatot, hogy tudomásuk szerint eddig hányan tettek jelentős önkorlátozó nyilatkozatot, erre azonban nem kaptunk választ.

Egy, a szerencsejáték-felügyeletként is működő adóhatóságot államtitkári beosztásban felügyelő Tállai András által nemrég idézett kutatás szerint Magyarországon a teljes lakosság mintegy fele játszott már valamilyen szerencsejátékot. Köztük – Tállai szerint – mintegy másfél százalék lehet (játék)szenvedélybeteg. De úgy tűnik, vannak helyzetek, amikor ez nem számít. Most speciel pont ott, ahol ennek nyertese az állam.

Orbánék nagyot kaszáltak a lottón

A májusi közgyűlési szezon után a magyar állam az üzleti részesedései után 37,7 milliárd forintos osztalékot kasszírozott, ami az elmúlt négy év legjobb eredménye. Az állam legnagyobb osztalékfizetője továbbra is a monopolhelyzetben levő Szerencsejáték Zrt.