szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ellátási költségek és egyéb tartozások levonása után a legtöbb rabnak gyakorlatilag semmi pénze nem marad a börtönben keresett munkabérből, ami nagy feszültséget szül, és sokan megtagadják a munkát – írta a Magyar Nemzet.

A börtönévek alatt végzett munka nem számít járulékalapot képző jövedelemnek, így a börtönben ledolgozott évek sem számítanak bele a szolgálati időbe a nyugdíjjogosultságnál, ami az elítéltek szabadulása után hatalmas egzisztenciális problémához vezet – írta a Magyar Nemzet Székely László ombudsman legújabb, a sátoraljaújhelyi börtönben tapasztaltak alapján összeállított jelentésére hivatkozva.    

Az alacsony fizetéseket a Belügyminisztérium (BM) azzal indokolta az ombudsmannak, hogy a büntetés-végrehajtásnál foglalkoztatottak munkáltatásánál sajátos többletköltségek vannak, amelyek jelentős terhet rónak az állami költségvetésre. A szaktárca szerint a fogvatartottak által végzett munka eredménye még a ráfordított költségeket sem fedezi.

Székely László igazságos bérezési rendszer kialakítását sürgette, és úgy vélte a fogvatartottak szociális biztonságához fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz, hogy a börtönben végzett munka nem számít bele a szolgálati időbe. Ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét és a belügyminisztert, fontolják meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!