Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Minden magyar és az egész világ is Limára figyelt volna, ha 266 ezer budapesti nem írja alá az olimpiarendezésről szóló népszavazási kezdeményezést. Így azonban a NOB csak kihirdette: 2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles rendezheti az olimpiát. Hiába ígértek reformot, csak a leggazdagabb országok vállalják fel az játékok szervezését, vagy - mint a 2022-es téli olimpiára pályázó Kína és Kazahsztán - az olyan diktatúrák, ahol a pénz nem számít, a nép megkérdezése pedig szóba sem jöhet.
Budapest pedig ifjúsági olimpiával vigasztalódna. Az eseményt a jelenlegi tervek szerint 2023-ban tartanák meg újra, de lehetséges, hogy előrehozzák 2021-re.
A magyaroknak ugyanannyi hús legyen a konzervben, mint mindenki másnak! – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben, az Unió helyzetéről szóló beszédében. A magyar kormánynak üzent akkor is, amikor arról beszélt: sajnos nem minden tagország mutat egyenlő módon szolidaritást a bevándorlókkal.
Juncker javaslatai alaposan felforgathaják az EU-t. Az Európai Bizottság elnöke támogatást kínálna az euróövezeti belépés előtt álló országoknak, hogy vonzóbbá tegye a csatlakozást. Elutasítja viszont azt, hogy külön testületek alakuljanak ki az EU-n belül. Ezek mellett a munkaerőpiacot szabályozó hivatalt állítana fel, az Európai Bizottság reformjával pedig nem csak a hatékonyságot javítaná, de a több ország szemében ellenségnek tekintett "Brüsszel" koncepción is továbblépne.
A nyugdíjasok mellett a kormány egyre inkább a közmunkásokban és a munkanélküliekben próbálja megtalálni a mind aggasztóbb munkaerőhiány megoldását. A magyarországi cégek 75 százaléka panaszkodik, hogy nincs kit felvennie, ám a közmunkások nem jelentenek erre megoldást. Amikor utóbbiak közül többekkel hosszasan beszélgettünk a keleti határszélen, kiderült, hogy az elmúlt évek inkább apátiába süllyesztették őket, mintsem megtartották volna bennük az „igazi” munkához jutás reményét és igényét.
A közmunkáslét jobban röghöz kötötte őket, mint a munkanélkülieket, ha ugyanis munkát találnának, az annyival fizet csak többet a közmunkánál, hogy ha levonják belőle az ingázás költségeit, azonnal rájönnek: így nem éri meg elmenni dolgozni. Ráadásul ha valaki dolgozik, annak nincs ideje beugrani idénymunkára.
Youtube / MediaFactoryBudapest
A hét képe: Dárdai Pál luxusvillát építtetett a Balatonnál.
Óriási viták mellett ellenőrzés alá vontuk a teljes dohányipart – büszkélkedett Orbán Viktor pontosan öt évvel az után, hogy elfogadták a trafiktörvényt. Szerinte két év alatt 9 százalékponttal csökkent a dohányzók száma emiatt. Csakhogy utánaszámoltunk, és kiderült, a helyzet közel sem ennyire fényes. A trafiktörvény után valóban nehezebb lett a dohányhoz hozzáférés, a rendszeres dohányzók arányát azonban ez hosszabb távon nem tudta érdemben megváltoztatni.
Nem is minden trafikos járt jól, egyetlen bolt általában nem tart el egy családot, különösen vidéken. Azok a vállalkozói csoportok persze, amelyek akár több tucat trafikot is képesek – akár közvetett módon – az ellenőrzésük alá vonni, súlyos milliárdokat kaszálhatnak évente.
Nem sikerül eldugni a felcsúti kisvasutat az EU megfigyelői elől, pedig a kormánypártiak tényleg nagyon próbálkoztak. A jövő héten érkezik az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT), amely több uniós pénzből megvalósult projektet kíván ellenőrizni, így többek közt a felcsúti kisvasutat, vagy az V. kerületi Budapest Szíve programot. Jávor Benedek LMP-s európai parlamenti képviselő, aki maga is tagja a bizottságnak, arról írt, hiába keresték meg két hónapja a magyar kormányzati és hivatali szereplőket, akikkel találkozni szeretnének, nem kaptak választ – a legfőbb ügyészség azonban állítja, csak későn kapták meg a meghívót, Polt Péter a hivatalában fogja fogadni a bizottság delegációját. Kormányoldalról sokáig politikai indíttatású vizsgálatot sejttettek, de a bizottság tagjai azt állították, nincsenek politikai szándékaik, egyébként is csak az adófizetőknek tartoznak elszámolással.
Elöregszik az ország, tovább fogy a népesség, egyre idősebben vállalnak gyereket a magyarok, és főleg a szegény területekről nem is szívesen költöznek el – ezt állapította meg a KSH az elmúlt öt évet vizsgálva. Hiába nevezi magát családbarátnak a kormány, a legrosszabb tendenciák folytatódtak 2011 és 2016 között is. A népszámlálás óta 134 ezerrel csökkent a lakosságszám, most épp 9,8 milliónál járunk. A KSH Népességtudományi Intézetének előrejelzése szerint pedig 2060-ra 6,7–8,7 millió között alakul majd a Magyarországon élők száma.
Nagy baj, hogy 100 aktív magyarnak 50 embert kell eltartania, 28 időset és 22 gyereket. Az is kiderült: a magyarok 52 százaléka ugyanabban a városban vagy faluban lakik, ahol született, 75 százalék pedig a megyét nem hagyta el. Főleg a kelet-magyarországiak és a falusiak nem költöznek szívesen.
Hiába kellenének milliárdok, nem ad a kormány pénzt az utolsó, még működő Malév-leányvállalat megmentésére. A repülőgépek földi kiszolgálását ellátó Malév GH-nak 5,3 milliárd forint kellene, ám Tállai András a cég komoly adótartozása miatt nem támogatta a mentőcsomagot, Lázár János pedig a szakértői véleményre várt arról, megfelelne-e a támogatás az uniós versenyjognak. Van esély arra, hogy nem, mert ha a lyukak betömködésére szánnak közpénzt, az tiltott állami támogatás.
A társaság ellen az egyik versenytársa eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál, tiltott állami támogatást feltételezve – egykor a Malév végét is egy hasonló eljárás pecsételte meg. A cég cáfolta, hogy ez a vád megalapozott lenne.
