Minden magyar és az egész világ is Limára figyelt volna, ha 266 ezer budapesti nem írja alá az olimpiarendezésről szóló népszavazási kezdeményezést. Így azonban a NOB csak kihirdette: 2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles rendezheti az olimpiát. Hiába ígértek reformot, csak a leggazdagabb országok vállalják fel az játékok szervezését, vagy - mint a 2022-es téli olimpiára pályázó Kína és Kazahsztán - az olyan diktatúrák, ahol a pénz nem számít, a nép megkérdezése pedig szóba sem jöhet.

Budapest pedig ifjúsági olimpiával vigasztalódna. Az eseményt a jelenlegi tervek szerint 2023-ban tartanák meg újra, de lehetséges, hogy előrehozzák 2021-re.

A magyaroknak ugyanannyi hús legyen a konzervben, mint mindenki másnak! – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben, az Unió helyzetéről szóló beszédében. A magyar kormánynak üzent akkor is, amikor arról beszélt: sajnos nem minden tagország mutat egyenlő módon szolidaritást a bevándorlókkal.

Juncker javaslatai alaposan felforgathaják az EU-t. Az Európai Bizottság elnöke támogatást kínálna az euróövezeti belépés előtt álló országoknak, hogy vonzóbbá tegye a csatlakozást. Elutasítja viszont azt, hogy külön testületek alakuljanak ki az EU-n belül. Ezek mellett a munkaerőpiacot szabályozó hivatalt állítana fel, az Európai Bizottság reformjával pedig nem csak a hatékonyságot javítaná, de a több ország szemében ellenségnek tekintett "Brüsszel" koncepción is továbblépne.

A nyugdíjasok mellett a kormány egyre inkább a közmunkásokban és a munkanélküliekben próbálja megtalálni a mind aggasztóbb munkaerőhiány megoldását. A magyarországi cégek 75 százaléka panaszkodik, hogy nincs kit felvennie, ám a közmunkások nem jelentenek erre megoldást. Amikor utóbbiak közül többekkel hosszasan beszélgettünk a keleti határszélen, kiderült, hogy az elmúlt évek inkább apátiába süllyesztették őket, mintsem megtartották volna bennük az „igazi” munkához jutás reményét és igényét.

A közmunkáslét jobban röghöz kötötte őket, mint a munkanélkülieket, ha ugyanis munkát találnának, az annyival fizet csak többet a közmunkánál, hogy ha levonják belőle az ingázás költségeit, azonnal rájönnek: így nem éri meg elmenni dolgozni. Ráadásul ha valaki dolgozik, annak nincs ideje beugrani idénymunkára.

Youtube / MediaFactoryBudapest

A hét képe: Dárdai Pál luxusvillát építtetett a Balatonnál.

Óriási viták mellett ellenőrzés alá vontuk a teljes dohányipart – büszkélkedett Orbán Viktor pontosan öt évvel az után, hogy elfogadták a trafiktörvényt. Szerinte két év alatt 9 százalékponttal csökkent a dohányzók száma emiatt. Csakhogy utánaszámoltunk, és kiderült, a helyzet közel sem ennyire fényes. A trafiktörvény után valóban nehezebb lett a dohányhoz hozzáférés, a rendszeres dohányzók arányát azonban ez hosszabb távon nem tudta érdemben megváltoztatni.

Nem is minden trafikos járt jól, egyetlen bolt általában nem tart el egy családot, különösen vidéken. Azok a vállalkozói csoportok persze, amelyek akár több tucat trafikot is képesek – akár közvetett módon – az ellenőrzésük alá vonni, súlyos milliárdokat kaszálhatnak évente.

Nem sikerül eldugni a felcsúti kisvasutat az EU megfigyelői elől, pedig a kormánypártiak tényleg nagyon próbálkoztak. A jövő héten érkezik az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT), amely több uniós pénzből megvalósult projektet kíván ellenőrizni, így többek közt a felcsúti kisvasutat, vagy az V. kerületi Budapest Szíve programot. Jávor Benedek LMP-s európai parlamenti képviselő, aki maga is tagja a bizottságnak, arról írt, hiába keresték meg két hónapja a magyar kormányzati és hivatali szereplőket, akikkel találkozni szeretnének, nem kaptak választ – a legfőbb ügyészség azonban állítja, csak későn kapták meg a meghívót, Polt Péter a hivatalában fogja fogadni a bizottság delegációját. Kormányoldalról sokáig politikai indíttatású vizsgálatot sejttettek, de a bizottság tagjai azt állították, nincsenek politikai szándékaik, egyébként is csak az adófizetőknek tartoznak elszámolással.

Elöregszik az ország, tovább fogy a népesség, egyre idősebben vállalnak gyereket a magyarok, és főleg a szegény területekről nem is szívesen költöznek el – ezt állapította meg a KSH az elmúlt öt évet vizsgálva. Hiába nevezi magát családbarátnak a kormány, a legrosszabb tendenciák folytatódtak 2011 és 2016 között is. A népszámlálás óta 134 ezerrel csökkent a lakosságszám, most épp 9,8 milliónál járunk. A KSH Népességtudományi Intézetének előrejelzése szerint pedig 2060-ra 6,7–8,7 millió között alakul majd a Magyarországon élők száma.

Nagy baj, hogy 100 aktív magyarnak 50 embert kell eltartania, 28 időset és 22 gyereket. Az is kiderült: a magyarok 52 százaléka ugyanabban a városban vagy faluban lakik, ahol született, 75 százalék pedig a megyét nem hagyta el. Főleg a kelet-magyarországiak és a falusiak nem költöznek szívesen.

Hiába kellenének milliárdok, nem ad a kormány pénzt az utolsó, még működő Malév-leányvállalat megmentésére.  A repülőgépek földi kiszolgálását ellátó Malév GH-nak 5,3 milliárd forint kellene, ám Tállai András a cég komoly adótartozása miatt nem támogatta a mentőcsomagot, Lázár János pedig a szakértői véleményre várt arról, megfelelne-e a támogatás az uniós versenyjognak. Van esély arra, hogy nem, mert ha a lyukak betömködésére szánnak közpénzt, az tiltott állami támogatás.

A társaság ellen az egyik versenytársa eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál, tiltott állami támogatást feltételezve – egykor a Malév végét is egy hasonló eljárás pecsételte meg. A cég cáfolta, hogy ez a vád megalapozott lenne.