Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Búcsú a vívmányoktól. Így éli meg a hagyományos baloldal Macron elnök reformját, mely az államfő szerint a legnagyobb változás az ötödik köztársaság történetében. (1958-ban kezdődött meg az ötödik köztársaság Franciaországban, amikor De Gaulle hatalomra jutott és bevezette az elnöki rendszert.) Macron ezzel kampányolt és nyert az elnökválasztáson és a parlamenti választásokon is. Ugyanakkor a reform egyik ellenfele, Jean-Luc Melenchon joggal mutatott rá: a reform nem kapott meggyőző többséget. A szombati tüntetést szervező Melenchon balról bírálta Macron reformját, Marine Le Pen Nemzeti Frontja pedig a szélsőjobbról. A kritikus hang így megoszlott, és ezért tudott nyerni Macron a centrum nevében. De Melenchon szerint Macron liberális reformja egyértelműen a munkaadóknak kedvez- írja a párizsi Le Figaro.
Bízunk a munkavállalók és a munkaadók józan eszében- indokolta meg Macron azt, hogy az állam ezentúl nem kívánja szabályozni a bérvitákat, illetve az elbocsájtással kapcsolatos érdekellentéteket. Pontosabban ez utóbbival kapcsolatban az eddiginél magasabb végkielégítést ír elő. De ha könnyebb kirúgni a munkavállalókat, akkor mit érnek a magasabb végkielégítéssel?- kérdik a reform ellenfelei.
A munkaadók egyértelműen elégedettek a reformokkal, ellentétben a szakszervezetekkel. Arra hivatkoznak- Macron elnökkel egyetértésben-, hogy a reformok eredményeképp a francia gazdaság versenyképesebb lesz és csökken a munkanélküliség. Ez ugyanis kétszer akkora, mint Németországban - csaknem 10%. A választások óta drámai mértékben csökkent Macron elnök népszerűsége, jelentős részben azért, mert az emberek rájöttek: a reform előnyei bizonytalanok, viszont a hátrányait azonnal érezni lehet majd. Ezért is vonulnak szombaton az utcára Párizsban.
A rohamrendőrség csak vonakodva vigyázza a tüntetést. Több pénzt kérnek ugyanis a kormánytól - tekintettel a terrorkészültségre. A kormány szívesen adna is, de nincs miből: Franciaország nem teljesíti az eurozóna előírásait sem az adósság nagysága, sem pedig a költségvetési deficit tekintetében. E nélkül viszont Németország nem veszi komolyan Franciaországot, melynek elnöke nemcsak saját hazáját, de az eurozónát, sőt az egész Európai Uniót meg kívánja reformálni.
