Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A finnországi késlekedést magyarázó Roszatom számára rossz hír, hogy máris csúszásban van a magyar kormány nagy-nagy üzlete, az orosz hitelből építendő Paks II. projekt. A csúszás generális probléma, mert a határidőre befejezett építkezés nem éppen az atomerőmű-építők műfaja – ráadásul mindig többe is kerül – írta meg a Paksaméta.
A blogbejegyzés szerint Süli János tárca nélküli miniszter a Paksi Hírnökben a Paks II. projekttel kapcsolatos magyarázatában az állította, hogy a projekt jelenleg 22 hónap csúszásban van, de szeretnék „a legtöbb időt visszanyerni”. Éppen ezzel lesz gond a Paksaméta szerint, és ennek alátámasztására tételekre bontva, példákon keresztül vezeti le hogy az állítás már most miért megkérdőjelezhető, illetve, hogy a csúszás mi mindent hoz magával.
| Paksaméta |
A blogot jegyző Perger András jól ismert atomenergetikai szakember. Évekig az Energiaklubnál volt e téma gazdája (a nevéhez köthetők a Paksi Atomerőművel szemben győztes perek, mint amilyen például a Teller projekt dokumentációjának nyilvánosságra hozatala), két éve pedig a hazai Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse. Perger rendszeresen publikál és nyilatkozik a témában, korábban a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, hogy energetikai indokoltsága sincs annak, hogy 2025-26-ban bekapcsolják majd Paks II. blokkjait. „Annak, hogy 2026-tól, akár egy évtizeden keresztül Magyarországon 6 reaktor dohogjon, semmi értelme, mert az így kialakuló helyzetből csak további problémák keletkeznek." A Paksaméta blog kifejezetten a Paks II. projekttel kapcsolatos témákat dolgozza fel. |
A határidők tarthatatlansága egyébként nem magyar, hanem iparági tulajdonság. Az atomerőmű-építő szakma sokat mesélhetne a finnországi (Olkiluotó) és a franciaországi (Flamanville) fiaskóiról, ahol a tervezésekkel még nem volt gond, de a speciális betonozással, illetve a szakszerű hegesztési varratokkal és más „apróságokkal” mostanra évtizedes csúszások keletkeztek. De ez van a szlovákiai mohovcei két reaktorával is, és az oroszoknál se megy másként. Utóbbiaknál a Paks II. referencia-erőműjének szánt novovoronyezsi új reaktorblokkal már több probléma is adódott, ami az üzemszerű működés elindítását hátráltatta.
A Paksaméta szerint azonban a "Megépülhet-e időre Paks II.?" kérdésre választ keresve a beépítendő két (VVER-1200 típusú) reaktor eddigi tapasztalatai is elgondolkodtatók, sőt, máris megkérdőjelezik azt az eredeti, magyar kormányzati elképzelést, miszerint Paks II.-t 2025-re az első, 2026-ra a második reaktor termelési üzembe állításáig el lehet juttatni. Azért ez a céldátum, mert 2026. március 15-én el kell kezdeni törleszteni az orosz hitelt – attól függetlenül, hogy kész-e a projekt vagy sem. (Október elején egyébként azt mondta Süli János a Századvég egy konferenciáján, hogy az új blokkokat 2026-27-ben szeretnék átadni.)
Mindezt azért érdemes a blog szerint legalább is kétkedve fogadni, mert a tervekhez képest csúszásban van több, Roszatom által otthon, zavartalan körülmények között épülő erőmű is.
Íme:
hvg.hu
Ebből a táblázatból elég világosan látszik, hogy miért nehezen hihető a hivatalos menetrend – írja a Paksaméta. Hozzátéve, hogy a referenciaprojekteket, így Novovoronyezs II.-t és a Leningrád II.-t kezdetben 2012-14-re tervezték üzembe állítani, de mára 5-7 éves késésnél tartanak. Miért kell, hogy rémisztő legyen mindez? Azért, mert az atomerőmű-építésben a késés mindig többletköltséget generál, a drágább építkezés pedig további késéseket valószínűsít. Paks II. esetében ezt a helyzetet egy gigantikus hitelből állítja elő a kormány – márpedig a csúszással keletkező, beláthatatlan méretű felárat (már az orosz hitelen és a kamatain felül) szintén nekünk kell majd kifizetni – olvasható a blogbejegyzésben.
