szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kelet-Európában elsőként Magyarországon, a Budapesti Corvinus Egyetemen tanítanak e-sportot. A szakma legjobbjai, játékosok, cégvezetők, pszichológusok, csapatmenedzserek tartják az órákat. Az elsőn mi is ott voltunk.

Remélem, valamennyire érteni fogja! Biztosan játszott már valamit!

A Budapesti Corvinus Egyetem diákjai találgatják, milyen lesz az e-sport tantárgy oktatója. Alig néhány napja, hogy megkezdődött a tanítás, e-sportból ez lesz az első óra. A kurzus szabadon választható, 3 kreditet ér, kizárólag gazdaságinformatika szakos hallgatók vehetik fel. Vannak is ötvenen, fiúk, lányok vegyesen, gyorsan megtelik a terem. Ki öltönyben, nyakkendőben, ki lazán, farmerben, pólóban ül le. Előkerülnek a gyorséttermi tasakok, belőlük kóla, hamburger, késő van, este 7 óra is elmúlt már. Ennek ellenére azt mondják, számukra kifejezetten vonzó ez a tantárgy. „Voltunk már kockák életünkben” – magyarázzák, hogy ha nem órán, akkor a számítógép előtt ülnek és játszanak. Kérdésemre, hogy kerestek-e már ezzel esetleg pénzt is, csak legyintenek, „már nem itt lennénk” – vallják be.

Nem is várják, hogy ezen az órán kiderüljön, hogyan lehet a számítógépes játékokból egy csapásra meggazdagodni. Szerintük, „nem lesz mindenkiből futballista”, ahhoz sokat kell gyakorolni, nekik pedig az egyetem mellett nincs arra idejük, hogy profi e-sportolók legyenek. „Nem baj, az általános műveltséghez ez a tárgy is jó lesz” – zárja egyikük.

Rab Árpád
©

„Welcome, mindenkinek!” – köszön be lendületesen az e-sport egyik oktatója, Rab Árpád, és jelzi, ez egy történelmi pillanat, eddig ugyanis ilyen kurzus nemhogy Magyarországon, de Kelet-Európában sem volt. A Debreceni Egyetemen korábban indult hasonló témában oktatás, ott a tanterv négy részből áll: játék, szervezés, elemzés és fejlesztés. Itt „a legnagyobb e-sportolók írták a kurzus tananyagát”, az előadók között van magyarországi e-kocsma-tulajdonos, jogász, aki az Európai Unión belül a játékosok szerződéseit írja, és eljön az első hazai e-sport-bajnokság szervezője is.

„Valamennyien kísérleti nyulak, akárcsak a hallgatók” – árulja el mosolyogva az ötletgazda, Kis Gergely, majd gyorsan hozzáteszi, ő maga sohasem játszott, sőt, „kifejezetten megpróbáltam lebeszélni a hallgatókat, hogy e-sporttal foglalkozzanak, csakhogy 44 százalékuk rendszeresen játszik vagy tervezi, hogy versenyszerűen fog”. A képzést azért hirdették meg, mert az e-sport sokakat izgat az egyetemen, nagyjából minden harmadik gazdaságinformatika szakos hallgató ebben a témában szeretne szakdolgozatot írni.

Kis Gergely
©

„Ők már bizniszt is e-térben fognak csinálni” – ezt már Rab Árpád válaszolja, amikor arról kérdezem, miért pont a Corvinuson tanítják, hogyan lesz pénz az online játékokból. Szerinte nem ez a kurzus kimondott célja, hanem a kapcsolatfelvétel jogászokkal, vállalkozókkal, rendezvényszervezőkkel.

A képzés elméleti, egy kisebb előadóban, félkörben ülünk. Számítógép csak egy van, az is Rab Árpád asztalán, az első órát ő tartja. Doktoriját a számítógépes játékokból írta, állítja, minden játékot kipróbál, elsősorban arra kíváncsi, hogyan változtatják meg az embert a számítógépes játékok.

©

„Ki versenyzett már életében?” – dobja be az első kérdést. Ketten jelentkeznek. Kiderül, egyiküknek saját csapata is van, ő edzi őket, szeretnének a Magyar E-sport Bajnokságon elindulni. Mellette ül a csapat menedzsere, aki azt mondja, ő már nyert egyéniben 150 eurót a női liga tagjaként. Másnak a csoportból eddig egy bögre, egy póló, esetleg 5-10 dollár jött össze. Ahhoz, hogy valaki profi játékos legyen, naponta legalább 6-8 órát kell gyakorolnia.

Az e-sport is sport?

Magyarországon több e-sport-csapat is van. „A legjobbak – a Honvéd, a DVTK, az MTK – már az e-sport-szakosztályt is létrehozták” – tudom meg Rab Árpádtól. Klubok alakultak, volt már bajnokság, indult e-sportra szakosodott középiskola, létezik Magyar E-sport Szövetség és Magyar E-sport Akadémia. Utóbbin pszichológiai felkészítés is van, mentális tréninget, csapatkommunikációt, indulatkezelést oktatnak.

„Magyarországon túl görcsösen és idegesen állnak a számítógépes játékokhoz az emberek, elítélik, aki sokat játszik” – mondja az oktató, aki szerint ezekből a játékokból sokat lehet tanulni, például azt, hogyan lehet csapatban együtt dolgozni, a játék elősegíti a szocializációt, a képességek fejlesztését, a szórakozást. „Egy olyan népnek, mint a mienk, jót tenne az ellazulás, a felszabadult játék, a hangos nevetés” – teszi hozzá, és Lengyelországot hozza példaként, szerinte ott jobban szeretik az emberek az e-sportot, mint Magyarországon, „mosolyogva beszélnek róla, ehhez képest nálunk prűd a hozzáállás”. Az e-sport – Rab Árpád szerint – koncentrációt, odafigyelést és elkötelezettséget igényel, hátránya, hogy itt is megjelent a drog, sokan próbálják a szervezetüket túlerőltetni, „ezt is ügyesen kell csinálni” – véli.

Hol maradtunk le?

Magyarországon viszonylag későn, tavaly kezdtek el mozgolódni: klubok alakultak, volt bajnokság, miközben – ahogyan arról már korábban írtunk – Dél-Koreában ez nemzeti időtöltés, a lakosság fele, 25 millió ember e-sportol, Kínában pedig a közoktatás része. Kiemelkedően jók az online játékokban a norvégok, míg „a magyarok legyintenek, azt mondják, ez csak játék”. Rab Árpád szerint ennél sokkal többről van szó: az e-sportolók legjobbjai ma már profi szinten űzik ezt, szigorú szabályok szerint játszanak, versenyeiken tízezrek szurkolnak a helyszínen, milliók pedig a képernyők előtt. Csak a legutóbbi e-sport-világbajnokság döntőjét 40 millióan látták.

Két ötfős csapat vetélkedik egymással az ESL One elnevezésű, 300 ezer dollár (82,5 millió forint) összdíjazású számítógépes taktikai versenyen a kölni LANXESS Arénában 2018. július 8-án
©

Egy 2017-es felmérés szerint a magyar e-sportolók túlnyomó többsége a Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) nevű játékot nyüstöli, a második legnépszerűbb a League of Legends, aztán a Hearthstone. Kiderült, hogy a megkérdezettek 16 százaléka játszik versenyszerűen, és további 28 százalék jelezte, hogy tervez versenyezni a jövőben. Ma Magyarországon körülbelül 150-200-an vannak, akik pénzt keresnek az e-sporttal, de ez a szám évről évre nő, a League of Legendsben van hivatalos nemzeti bajnokság is, a Magyar Elit Bajnokság, a CS:GO tavalyi világbajnokságán pedig egy magyar gamer is részt vett. A professzionális videojáték elsősorban a fiatalokat köti le: ötből négyen 25 év alattiak, az e-sportolók harmada pedig 18 év alatti. Hétköznap átlagosan 3, hétvégén 5 órát játszanak.

Dől a pénz

Rab Árpád szerint ennél érdekesebb adat, hogy ma a fiatal fiúk több mint fele úgy gondolja, e-sportból fog megélni, „anno filmsztárok akartak lenni, most e-sportolók”.

Nem véletlenül. Ha valakit sokan követnek, nézik, hogyan játszik az interneten, havonta akár 200-300 ezer forintot is kereshet, „csak azzal, hogy ül otthon és játszik”. A világon a legtöbbet kereső e-sportoló eddig több mint egymilliárd forintot keresett, ennek egy részét a tornagyőzelmekért, a többit a szponzoroktól kapta. A kutató úgy látja, „dől a pénz”. Szerinte az sem elhanyagolható gazdasági haszon, hogy évente átlagosan száz hallgatót szívnak fel az egyetemről az e-sporttal foglalkozó cégek. „Maga az e-sport izgalmas piac és terület, aki az itt működő logikát megérti, az e-business más területein is sikerrel tudja majd azt alkalmazni” – teszi hozzá.

Mi köze a politikának az online játékokhoz?

Nemcsak a gazdaság, a politika is meglátta az e-sportban rejlő lehetőséget: tavaly ősszel a Magyar Közlönyben az jelent meg, „a magyarországi elektronikus sport sportágként történő elismerése, illetve az e-sport-világ támogatása, továbbá a visegrádi együttműködés elmélyítése érdekében a kormány egyetért a visegrádi négyek országai közötti e-sport bajnokság és konferencia megrendezésével”. Ezekre 1,9 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány.

Az e-sport nem először került szóba a közéletben: 2017 májusában a jobbikos Farkas Gergely arról beszélt a parlamentben, hogy szeretné, ha az e-sportról többet beszélnének. „Nem a hagyományos sportok kárára, hanem azok mellett kell figyelmet szentelni az e-sportra” – mondta, majd hozzátette, az e-sportra úgy kell tekinteni, mint a sakkra vagy a technikai sportokra.

Ezzel Rab Árpád is egyetért. Amikor arról kérdezem, mit keres a politika ezen a területen, úgy válaszol, „a kormányzati figyelem a hazai e-sport közösséget felrázza”. Azt mondja, ő nem azt szeretné, ha minden magyar fiatal e-sportolna, a számítógépes játékok elfogadottságát növelné inkább. Mutatja is az ábrát, hogyan fejlődött a digitális kultúra, közben arra biztatja a fiatalokat, nyugodtan nevessék ki azokat, akik állítják, a számítógépes játékok erőszakosak, „ezt eddig senkinek sem sikerült bizonyítania”. Majd elhangzik a döntő kérdés, „hogyan lehet ebből a tárgyból vizsgázni?”. „Közös játékkal biztos nem” – hűti le a kedélyeket az előadó. A diákoknak csapatokat kell alkotniuk, és a félév végén projektmunkákat kell bemutatniuk. Például tervezhetnek rendezvényt, készíthetnek piackutatást, vagy kitalálhatnak egy üzleti modellt. Rab Árpád állítja, aki ügyes, akár a szakdolgozata egy részét is megírhatja most. „A legkeményebb dió a szülők meggyőzése lesz” – üzeni az óra végén azoknak, akik úgy döntenek, játékosként, edzőként, menedzserként vagy vállalkozóként az e-sporttal foglalkoznának a jövőben. Megtapsolják.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
„Én dolgozom. Ameddig lehet és valaki fel nem jelent”

„Én dolgozom. Ameddig lehet és valaki fel nem jelent”

Cáfolja az AstraZeneca, hogy ne működne a 65 év felettieknél az oltásuk

Cáfolja az AstraZeneca, hogy ne működne a 65 év felettieknél az oltásuk

A Szijjártót jachtoztató Szíjj László 8,6 milliárdos tendert nyert

A Szijjártót jachtoztató Szíjj László 8,6 milliárdos tendert nyert