Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Negyvenkét európai ország közül a harmincadik helyre kerültünk, amikor a GfK azt kutatta, mennyi az egy főre jutó vásárlóerő. A magyar átlagos adat évi 6654 euró, azaz 2,1 millió forint. Ez 450 euró növekedést jelent tavaly óta, de még így is csak az európai átlag 47 százaléka.
Az országnak két olyan része van, ahol az egy főre jutó vásárlóerő eléri az európai átlag felét: Budapesten annak az 57, Komárom-Esztergom megyében az 51 százaléka. Ez egyben azt is jelenti, hogy a budapestieknek 23 százalékkal van több pénzük, mint az átlagos magyarnak.
A leggazdagabb budapesti kerületek és vidéki városok |
(egy főre jutó vásárlóerő az országos átlag százalékában)
|
Az egész ország leggazdagabbja nem meglepő módon Budapest XII. kerülete, a Hegyvidéken élők 85,6 százalékkal több pénz tulajdonosai, mint az átlag magyar. Nem sokkal marad el ettől a budai II. kerület és a pesti Belváros sem.
A 10 leggazdagabb vidéki település között csupán kettő van – Paks és Győrújbarát –, amely nem a fővárosi agglomerációban található. A vidéki Top 3 mind Buda mellett található: Üröm, Budaörs és Solymár.
GfK
Az ország legszegényebb helye változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ott az országos átlagnak alig 79 százaléka az egy főre jutó vásárlóerő. A második legrosszabb helyzetet Hajdú-Biharban mérték, ott az országos átlag 85,4 százaléka jött ki, de nem sokkal jobb ennél Nógrád megye 87 százalékos adata sem.
