Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Pedig a látogatószám így is érezhetően csökken. A Tádzs azonban nagyon rossz állapotban van, erről viszont nem csak a turisták tehetnek.
A komoly környezeti terhelésnek kitett Tádzs nemcsak külföldi látogatókat vonz, hanem komoly belföldi turizmust is generál; az UNESCO világörökségi listáján is szereplő műemléket 2016-ban 6,5 millió látogató kereste fel. Napi átlagban a 10-15 ezret, hétvégénként azonban akár a 70 ezret is eléri a látogatók száma, akiknek nagy többsége belföldi turista. Az új szabályozás értelmáben naponta maximum 40 ezren kereshetik fel az épületet.
A hazai látogatóknak az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük – írta a Világgazdaság. A külföldieknek 19 dollárt (5400 forintot) kell fizetniük az eddigi 16 dollár helyett. Az Indiai Régészeti Szolgálat szerint az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a turisták száma, de növekszik majd az állagmegőrzésre fordítható bevétel.
A Tádzsot egyébként elsősorban nem a turisták fokozott jelentléte rombolja; az űrből is látható indiai szmog, valamint a mellette húzódó, szennyvízzel fertőzött Jamuna folyó vizének kipárolgása károsítja. Bár már négyszer is próbálkoztak sárpakolással, sőt még a járműveket is kitiltották a mauzóleum félmérföldes körzetéből, valamint az esőkár és mohásodás ellen szilikonlemezekkel borították a homlokzatot, a légszennyezés ellen szinte lehetetlen felvenni a harcot, és menthetetlenül pusztul az épület faszerkezete is.
A hindu többségű országban történelmi gyökerei vannak a Tádzs Mahallal szembeni ellenérzésnek, ez azonban soha nem kapott még akkora nyilvánosságot és olyan befolyásos támogatókat, mint tavaly, mikor a miniszterelnök, Narendra Modi úgy nyilatkozott, az iszlámhívő uralkodók időszaka épp olyan rabszolgaságot jelentett India számára, mint a brit uralom.
A mauzóleum tágabb hazája, Uttar Prades állam minisztere Yogi Adityanath maga is a Tádzs kritikusai közé tartozik, és nem hajlandó a hozzá látogató külföldi méltóságoknak a mauzóleum kicsinyített mását ajándékozni, mert az „nem képviseli az indiai kultúrát”. A történészek nemcsak az épület állaga, hanem amiatt is aggódnak, hogy a Tádzs Mahal esetleg az indiai történelem újraértelmezése kapcsán kibontakozó vallási viszály áldozatául esik.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.