Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A komoly környezeti terhelésnek kitett Tádzs nemcsak külföldi látogatókat vonz, hanem komoly belföldi turizmust is generál; az UNESCO világörökségi listáján is szereplő műemléket 2016-ban 6,5 millió látogató kereste fel. Napi átlagban a 10-15 ezret, hétvégénként azonban akár a 70 ezret is eléri a látogatók száma, akiknek nagy többsége belföldi turista. Az új szabályozás értelmáben naponta maximum 40 ezren kereshetik fel az épületet.
A hazai látogatóknak az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük – írta a Világgazdaság. A külföldieknek 19 dollárt (5400 forintot) kell fizetniük az eddigi 16 dollár helyett. Az Indiai Régészeti Szolgálat szerint az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a turisták száma, de növekszik majd az állagmegőrzésre fordítható bevétel.
A Tádzsot egyébként elsősorban nem a turisták fokozott jelentléte rombolja; az űrből is látható indiai szmog, valamint a mellette húzódó, szennyvízzel fertőzött Jamuna folyó vizének kipárolgása károsítja. Bár már négyszer is próbálkoztak sárpakolással, sőt még a járműveket is kitiltották a mauzóleum félmérföldes körzetéből, valamint az esőkár és mohásodás ellen szilikonlemezekkel borították a homlokzatot, a légszennyezés ellen szinte lehetetlen felvenni a harcot, és menthetetlenül pusztul az épület faszerkezete is.
A hindu többségű országban történelmi gyökerei vannak a Tádzs Mahallal szembeni ellenérzésnek, ez azonban soha nem kapott még akkora nyilvánosságot és olyan befolyásos támogatókat, mint tavaly, mikor a miniszterelnök, Narendra Modi úgy nyilatkozott, az iszlámhívő uralkodók időszaka épp olyan rabszolgaságot jelentett India számára, mint a brit uralom.
A mauzóleum tágabb hazája, Uttar Prades állam minisztere Yogi Adityanath maga is a Tádzs kritikusai közé tartozik, és nem hajlandó a hozzá látogató külföldi méltóságoknak a mauzóleum kicsinyített mását ajándékozni, mert az „nem képviseli az indiai kultúrát”. A történészek nemcsak az épület állaga, hanem amiatt is aggódnak, hogy a Tádzs Mahal esetleg az indiai történelem újraértelmezése kapcsán kibontakozó vallási viszály áldozatául esik.
