MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A külföldi szereplésein a klímavédelem (és a vízügyek) élharcosának szerepében feszítő Áder János mert nagyot álmodni: a New York-i nem kormányzati klíma-csúcstalálkozón azzal örvendeztette meg a hallgatóságot, hogy Magyarország 2050-re 85 százalékkal csökkenti a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátását az 1990-eshez képest, az áramtermelést pedig 2030-ra 90-95 százalékban szén-dioxid-mentessé teszi az atom- és a napenergia felhasználása révén – olvasható az e heti HVG-ben.
Az államfő szeptemberi kijelentését egy szerényebb, budapesti konferencián a múlt héten azzal toldotta meg Kaderják Péter energia- és klímaügyekért felelős államtitkár, hogy Magyarország 2030-ra 40 százalékkal tudja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, szintén az 1990-es bázishoz mérve. Az ígéretes jövő az új nemzeti energiastratégiának köszönhető, ami szavai szerint egyelőre „készül”.
A merész állítások hátterében inkább a nemzeti imázs fényezése, semmint tényleges, a klímavédelmi célokat követő energiapolitika állhat. Hogyan állunk a számokkal, vállalásokkal, illetve a teljesítéssel? Részletek a HVG legfrissebb számában.
