A közigazgatási bíróságokról szóló törvény alapján 2020-tól egy teljesen új bírói rendszer fog dönteni adóügyekben, versenyhivatali és pénzügyi felügyeleti ügyekben, de ide tartozik majd például az építési engedélyek felülvizsgálata is. Egy szóval majdnem minden olyan ügy, ahol az állampolgár, vagy egy cég az állammal vitázik.

Azt, hogy ki lehet bíró ezekben a nagyon fontos, sok millió vagy milliárd forintok sorsát eldöntő perekben, az igazságügyi miniszter fogja eldönteni. Egy politikuson múlik majd, hogy ki lesz bíró és ki nem, ráadásul a politikai hatalom a kinevezésnél nem áll meg. A miniszter dönti el, hogy melyik bírót léptetik elő a Közigazgatási Felsőbíróságra és azt is, hogy melyik bíró kap magasabb fizetést.

Trócsányi László igazságügyi miniszter érve, hogy az ő döntési joga korlátozott lesz, és számtalan garanciát építettek a törvénybe cinikus és nem igaz. A miniszternek indokolnia kell a döntését, de ezt az indoklást aztán senki sem ellenőrzi: állhat egy mondatból is. A miniszter csak az elé tett nevek közül választhat, de a pontrendszer úgy van kitalálva, hogy aki komolyan gondolja a jelentkezését, az biztosan a miniszter elé kerül, és az sincs rendben, hogy egy politikus változtathatja meg a bírókból álló bírálóbizottság döntését.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint nagyon veszélyes, hogy a kormány hivatalainak és hatóságainak döntését olyan bírók fogják felülvizsgálni, akiket ugyanez a kormány nevezett ki, léptet elő és emeli meg a fizetésüket.

A gazdaság működéséhez bizalomra van szükség és az új törvény már most ezt a bizalmat rombolja. Ki építene új gyárat, nyitna éttermet vagy alapítana céget, ha nagy az esélye, hogy azt a gyárat elveszi az állam, az étteremre ráküldik az ÁNTSZ-t és a cég igazságtalan adóellenőrzéseket kap? Túlzónak tűnhetnek a példák, de ezeket a visszaéléseket végső soron a bíróságok akadályozzák meg. Ha a kormány visszaél a hatalmával, végső soron csak a bíróságokban bízhatunk. Ha ezek a magyar bíróságok a kormány kezében vannak, csak az Európai Unió Bíróságához, vagy a strasbourgi bírósághoz fordulhatunk, de ezek az eljárások hosszúak és drágák. Egy vállalkozás nem tud három-négy évet várni egy ítéletre, amiben esetleg igazat adnak neki.

https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/justice_scoreboard_2018_en.pdf

Európai összehasonlításban a magyar vállalkozások már most sem hisznek abban, hogy a bíróságok függetlenek. Az Európai Unió tagállamai közül hátulról a negyedikek vagyunk, és ez a bizalom 2010 óta csökken is. Azzal, hogy a Parlament egy olyan törvényt fogadott el, amiből hiányoznak a garanciák és az igazságos ítélkezés feltételei, már most tovább rombolja az üzleti bizalmat és aláássa Magyarország gazdasági vonzerejét belföldön és külföldön egyaránt.

Mindez elsősorban a magyar kis- és középvállalkozásokat fogja hátrányosan érinteni, azokat, akiknek nincsenek jó kapcsolataik és nincsenek jó ügyvédeik, akik a nehézségek ellenére sikert tudnak elérni. Ugyancsak elsősorban a kisebb cégeknek okoz majd nehézséget az is, hogy Budapest helyett Esztergomba kell majd utazni, ha valaki a Közigazgatási Felsőbíróságon keresné az igazát. A fontos bírósági perek hiánya azokat is hátrányosan fogja érinteni, akik nem akarnak, vagy nem tudnak pereskedni: ha a hatóságok felett nem lebeg ott folyamatosan, hogy a bíróságok szigorú feltételeinek meg kell felelniük, akkor könnyebben élnek vissza a hatalmukkal, vagy kezelik hanyagabbul az előírásokat. Az igazságos bírósági ítéletek hiánya így aztán végső soron mindenkinek ártani fog.

A szerző a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa