Melltű, stilizált tulipáncsokor-forma, 32 kisebb-nagyobb rózsacsiszolású gyémánttal, 180 ezer forintos kikiáltási áron. 180 ezer először, 190 ezer, 200 ezer, 220 ezer, 240 ezer, 260 ezer először, másodszor, senki többet, harmadszor – hadarja Gundel-Takács Gábor. Idén is ő vezeti a BÁV karácsonyi ékszerárverését a MOM Kulturális Központ kupolatermében. Az esemény tiszta színház, kész show. Nem is kell venni semmit, elég csak ülni és nézni, ahogyan Gundel-Takács magabiztosan és lazán, ugyanakkor hihetetlenül gyors tempóban darálja a számokat, és mutogat a tárcsákra.

Előttem egy pár 200 ezerig fürgén, 260 ezerig tétován emelgeti a tárcsát, majd mosolyogva nyugtázza, csak övék lett az arany fülbevaló két kisebb briliánssal. Egy ékszergarnitúra arany, anker láncon melltűfüggővel és fülklipsszel úgy megy el 700 ezer forintért, mintha ingyen adnák. Mégsem ez a legkülönlegesebb darab abból a 205 tételből, amely bekerült a BÁV idei, karácsonyi katalógusába, hanem az osztrák ötvösmester, Ernst Paltscho art deco melltűje: az ékszert 2,5 karátnyi briliáns keretezi, középen, kék zománc alapon csiszolt hegyikristály virágok vannak, ezeken apró gyémántok. 650 ezer forintról indul a licit, és 1,9 millió forintnál áll meg.

Reviczky Zsolt

Az, hogy egy ékszert végül mennyiért sikerül eladni, sok mindentől függ, mondja a hvg.hu-nak a BÁV ékszerüzletág vezetője, Kovácsné Racskó Szilvia. Számít a divat és számítanak a divatot követő vásárlók is. „Volt olyan ügyfelünk, aki csak a címlapokon lévő ékszereket vette meg, mert azt gondolta, azok biztosan jó darabok” – meséli. 16 éve, hogy ő állítja össze a katalógusokat, sokan kikérik a véleményét, mielőtt vásárolnak. „Ez egy sport, van, aki arra játszik, ami nem kelt el, és visszakérésben, kikiáltási áron viszi el. Olyan is van, akinek hiába mondom, hogy egy darab csak 2 millió forintot ér, ő annyira szeretné, hogy hajlandó elmenni akár 3 millió forintig is.”

Itt is sok múlik a pszichológián. „Ez egy érdekes műfaj, dönteni kell, azonnal. Lehet nagyon jól és kevésbé jól járni, rosszul nem, mert az árak bőven a piaci alatt vannak” – állítja. „Előfordult, hogy valaki licit előtt 5 perccel besétált, le se vette a tárcsáját, övé lett az ékszer, és elment, nem is érdekelte más. Ő azért az egy darabért jött.” Akad példa komoly licitharcra is: „meglepetés volt, amikor egy gyertyatartó egyetlen darabja több mint 1 millió forintért ment el. Két ember is azt hitte, hogy az az ő öröksége, és röpködtek a tétek. Az 50 ezer forintos kiegészítőért végül 1 millió forintnál is többet fizettek, ennyi pénzért egy gyertyatartódarabot soha többé nem lehet eladni” – nevet.

Tesztelik a piacot

Az aukcióra a kereskedelemben felgyűlt ékszerek közül válogatnak, az idei már a 95. ékszerárverése a BÁV-nak. „Alig 20-30 darabbal kezdtük, igaz, azok nagyon komoly értéket képviseltek, az első árverésen több védett ékszer is volt” – emlékszik vissza. A mostani katalógusban egyetlen védett ékszer sincs, attól különleges, hogy a kollekció összkikiáltási ára 130 millió forint. „Ezt az anyagot Bécsben és New Yorkban is szívesen fogadnák. Most teszteljük a piacot, hogy mit szól hozzá.”

Reviczky Zsolt

Hetekig készültek az árverésre, válogatták, hogy mi kerüljön a katalógusba. „A fő szempont, hogy eladható legyen” – mondja. Már az első oldalakon komoly, félmillió forintos darabok vannak, „általában 100 ezer forint körüli tételekkel szoktunk kezdeni, most rögtön belecsaptunk, nagy lendületet vettünk”, figyelve arra, hogy akinek 100 ezer forintja van, az is tudjon venni valamit.

A licitre kínált ékszerek 60 százalékát általában eladják. „Ha csak a kikiáltási árat hozzuk a meghirdetett ékszerek 60 százalékára, az már jó.”

Senki többet

Valódi licitharc megy a teremben, a tét egy 21 karátnyi brillel díszített art deco karkötő, amelybe 21 karátnyi gyémántot is belefoglaltak. 5,5 millió forint a kikiáltási ár. Többen is beszállnak a versenybe, lendülnek a kezek, emelkednek a tárcsák, 28,8 millió forintnál járunk, amikor elhangzik a „senki többet, harmadszor”. Szinte tökéletes volt a ritmus, és tapintható a feszültség. „A tesztoszteron fontos ebben a történetben” – foglalja össze Kovácsné Racskó Szilvia. Szerinte a nők sokkal racionálisabbak az árveréseken, mint a férfiak. „Ha egy nő egymillió forintot szeretne adni egy ékszerért, akkor maximum egy licitet rak még rá, egy férfi elmegy akár 2 millióig is, mert ha törik, ha szakad, meg akarja azt szerezni.”

Reviczky Zsolt

A szakember azt mondja, jót tett a magyar piacnak, hogy megnyíltak a határok, „komoly versenytársaink lettek, Bécsben és Londonban, könnyebben jutunk információhoz, és az ügyfelek is könnyebben megtalálnak minket, felpezsdült a piac”. A világot járva azt látja, „más van Hongkongban, a Közel-Keleten és New Yorkban. Más az emberek pénztárcája, és más az ízlése is: azokat az ékszereket, amelyeket ott keresnek, itthon nem lehetne eladni akkora áron”. A közép-európai piac nagyon konzervatív, „hasonló ékszereket szeretnek Bécsben, Prágában és Budapesten is, azt keresik, amit hosszan tudnak viselni”.

Az árverés közönsége vegyes, van itt farmer, laza pulóver és sötét öltöny is. Kovácsné Racskó Szilvia sokukat arcról ismeri, „minden évben feltűnnek”. Egy fiatalember például 6 éve jön rendszeresen, eleinte az édesanyja kísérte, „adta neki a hitelkártyát, és a fiatalember vásárolt”. Ismer olyan idős nénit is, aki „nagyon jó anyagi körülmények között él, jön és költ, a család pedig rosszul van, hogy mit vett megint anyuka”.

Online nem, telefonon viszont lehet licitálni. „Van, aki nem bírja mentálisan, hogy helyben versengjen, kényelmesebb neki otthonról, kezében egy pohár borral.”

Sok a „stróman” a teremben, aki más nevében vásárol, „nem mindenki szereti nagy dobra verni, hogy mire költi a pénzét”.

Az üzletágvezető szerint az elmúlt években érdekesen változott a piac, „a nők 10 évvel ezelőtt még kapták, ma már maguknak veszik az ékszereket”. Egy nő középvezetőként 1 millió forintot simán kifizet egy ékszerért, ezzel együtt „továbbra is létezik az a lélektani határ, amely fölött a család férfitagja dönthet a vásárlásról”.

Most egy, 6,4 karátos brillel díszített fülbevalót 10,8 millió forintért ütnek le, egy brillel és smaragddal kirakott melltűt 4,5 millióért, egy 5,7 karátos brillgyűrűt 15,6 millióért, míg egy másikat 11,4 millióért.

Szórakozott vásárlók

Ha egy ékszert 100 ezer forintért ütnek le, 85 ezret kap az eredeti tulajdonos, a vevő pedig 120 ezret fizet, a BÁV ebből a nem egészen 35 ezer forintból él, „ebből fizetjük a katalógust, a kiállítást, a rezsit, a reklámot”.

Reviczky Zsolt

Magyarországon lényegében csak a BÁV-nál van ékszeraukció. Az Első Magyar Királyi Zálogházból lett 1948-ban állami vállalat, majd a rendszerváltás után részvénytársaság. Vannak üzletei Budapesten és vidéken is, lényegében piacvezetőnek mondható, különösen, hogy 2016 tavaszán felvásárolta az OREX-ZÁLOG Zrt.-t. Az ékszeren kívül rendszeresen tartanak még plakát-, óra-, grafikai, művészeti és műtárgyaukciókat is.

„Az elmúlt 3-5 évünk nagyon erős volt, talán az ingatlanboomból szabadult fel az a pénz, amit az emberek most ékszerre, aranyra, drágakőre szeretnének költeni” – véli Kovácsné Racskó Szilvia. Szerinte sokan itt veszik meg a karácsonyi ajándékot vagy az eljegyzési gyűrűt.

Ez egy élményvásárlás, ahol nem kell attól tartani, hogy ha valaki megvakarja az orrát, akkor rámutatnak. Ide mindenki azért jön, hogy jól érezze magát.

Idén érezhetően felpörgött az ékszerpiac, májusban csaknem másfél évtizedes rekordot döntött a BÁV egy 16,8 millió forintos nyakékkel. A karácsonyi árverésen is akadt egy vékony láncon függő, 3,6 karátos briliánssal díszített nyakék, amelyet 7,8 millió forintért adtak el. Korábban a 10 millió forintos küszöböt magyarországi aukción mindössze egy ékszer lépte át, most négy tétel is magasan 10 millió forint fölött kelt el.