Itt a menetrend – mára

Megkezdődött a Brexit-megállapodásról szóló vita utolsó napja a brit parlament alsóházában. John Bercow házelnök bejelentette, mely módosítókról szavaz majd a ház a magyar idő szerint várhatóan este nyolckor kezdődő voksoláson.

A napirendbe négy ilyen indítvány került be, (pontosabban öt, de ha az első négyből az egyiket elfogadják, az automatikusan kiüti az ötödiket). A végszavazás ezt követően várható, legkésőbb negyed tíztől.

Eközben Londonban

Tilatkoznak.

May egyelőre nem okozott meglepetést

Theresa May szóvivője – ki tudja, hányadszor – kedden is azt nyilatkozta: az a megállapodás, amelyről szavazni készül a Ház, a "legjobb eszköz arra, hogy beteljesítse a brit nép akaratát".

Kis szótár:

A brit nép akarata: a 2016. június 23-i, véleménynyilvánító népszavazás végeredménye, tehát 51,9 százalékos többség a kilépés mellett.

Beteljesítés: a teljes szakítás (Brexit-szlengben a Hard Brexit), amelyről a tárgyalás közben kiderült, hogy nem az EU, hanem Nagy-Britannia miatt nem lehetséges. Ehhez ugyanis vissza kellene építeni az Ír-sziget északi, Egyesült Királysághoz tartozó fele és az Ír Köztársaság közötti államhatárt. Az 1997-es nagypénteki békemegállapodásban azonban garantálták, hogy ez nem történik meg.

A legjobb eszköz: Az EU világossá tette, ha 2017. március 29-e óta ezt sikerült összehozniuk a tárgyalófeleknek, nincs értelme annak, hogy a kilépésig tartó utolsó néhány hónapban újranyissák az egészet.

Közeleg a tél

A Trónok harcából idézett egy rádióműsorban Michael Gove környezetvédelmi miniszter, a kilépést támogató kampány egyik kulcsfigurája. A politikus szerint ha leszavazzák a megállapodást a parlamentben, "közeleg a tél".

Ebben az olvasatban: azt nem tudni, mi történik, de az biztosan rosszabb lesz, mint a rendezett kilépés, amelyet a dokumentum garantál.

Hogy jutottunk el idáig? 1. rész

Egy hete mutatták be a Brexit-népszavazást megelőző kampányról szóló tévéfilmet. Ha valaki azt hitte, a referendum egy bonyolult kérdésre adott felelős válaszról szólt, ajánljuk figyelmébe, mielőtt felpörög a vita.

Hogy jutottunk el idáig? 2. rész

A Brexit dátumát nem a népszavazás, hanem az határozza meg, hogy Theresa May 2017. március 29-én nyújtotta be az EU felé a kilépésre irányuló kérelmet. Akkor már tudni lehetett, hogy a referendum után belügyminiszterből kormányfővé avanzsált politikus – aki ugyan nem támogatta a Brexitet, de szó szerint értelmezte az eredményt – a várakozásokkal ellentétben szakítást kezdeményezett nem csak az EU-val, de annak magját adó belső piaccal is. A különbség? Emiatt nem lesz lehetséges a szabad munkavállalás, az akadálytalan kereskedelem.

Ez 2018 júniusában módosult, úgynevezett Chequers-terv már finomabb jövőt vázolt – viszont ez meg azzal az alapvetéssel szakított, hogy "visszavesszük a hatalmat". A kettő elegyéből született a végső megállapodás.

Az első változat után a skótok akartak kiválni az Egyesült Királyságból, a második kettő miatt 13-an hagyták el May kormányát.

Ki nevet a végén?

Akármi is lesz a megoldás, az biztos, hogy a Brexit miatt (is) állásukat vesztő brit európai parlamenti képviselők jól járnak. A politikusok – köztük Nigel Farage, a Brexitet hosszú ideje szorgalmazó párt, a UKIP vezéralakja – havi bruttó 8611,31 euró átmeneti ellátásra lesznek jogosultak, akár két évig, attól függően, hány ciklust töltöttek el a testületben. A húsz éve az EP-ben ülő Farage esetében a teljes összeg meghaladhatja a 172 ezer eurót – számolgatta a Politico.

A most záruló ciklusban 73 brit szerezhetett mandátumot az Európai Parlamentben. A 2014-es választásokat az EU-ellenes UKIP nyerte meg, a párt 24 embert delegálhatott a testületbe. 

Ami még a Brexitnél is britebb

#Unitedbytea (teával együtt) hashtaggel indult mozgalom Londonban. A felvetés egyszerű: miközben elképzelhetetlen szintre nőtt a feszültség, legalább egy tea mellett béküljenek.

A nap hőse? A nő, aki elhalasztotta szülését

Tulip Siddiq, Hampstead és Kilburn munkáspárti parlamenti képviselője szokatlan módon mutatta be a világnak, mennyire is fontos a keddi szavazás. A 36 éves nő szülését halasztotta keddről csütörtökre, hogy részt vehessen a voksoláson. Siddiq császármetszéssel hozza világra második gyermekét, de előtte férje tolja majd be az ülésterembe.

Még ha az orvosok által javasoltnál egy nappal később jön is világra gyermekem, de egy olyan világra, amelyben nagyobb az esély az erős kapcsolatra Nagy-Britannia és Európa között, akkor megéri küzdeni

– indokolta döntését a politikus a London Evening Standardnak. Siddiq egyébként Mudzsibur Rahman sejknek, Banglades alapítójának az unokája, egyben a jelenlegi bangladesi kormányfő unokahúga.

Elméletben sem lehet meg a többség

Továbbra sem fogadja el a legnagyobb észak-írországi párt a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, így a kormánynak akkor sem lehet elvileg többsége a kedden késő estére tervezett alsóházi szavazáson, ha a Konzervatív Párt minden képviselője támogatja az indítványt.

Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője keddi Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy történelmi nap a keddi, csak rossz okokból. Foster szerint a párt által leginkább elvetett elem, az ír–északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgáló tartalékmegoldás "mérgező hatású", így a DUP a szavazáson a kilépési megállapodás ellen voksol.

A Konzervatív Párt a 2017-ben tartott előrehozott parlamenti választások óta kisebbségben kormányoz, és csak a DUP tízfős alsóházi frakciójának eseti külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban. Az északír protestáns britpárti erő azonban a kezdetektől elvetette az EU-val novemberben elért megállapodást, és Arlene Foster keddi Twitter-bejegyzésében megerősítette, hogy a DUP nem szavazza meg az egyezményt. (MTI)