Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Jócskán elmaradunk még a visegrádi négyek többi országától is, Németország pedig fényévekre van.
Hiába az elmúlt évek jelentős minimálbér-emelései, a legalacsonyabb fizetés még mindig jóval elmarad az EU legtöbb országában fizetettől - derül ki az Eurostat összesítéséből. Az EU statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint 2019-ben a magyarnál csak a bolgár (286 euró), a lett és a román minimálbér alacsonyabb, a csúcstartó luxemburgiak pedig csaknem ötször akkora minimálbért fizettetnek a munkáltatókkal, mint ami a nálunk elvárt összeg.
De a régióban sem büszkélkedhetünk: euróban számolva Magyarországon 464 euró a legkisebb bér, a szlovákoknál 520, a lengyeleknél 523, a cseheknél pedig 519 euró - vagyis mindhárom országban nagyjából 15 százalékkal több. A nyugat-európai országokban azonban ennél is jóval magasabb a minimálbér: ahol alkalmazzák, ott jellemzően 1600 euró körüli összeget fizetnek - a már említett Luxemburgban pedig idén 2071 eurót.
Tény, hogy az árszint is befolyásolja, mire elég ez az összeg, így az Eurostat a vásárlóerőhöz mérten is összevetette a minimálbéreket. Itt is a bolgárok végeztek a lista végén, ám a luxemburgiaknak fizetett összeg így már nem a hétszerese, hanem "csak" a háromszorosa a bolgárokénak. Magyarország ezen a listán is a hátsó harmadban található, hat másik országgal együtt. A vásárlóerő-paritás érték szerint a magyar minimálbér értéke 765, míg a luxemburgiaké 1646.
A minimálbérek összehasonlítása euróban az alábbi grafikonon látható:
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.