Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bizonytalanná vált a gyermekvédelmi támogatás kifizetésének formája, miután az év végén beszüntették az Erzsébet-utalvány kiadását. A gyermekvédelmi törvény ugyanis nem csak arról rendelkezik, hogy kötelezően adni kell ezt a támogatás, de azt is kimondja, hogy Erzsébet-utalványban kell folyósítani.
Az önkormányzatok ugyanakkor rendeletben írhatják elő, hogy a tízezer forintot elérő rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben – értsd: Erzsébet-utalványban – adják. Értelemszerűen ez a támogatási forma is megszűnt január elsejétől.
Az Erzsébet-utalványokat kiadó társaság december 21-én váratlanul jelentette be, hogy január elsejétől sem papír, sem elektronikus formában nem forgalmaznak utalványokat, a forgalomban levő juttatások pedig 2019 végéig használhatók fel. Az előzmény az volt, hogy az Országgyűlés az adótörvények módosításakor mindössze egyetlen cafeteriaelemet hagyott a kedvezőbb adózási körben – és ez az Erzsébet-utalvány helyett a SZÉP-kártya lett. Vagyis az Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Zrt-t utolérte az, ami a cafeteriarendszer 2010 utáni átalakításakor az akkor a piacot uraló utalványkibocsátókat: elveszett az az adóelőny, ami legfőbb vonzereje volt. (És ami miatt nem csak az Európai Bíróság utasította Magyarországot a vonatkozó törvény módosítására, de a három nagy cég, az Edenred, a Sodexo és a Cheque Déjeuner is pert nyert az ország ellen a Világbank mellett működő nemzetközi választottbíróságon.)
A kedvezőbb adózás azonban nem az egyetlen előnye volt az Erzsébet-utalványnak: nem csak a nyugdíjasok kapták ebben a – pénzbeli átutalásnál logisztikailag sokkal bonyolultabb – formában a kormány által odaítélt plusz juttatásokat, de a gyermekvédelmi támogatásnál a törvény ezt az egyetlen formát engedélyezte.
Érdekes, hogy ez sem volt elég a cég szárnyalásához: az utolsó elérhető cégadatok alapján 2016 (ekkor adtak először a nyugdíjasoknak karácsonyra 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt) 2017-re (ekkor megismétlődött az akció) 12 milliárd forintról 6,5 milliárdra csökkent az utalványforgalmazó nettó árbévetele.
Szerettük volna megtudni, hogy a kormány tervezi-e módosítani a gyermekvédelmi törvényt, hogy másképp is biztosítható legyen a támogatás, vagy más módon rendeznék a kérdést, ám az EMMI-től többszöri kérésünkre sem kaptunk választ. Azt is megkérdeztük a tárcától, hogy mi lesz az utalványkibocsátóval, illetve azokkal az üdültetési programokkal, amelyeket az Erzsébet-utalványból származó bevételből finanszíroztak. Nemrég egyébként az Mfor írt arról, hogy novemberben - az adótörvény módosítása után hónapokkal - az EMMI még szerződést kötött a kibocsátóval papír alapú utalványok kibocsátására.
