Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Mészáros Lőrinc akkoriban frissen megvásárolt cégének, a Hidashát Zrt földjeire egyetlen licitáló sem mert jelentkezni, a többit vitték, mint a cukrot. A Békés megyéről készült legújabb jelentésében Ángyán József újabb bizonyítékát találta korábbi megállapításainak, miszerint a kormány kommunikációjával ellentétesen, nem a kis és közepes gazdák jutottak földhöz, hanem a tőkeerős tulajdonosok, közülük is főként a NER feltétlen hívei.
Ángyán József, egyetemi tanár, a Tájgazdálkodási Intézet egyik alapítója a második Orbán kormányban kapta meg a vidékfejlesztési tárca államtitkári posztját. 2012-ben hagyta ott a szerinte az oligarcháknak kedvező v idékpolitikát folytató kormányt. A birtokpolitikát bírálva fogott a kutató az állami földpályázatokat, később a földárverések megyénként elemzésébe. Az Orbán kormány a földbirtok hazai szerkezetét átírta, Ángyán József elemzései ezt a folyamatot dokumentálják. A most elkészült jelentésben a Békés megyében három évvel ezelőtti földárverések eredményeit összegzi az egyetemi tanár.
A jelentés szerint Békés megyében 277 licitáló volt, összesen 7500 hektárt a kiírt földekből 29 érdekeltség szerzett meg. A baráti cégek tulajdonosi köre lényegében az államtól bérelt területeinek egy jelentősebb részét meg tudta vásárolni. Békés megyében több kuriózum is akad, az első Orbán kormány idején a „Piszkos tizenkettő” néven megismert cégek közül kettő is a megyében működik. A Szarvasi Agrár Zrt bérelt földjeinek majd felét megvehette, míg a szintén ebben a körben privatizált, majd 2016-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő Hidashát Zrt árverésre kiírt földjeire senki nem jelentkezett.
A másik Békés megyei gyöngyszem, a Ménesbirtok Zrt, jelenlegi nevén Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Az évekig húzódó földmizériáról többször írtunk: első körben Simonka György, parlamenti képviselő kaphatott felhatalmazást, hogy a magáncég bérelte nyolcezer hektár jövőjéről gondoskodjon. A cég ugyan perre ment az érvényes bérleti szerződésük figyelmen kívül hagyása miatt, ez nem érdekelte a kormányt, először a bérleti pályázatokat írt ki. Ezen szerepeltek jól Simonka György rokonai és munkatársai. Ángyán József jelentésében hármat emel ki, ők összesen 257 hektárt szereztek meg, de a munkatársak, baráti polgármesterek, illetve azok felesége közreműködésével a pályázatra kiírt földek jelentős részének bérleti jogát megszerezték. Simonkáék terve akkor még az volt, hogy egy integrációs együttműködésben művelik majd a területet. Ezt torpedózta meg az ellenzék nyomására Lázár János, így mondták ki egy tollvonással semmisnek a szerződéseket úgy, hogy közben szép summával kártalanították a résztvevőket. A jelenlegi történet ismert, az állami tulajdonban levő cégben most Lázár diktál, és ha minden igaz, akkor a „koronaékszer”lesz a gazdaságból.
Ángyán azt is megállapítja, hogy a kormányzati ígéretekből itt sem lett semmi, a kisebb gazdaságok hoppon maradtak, a fő vesztesek Csabacsüd, Szeghalom és Telekgerendás. Ezeken a településeken egyetlen ott élő gazdálkodó sem tudott egy zsebkendőnyi területet sem megszerezni. A teljes jelentés rövidesen itt lesz elérhető.
