szerző:
Dzindzisz Sztefan
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nyílt levél jelent meg június elején a Financial Times brit gazdasági napilapban, amely az acélipar nehéz helyzetére hívja fel a figyelmet. A hirdetésnek két magyar aláírója is volt, megkerestük őket.

Krízisben az európai acélipar – ezzel a címmel jelent meg egész oldalas hirdetés a Financial Timesban június 4-én. A Eurofer, azaz az uniós acélipari szövetség által jegyzett nyílt levél azonnali beavatkozást kért az uniós döntéshozóktól, mondván hirtelen és jelentősen negatívan változtak az európai acélipar kilátásai.

A levél szerint, ha nincs azonnali lépés az EU részéről, úgy akár több ezer munkahely is veszélybe kerülhet az összesen 330 ezer főt foglalkoztató acéliparban. Ez a folyamat ráadásul már elkezdődött, hiszen gyárbezárásokról is hoztak döntéseket, míg mások, akik kitartanak, azok közül is többen jelentősen csökkentették a kitermelt mennyiséget. Ilyen például a világ legnagyobb acélgyártója, luxemburgi központú ArcelorMittal, amely először május elején jelentette be, hogy az európai helyzet miatt ideiglenesen leállítja a krakkói gyárát, illetve csökkenti spanyol gyárai termelését, majd május végén újabb drasztikus lépéseket jelentett be, így az előbbieken túl a francia és német gyáraiban is lassítja a termelést, illetve az év végén a tervezettnél nagyobb leállás lesz Spanyolországban.

©

A lépés nem csoda, ha megnézzük a cég számait: EBITDA, azaz a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye az egy évvel korábbi 2,5 milliárd dollárról 1,6 milliárd dollárra csökkent az idei első negyedévben, úgy, hogy a tavalyi második negyedévben 3 milliárd dollár felett is volt. Még durvább visszaesést látunk, ha a részvényenkénti eredményt nézzük: ez 1,17 dollárról 0,41 dollárra esett.

A mostani válság hosszú távú folyamat következménye a Eurofer szerint: az EU teljesítménye nem stabil, a nyersanyagok és az energia ára az egekben van, a szén-dioxid-kibocsátási költségek is jelentősen nőttek, 2018 elejéhez képest az ötszörösére. Ezen felül állandó gondot okoz, hogy az acélimport folyamatosan nő az EU-ban, miközben az acél iránti igény alig gyarapszik, sőt, 2019-ben vélhetően vissza is fog esni. Magyarán nő az alapanyag ára, az vásárlói igény pedig csökken, ami érhetően megnehezíti az európai acélgyártók helyzetét. Az utolsó pofont az amerikai védővámok bevezetése hozta, hiszen így az az acél, amely addig az USA-ba ment, most leginkább Európában köt ki.

©

Van ugyanakkor jó hír is, hiszen az amerikai hatóságok májusban 50 százalékkal csökkentették a török importárukkal szemben kivetett vámokat, így pedig valószínű, hogy ezáltal a török gyárak ismét az USA felé fordítják a figyelmüket. Erre minden valószínűség szerint szüksége is van az európai acélgyártóknak, hiszen 2019 első negyedévében a Törökországból származó acélimport több mint 50 százalékkal nőtt az EU-ban.

©

Nagy a csönd

A nyílt levelet végül összesen 45 uniós cégvezető írta alá. Az aláírók között volt két magyar vonatkozású is: az egyik a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) vezetője, Móger Róbert, a másik az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. cégvezetője, Tankhilevich Evgeny.

Természetesen mindkét aláírót megkerestük, szerettünk volna további részleteket megtudni, például, hogy mekkora a gond, annak milyen magyarországi hatásai lehetnek, ám a Dunaferrnél nem válaszoltak a levelünkre, míg az MVAE végül a PR-cégén keresztül válaszolt, miszerint „az MVAE szakemberei követik a nemzetközi helyzetet és elemzik a lehetőségeket, de jelenleg nem kívánnak nyilatkozni.”

Ez meglehetősen furcsa az után, hogy az egyik legkomolyabb pénzügyi újságban aláírnak egy nyílt levelet, ám a válasz kimerült ennyiben.

©

Végül csak megszólaltak

Egy hét telt el, amikor közlemény formájában jelentkezett az MVAE, ebben pedig közlik, hogy mindenben támogatják az Eurofer kezdeményezését az uniós acélpiac hatékonyabb védelmének érdekében. Ezután lényegében megismétlik azt, ami a nyílt levélben olvasható, annyi pluszt tesznek hozzá, hogy konkrétan megnevezik azokat, akiktől félni kell: „a hiányos és nehézkes uniós piacvédelmi rendszert minél előbb meg kell erősíteni, mert az elsősorban Ázsiából és Délkelet-Európából érkező acélárakkal a szigorú szabályok betartásával és így jelentős többletköltséggel dolgozó európai gyártók képtelenek versenyezni. A fejlődő piacok szereplői a termékeiket többnyire dotált energiaárakkal, kevésbé szabályozott gazdasági környezetben, sokszor a környezetvédelmi és munkavédelmi előírásokat teljesen figyelmen kívül hagyva állítják elő, és ennek köszönhetően lényegesen alacsonyabb áron termelnek, mint a szabályok betartásával dolgozó európai gyárak.”

Ám arról, hogy a fent említett folyamatok Magyarországra milyen hatással lesznek, vagy már vannak, egy sort sem írtak. Pedig ha tényleg ekkora a baj, mint ahogy először az Eurofer, majd a MVAE is ír, akkor talán érdemes lenne erről is értekezni. Ha pedig nem akkora a baj, akkor minek a nyílt levél?

©

Így áll a magyar helyzet

Bár az MVAE néma maradt, mi azért megnéztük, hogy a honlapján megtalálható 15 tagvállalata közül a termelők milyen teljesítményt nyújtottak. Általánosságban elmondható, hogy minden cégnél látható az anyagköltség növekedése – igaz, ezt magyarázza az is, hogy nő az üzlet, ami pedig az árbevétel növekedésében mutatkozik meg. Összességében a többség így is profitot tudott termelni, sőt, volt olyan is, aki jelentősen megnövelte a nyereségét.

Egy biztos, vannak érdekességek: a Borsodi Érc- Ásvány-, és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt.-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium nyilvántartása szerint 2014-ben felszámolták, erre a sorsra jutott a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt. és a Vegyterv IS Zrt. is.

Az MVAE mellett a másik aláíró az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű jellemzően csak december legvégén tölti fel előző évi adatait, így itt csak a 2017-es adatokat látjuk: eszerint két éve 17,5 milliárdos profitot termelt a cég a 2016-os 14,5 milliárdos veszteség után.

Az alsózsolcai Csavar és Húzottáru Zrt. – amely régebben a Lenin Kohászati Művek egyik gyárrészlegeként működött, a 2017-es 73 milliós nyereség után tavaly 276 milliót meghaladó veszteséget hozott össze. Sokatmondó, hogy az üzleti tevékenység eredménye soron két éve még 78,7 milliós plusz, 2018-ban már 213 milliós mínusz szerepelt.

Az is bizonyosan kijelenthető, hogy nincs jó időszaka az ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft.-nek, amely 368 milliós veszteséggel zárta 2018-at. Igaz, ez jelentős előrelépés az egy évvel korábbi 1,4 milliárdos veszteséghez képest. A cég egyébként csak belföldre értékesít, oda viszont 45,8 milliárd értékben, ám mivel csak az anyagköltsége 41,5 milliárdot tett ki, valahol érthető is a veszteség.

©

A Dutrade Acéltermékfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt. viszont tavaly 794 milliós nyereséget ért el, ami igaz, kevesebb, mint az egy évvel korábbi 985 milliós profit, ám így is szép eredmény a 147 főt foglalkoztató cégtől. A cégnek hiába nőtt az elmúlt évben az árbevétele, a fent említett nyersanyagár-növekedés következtében az anyagköltsége is nőtt.

Hasonló pályát járt be a Feralpi-Hungária Kohászati Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Kft., amely ugyan pluszban maradt, de jelentősen csökkent az adózott eredménye: 211 millióról 60 millióra.

Jelentősen csökkent a nyeresége az ISD Kokszoló Kft.-nek is: 437 millióról 108 millióra. Itt is az üzemi eredmény esett vissza, hiszen az anyag jellegű ráfordítások nagyobb mértékben nőttek, mint a bevétel. Tízmillióval kisebb profitról számolhatott be a Ferromark-Halna Kft. is tavaly, ám így is 73 milliós plusz állt az adózott eredmény soron.

Ugyancsak jelentősen növelni tudta eredményét az ÓAM Ózdi Acélművek Kft.: tavaly 17,2 millió eurós nyereséget (forintban 5,5 milliárd) termeltek. Mindezt úgy, hogy anyagköltsége és anyag jellegű ráfordítása összességében több mint 52 millió euróval nőtt egy év alatt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Most épp Soros Györgyéket támadhatják az orosz hackerek

Most épp Soros Györgyéket támadhatják az orosz hackerek

Sci-fiből valóság: 3D-nyomtatással készülhetnek az űrben az űrhajók napelemei

Sci-fiből valóság: 3D-nyomtatással készülhetnek az űrben az űrhajók napelemei

Tizenhárom év után szabadult az olaszliszkai lincselő

Tizenhárom év után szabadult az olaszliszkai lincselő

A kormány miatt állt meg az ingatlanpiac, de hamarosan kiengedi a féket

A kormány miatt állt meg az ingatlanpiac, de hamarosan kiengedi a féket

Üzent Von der Leyen: Jogállamiságban nincs kompromisszum

Üzent Von der Leyen: Jogállamiságban nincs kompromisszum

Fának hajtott egy autó Józsefvárosban

Fának hajtott egy autó Józsefvárosban