szerző:
Wéber Mátyás és Kóczán Barbara

Nyilvánosak a magyarországi 5G szolgáltatást lehetővé tevő frekvenciasávok tervezett kikiáltási árai. De mennyit érnek a leendő pályázóknak a frekvenciasávok, mit nyerünk vele mi, a felhasználók, és mit tehet az állam, hogy mielőbb élvezhessük az 5G-s adatátvitel előnyeit?

Az NNMH honlapján hétfőn megjelentek az őszi magyarországi frekvenciatender kikiáltási árai. Az aukció részei azok a frekvenciasávok is, amelyek megalapozzák majd az 5G szolgáltatást Magyarországon. Erre alapvetően két frekvenciasáv szolgál: a tagországoknak a 700 MHz-es sávot, valamint a 3,4-3,8 GHz-es tartományt kell felszabadítaniuk, és felkínálniuk a potenciális vevőknek (később várható egy harmadik, a 26 GHz-es tartomány felszabadítása, is hasonló célból). De mit remélhetnek a fogyasztók az 5G-s adatátviteltől?

Nos, ami a világot illeti, sokat. A Föld népessége ma átlagosan 5,8 GB adatot fogyaszt havonta, de ez a szám már 2024-re 21 GB-ra emelkedhet, ami egyértelműen a 4G-nél jobb adatátviteli technológiáért kiált, hiszen ilyen terhelés mellett a jelenlegi hálózatok lelassulnak, holott a fogyasztók már így is arra vágynak, hogy a videójuk/filmjük mielőbb bárhol és akadozások nélkül megnézhető legyen. Nagy kérdés azonban, hogy mennyit hajlandók fizetni ezért, amíg a néhány éve még forradalmian gyors 4G így-úgy még „eldöcög”.

A jelek szerint nem sokat. Azok az egyelőre leginkább „pilot” lakossági díjcsomagok, melyek 5G-s szolgáltatást biztosítanak (Dél-Korea, Svájc, Nagy-Britannia), leginkább PR-célokat szolgálnak a szolgáltatóknál, semmint nagy tömegeket megszólító, megtérülő termékek lennének. Az ilyen csomagokat már nyújtó szolgáltatók – nyilván alapos piacfelmérés után – egyelőre nem merték szignifikánsan a hasonló 4G-s csomagjuk fölé árazni az 5G-s csomagot, a különbség leginkább a készülékárakban mutatkozik meg (az 5G-s készülékárak 900-2200 euró között mozognak ezekben az országokban).

Magyarországon a mobilnet átlagos sávszélessége még a terheltebb időszakokban (jellemzően az esti órákban) is kiemelkedően jó – az EU-s szinten az első háromba tartozó 4G-s hálózatokban rejlő potenciál még közel sem kiaknázott. Az átlagos felhasználóra jutó 2,41 GB/hó adatfogyasztás még mindig a globális átlag fele-harmada. Ez alapján a lakossági adathasználati igényszint még nem kiált 5G után, bár biztos vannak, akik elégedetlenek a rendelkezésükre álló sávszélességgel. Ettől függetlenül persze sokan hajlandóak lennének átülni a városi kisautóból egy mindent elnyelő cirkálóba, ha az eladó garantálja, a lízingdíjon felül semmilyen költségünk (adó, üzemanyag, biztosítás) nem emelkedik.

A közvetlen előnyökön túl azonban számos közvetett, a mobilszolgáltató és más vállalkozások, vagy állam együttműködéséből adódó közvetett előnyt élvezhetünk majd az 5G indulásával. Az 5G lehetséges jövőbeni felhasználási területeiről egyre több információ lát napvilágot, melyek az extrém sebességű adatforgalomtól kezdve az önvezetésen, az okos városon, okos otthonon, vagy az ipari automatizáción keresztül a VR felhasználásokig, vagy az egészségügyi alkalmazásokig terjednek. Ezek jellemzően B2B, azaz üzleti típusú megoldások, amelyek azonban mind arra irányulnak, hogy nekünk, fogyasztóknak megkönnyítsék, esetleg akár olcsóbbá is tegyék az életet.

Ezen felül az 5G magában hordozza a fejlesztés, az ipari automatizáció, és számos más hatékonyság javító megoldás lehetőségét, vagyis a versenyképesség javulását. Ez az a haszon, ami miatt az Európai Unió előírta a tagországoknak, hogy 2020 végéig bonyolítsák le a 700 MHz-es és a 3,4-3,8 GHz-s tendereket, azt remélik ugyanis ettől, hogy az 5G-s hálózatok összehangolt kiépítésével javul a térség globális versenyképessége.

Magyarországon komoly járulékos haszna lehet a frekvenciatendereknek, hogy élesebbé válik a mobilszolgáltatók közötti verseny, hiszen a 4. szolgáltató pozíciójára pályázó Digi minden valószínűség szerint megjelenik az aukción, és egy 700 MHz-es blokk elnyerésével (ezen a sávon könnyebb kialakítani a teljes lefedettséget) komoly lépést tenne afelé, hogy teljes jogú és versenyképes tagja legyen a szolgáltatói univerzumnak.

A tender kiírása láthatóan támogatja ezt a célt. Az NMHH árverési dokumentációjának tervezete szerint egy 700 MHz-es blokk kikiáltási ára hazánkban 0,16 EUR/MHz/fő lesz, míg a 3,4-3,8 GHz-es blokkokért minimum 0,048 EUR/MHz/fő árat kell fizetnie a szolgáltatóknak. A 700 MHz-es sáv kikiáltási ára benchmark összehasonlításban mérsékeltnek tekinthető, vagyis maga a kikiáltási ár nem szab súlyos belépési korlátot az ilyen frekvenciával még nem rendelkező Diginek, az aukciós versenyben azonban alakulhatnak ki olyan árak, amiket már nem tud, vagy nem akar vállalni – ebben pedig a jelenlegi 3 szolgáltató alapvetően érdekelt lehet. Éppen ezért e sávon nagyobb licitharc és így a kikiáltási árat akár jelentősen meghaladó ajánlati árak várhatók.

Ezzel szemben a 3,4-3,8 GHz-es sáv kikiáltási ára a benchmarknak tekinthető korábbi nemzetközi aukciókhoz képest a magasabb tartományba tartozik, itt az elérhető nagyobb mennyiségű (31 darab) blokkszerzés okán akár kikiáltási ár közeli végeredmény is kialakulhat. Ezt a képet árnyalja valamelyest, hogy a nemrég zárult német frekvenciaárverés rámutatott arra, hogy hasonló volumenű és egyenlő esélyeket biztosító aukciós keretek között is intenzív verseny alakulhat ki egy négyszereplős piacon a szolgáltatók számára rendelkezésre álló büdzsé függvényében.

Mi tehet még az állam a szolgáltatások beindításáért?

Az új generációs hálózat teljes kiépítése önmagában rendkívüli beruházásokat jelent a szolgáltatók számára, ráadásul a magasabb frekvenciatartományokban – főként majd a már 5G-re szintén kijelölt, de EU-szerte csak később felszabadítandó (és így aukcióra bocsátandó) 26 GHz-es mikrohullámú sávban – sokkal több toronyra, jeladó és -vevő egységre is szükség lesz, mint az eddigi mobilcélű sávokban, és ezek kiépítése nagyon sokba kerülhet majd a szolgáltatóknak. Ugyanakkor ezek a költségek csökkenthetők. Ahol az állam lehetővé teszi a szolgáltatók kooperációját és közös fejlesztéseit, vagy bármilyen módon hozzájárul a beruházási költség csökkentéséhez, ott a különböző aukciókon licitálók tolla is vastagabban foghat, és a szolgáltatás is hamarabb indulhat be. Dél-Koreában például állami ösztönzésre a szolgáltatók közösen építik ki az 5G lefedettséget. Ehhez képest Magyarországon jelentős szemléletváltásra van szükség, elég, ha arra gondolunk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal évek óta nem tud pontot tenni a Magyar Telekom és a Telenor közös 4G-s fejlesztésre és üzemeltetésre irányuló megállapodásának ügyére. Emellett az államnak komoly szerepe lehet az 5G technológia korai alkalmazásában és népszerűsítésében, valamint az 5G innovációs ökoszisztéma támogatásában is.

 A szerzők a KPMG telekommunikációs és médiatanácsadói

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Több mint ötven év után tekinthető meg a legrégebbi piramisok közül kettő

Több mint ötven év után tekinthető meg a legrégebbi piramisok közül kettő

"A jelenlegi vezetés alkalmatlan" – győztes pályázatában elődeit ekézi a Természettudományi Múzeum új vezetője

"A jelenlegi vezetés alkalmatlan" – győztes pályázatában elődeit ekézi a Természettudományi Múzeum új vezetője

Megérkezett a Qualcomm eddigi legütősebb processzora

Megérkezett a Qualcomm eddigi legütősebb processzora

2 milliárdos üzletet kötött a magyar OTT-One informatikai cég

2 milliárdos üzletet kötött a magyar OTT-One informatikai cég

Jöjjön vissza, ha már nem él - mondta az orosz rendőrtiszt egy segélykérőnek

Jöjjön vissza, ha már nem él - mondta az orosz rendőrtiszt egy segélykérőnek

Lezajlott Finnországban az első metálzenére kötő bajnokság – videó

Lezajlott Finnországban az első metálzenére kötő bajnokság – videó