Van rá némi esély, hogy a Microsoft korrupciós botrányának Magyarországon is lesz következménye: „A Legfőbb Ügyészség megkeresi az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy a Microsoft ügyben van-e a birtokukban bűncselekményre vonatkozó bármely olyan adat, amit rendelkezésre tudnak bocsátani, és amely alapján a magyar hatóságok el tudnak járni” – közölte az ügyészség a hvg.hu-val. A minisztérium által közzétett dokumentum alapján mindenesetre a gyanú meglehetősen egyértelműnek tűnik.

A témában érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre. Erről Polt Péter legfőbb ügyész még 2018 októberében azt közölte Mesterházy Attila MSZP-s parlamenti képviselő kérdésére, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” áprilisban elutasították. A hvg.hu-val azt közölték, hogy jelenleg sincs folyamatban semmilyen eljárás: „A Microsoft Magyarország Kft. által értékesített szoftverlicenceket érintően büntetőeljárás nem indult. Az ügyészség sem az Amerika Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumától, sem más amerikai hatóságtól nem kapott feljelentést vagy olyan jelzést, amely az említett ügyletekkel kapcsolatos korrupciós bűncselekményre utalna.”

AFP / Jaap Arriens

Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, a Microsoft Magyarország az amerikai hatóságoknak beismerte, hogy 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, aminek keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírság megfizetését vállalta. Az igazságügyi minisztériumnak egészen biztosan vannak releváns információi, sőt egy részüket már nyilvánosságra is hozták: ugyanis a Microsoft Magyarországgal kötött peren kívüli megállapodás teljes szövege elérhető a honlapjukon. Ebben nemcsak általánosságban, hanem két konkrét példán mutatják be, hogyan működött a Microsoft Magyarország és a viszonteladók alkalmazottai, illetve állami tisztviselők összejátszásával a korrupciós rendszer. Az amerikai hatóságok az ügyet részletesen felgöngyölítették, ahogy a magyar hatóságoknak (is) illett volna, tárgyi bizonyítékokkal, például inkrimináló e-mailekkel egyetemben.

Megbundázták a beszerzéseket

Általánosságban a rendszer a következő elemekből állt:

• A Microsoft Magyarországon indirekt értékesítést végzett (és végez). A szoftverlicenceket a cég viszonteladókon keresztül adta el állami intézményeknek.
• A Microsoft Magyarország csak részt vett az értékesítési folyamatban.
• A kormány egyszerűsített közbeszerzési rendszert alkalmazott, vagyis az állam keretszerződést kötött több viszonteladóval (illetve cégekből álló konzorciumokkal), az állami szervek aztán a konkrét megrendelések esetében már csak ezeket a viszonteladókat versenyeztették egymással.
• A Microsoft lehetővé tette, hogy a sikeres üzletkötések érdekében árengedménnyel adják el a szoftverlicenceket, de ehhez a központi Business Desk engedélye kellett. Az árengedményt a viszonteladóknak minden esetben érvényesíteniük kellett (volna) az ügyfél által fizetett árban, a különbözetet nem tarthatták (volna) meg (és különösen nem fordíthatták volna vesztegetésre).

A csalás jellemzően a következőképpen festett:

• A MS Magyarország alkalmazottai már a beszerzés előtt információt szereztek arról, mely állami intézmény mennyi pénzért, milyen licenceket akar beszerezni.
• Már a beszerzés kiírása előtt tudták, melyik viszonteladó fog nyerni a versenyben.
• A MS Magyarország alkalmazottai aztán hamis érvekkel árengedményt kértek a központi Business Desktől.
• A viszonteladó azonban nem a Business Desk által engedélyezett, kedvezményes áron szerződött le a licencek eladására, a különbözetet legalább nagyrészt benyelte, és „tisztességtelen kifizetéseket” (magyarán: vesztegetést) finanszírozott belőle.

Ami a két konkrét ügyet illeti, abban épp csak személy-, cég- és intézménynevek nem szerepelnek, dátumok, összegek és mennyiségek viszont igen (a dokumentum  nevük helyett az "Executive 1" és "Manager 1" kifejezésekkel utal a MS Magyarország érintett vezetőire). Mivel az állami intézmények keretszerződésen belül bonyolították a vásárlásokat, nem egyszerű megmondani, pontosan mely intézményekről van szó. Az ügyészségnek azonban elvileg minden eszköze megvan ennek kiderítésére.

Verseny helyett: „Elfogadom az árat, indítsuk a megrendelést!”

Az első ügy 2013. február 28-án kezdődött, mikor egy állami intézmény egyik tisztviselője emailben árajánlatot kért a MS Magyarország egyik alkalmazottjától 4000 szoftverlicenc beszerzésére. Júniusig bezárólag ez az alkalmazott aztán az intézmény több tisztviselőjével tárgyalt különféle üzleti konstrukciókról.

Május 2-án a magyar Microsoft egy másik alkalmazottja 44 százalékos árkedvezményt igényelt a központi Business Desktől a biznisz nyélbe ütéséhez. Azt állította, az adott intézmény október helyett már júniusban aláírná a szerződést, ha az árat sikerülne bevinni a 2 millió eurós költségkeretébe. Az igénylést „Executive 1” is megerősítette. A Business Desk viszont sokallta az árcsökkentést, ezért visszautasította.

Június 4-én, két héttel a beszerzés kiírása előtt a MS Magyarország egyik alkalmazottja e-mailben tájékoztatta „Manager 1”-et a helyzetről, ebben már megnevezte, melyik viszonteladó lesz a beszerzés nyertese.

Június 17-én ugyanez az alkalmazott e-mailt küldött az állami intézmény vezérigazgatójának (amire cc-zte „Executive 1”-et és „Manager 1”-et is), a levélben 4400 szoftverlicenc 2,36 millió euró áron történő értékesítését javasolta. A vezérigazgató a következőket válaszolta: „Köszönöm mindenkinek, elfogadom az árat, indítsuk a megrendelést!” Ugyanaznap elindították a beszerzést, az ajánlatokat június 24-ig (vagyis egy héttel későbbig) lehetett beadni.

Egy nappal később, június 18-án a MS Magyarország alkalmazottja elküldte a már győztesként említett viszonteladónak a termék- és árinformációkat, amiket a megelőző napon osztott meg az állami intézmény vezérigazgatójával. Viszont közben egy másik viszonteladó továbbította neki az állami intézménytől az ugyanarra beszerzésre kapott meghívást azzal a megjegyzéssel, hogy „Benne vagyunk.” Ő ezt a levelet továbbította „Manager 1”-nek, aki azt mondta, már beszélt valakivel annál a viszonteladónál.

Június 19-én a MS Magyarország érintett vezetői újra írtak a Business Desknek, hogy feltétlenül engedni kell az árból – holott már levajazták a beszerzés nyertesét és a vételárat is. Ezúttal a központ engedélyezett egy kisebb árengedményt.

A viszonteladó és az állami intézmény július 30-án írták alá a szerződést, 2,36 millió eurós vételárral. A diszkontnak köszönhetően 34 százalékos árrés keletkezett, amit nem érvényesítettek a végső árban, hanem, mint az amerikai igazságügyi tárca fogalmaz „a MS Magyarország alkalmazottainak tudtával az érintett állami intézménynek való szoftverértékesítéssel kapcsolatos tisztességtelen kifizetésekre fordították”.

„Az a baj, hogy most kéne még 5% :-(”

A MS Magyarország 2014 elején kezdett egyeztetni 10 ezer szoftverlicencről szóló üzletet egy másik állami intézménnyel. A fenti ügyben is érintett alkalmazott már januárban tudta, hogy az intézménynek 3,76 millió eurója van a beszerzésre – ezt ugyanis egy táblázatban vezette.

Február 17-én az egyik viszonteladó alkalmazottja e-mailt írt a MS Magyarország alkalmazottjának, miszerint az állami intézmény anyacége 3,76 millió euró uniós forrásból tervez szoftverlicenceket beszerezni.

Február 20-án a MS Magyarország árcsökkentést kért a Business Desktől árversenyre és a vevő árérzékenységére hivatkozva, illetve sikeres üzletkötés esetére újabb megrendeléseket helyezett kilátásba. Bár a 3,76 millió eurós keret bármiféle árengedmény nélkül is fedezte volna a beszerzés költségét, a Business Desknél erről nem tudtak, így engedélyezték a kedvezményt.

Június 19-én a már sokat emlegetett MS-alkalmazott levelet írt egyik kollégájának: „az a baj, hogy most kéne még 5% :-( az Odaföntiek ötlete :-( ”.

Június 23-án egy másik alkalmazott meg is írta a Business Desknek, hogy szükség lenne még 5 százalék árengedményre. Érdekes módon üzenetében a miniszterelnököt, vagyis Orbán Viktort is megemlítette: „Még mindig dolgozunk az üzlet lezárásán. A pénzügyi vonzatokra koncentráltunk, és begyűjtöttünk minden szükséges hozzájárulást a kormányban a miniszterelnökig bezárólag.”

Az USA Igazságügyi Minisztériuma

A miniszterelnök említése természetesen nem jelenti, hogy Orbán valóban tudott volna bármiről, elvileg a miniszterelnöknek nem kell jóváhagynia minden egyes szoftverbeszerzést, sőt. Elképzelhető, hogy a kedvezményre hajtó alkalmazott csak érv gyanánt dobta be a legnagyobb kormányzati tisztséget, ami eszébe jutott. Így vagy úgy, a Business Desk engedélyezte az újabb árengedményt, ami így összességében már 31,5 százalékra rúgott.

Június 28-án, vagyis két hónappal a beszerzés kiírása előtt az egyik viszonteladó berendelte a licenceket a jóváhagyott engedményeket tükröző, 2,2 millió eurós áron – márpedig a kiírás előtt elvileg nem tudhatott volna róla, hogy a licencekre szükség lesz.

A beszerzést szeptember 1-én hirdették meg, a szerződést október 30-án írták alá, a megrendelt licencek átmentek még két viszonteladón. Az áruk végül 3,76 millió euró volt, az az összeg, amit a MS Magyarországnál már januárban tudtak. Az árengedménynek is köszönhetően sikerült 42 százalékos árrést elérni a licencek beszerzési árához képest. A különbözetből – ahogy az előző példában – a beszerzéssel kapcsolatos „tisztességtelen kifizetéseket” finanszíroztak.

Meg se szólalhatnak az igazságügyi minisztérium nélkül

A Microsoft Magyarország a megegyezés keretében a vádakat és büntetőjogi felelősségét elismerte, a dokumentumot a cég jelenlegi vezetője, Christopher Mattheisen, és az anyacég jogi vezetője is aláírta.

Az USA Igazságügyi Minisztériuma

„A Microsoft Magyarország beismeri, elfogadja és tudomásul veszi, hogy az Egyesült Államok törvényei szerint felelős tisztségviselőinek, igazgatóinak, munkavállalóinak és megbízottainak a tényállításokat tartalmazó részben leírt cselekedeteiért, és hogy az ott leírt tények a valóságnak pontosan megfelelnek. A Microsoft Magyarország beismeri, elfogadja és tudomásul veszi, hogy a tényállításokat tartalmazó részben leírt tények törvénysértéseket jelentenek, különös tekintettel az FCPA-ra [az Egyesült Államok külföldön kifejtett korrupt gyakorlatokról szóló törvénye]. A MS Magyarország és a Microsoft kimondottan beleegyeznek, hogy se jelenlegi, se jövőbeli ügyvédeken, tisztviselőkön, igazgatókon, munkavállalókon, megbízottakon vagy bármilyen más, a MS Magyarország vagy a Microsoft nevében nyilatkozni jogosult személyen keresztül nem tesznek olyan nyilatkozatot peres eljárásban vagy máshol, ami ellentmondana a MS Magyarország elfogadott felelősségvállalásának vagy a dokumentumban foglalt tényeknek” – írják a megállapodásban.

A két cég azt is vállalta, hogy az üggyel kapcsolatban nem adnak ki semmiféle közleményt és nem tartanak semmiféle tájékoztatót az igazságügyi minisztérium csalás elleni osztályának előzetes tájékoztatása és véleményének kikérése nélkül.