Egy városrésznyi sportarénát épít a kormány Budapestre, de mit szólnak ehhez a főpolgármester-jelöltek?
Hiába nem pályázunk hivatalosan olimpiára, két nagy sportarénát így is megépítünk, összesen mintegy 178 milliárd forintért, lesz hozzá egy olimpiai faluvá alakítható diákváros is, illetve egy evezősközpont a Ráckevei-Duna partján a következő főpolgármesteri ciklusban, hogyha megvalósul a kormány Budapestre tervezett programja. De mit szólnak ehhez a főpolgármester-jelöltek? Megkérdeztük.
Noha a kormány kitáncolt a 2024-es olimpiarendezést érintő népszavazás elől, és visszavonta a pályázatot, a sporteseményre tervezett létesítmények egy része mégis biztosan felépül. Csak olimpia helyett különböző, százmilliárdos nagyságrendű világesemények okán, az így felépülő létesítményekkel pedig sokkal könnyebben nyerheti majd el egy esetleges olimpia rendezési jogát is Budapest.
A megvalósulás közelében lévő stadionok és a hozzájuk tartozó infrastrukturális létesítmények a megszólalásig hasonlítanak az olimpia tervpályázatunkra, csak most már Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programnak hívja azt a kormány.
A létesítmények többsége a Közvágóhídtól délre eső, Déli Városkapunak hívott területre épül majd, ami a város egyik utolsó, még beépítetlen, de rendkívül értékes, és jó közlekedési adottsággal rendelkező Duna-parti területe, amit jelenleg nagyrészt erdő borít, amely egyébként alkalmas volna arra, hogy a beépítés helyett óriási rekreációs területet hozzanak itt létre.
100 milliárdos atlétikai stadion
Magyarország rendezi a 2023-as atlétikai világbajnokságot, és erre egy 55 ezer néző befogadására alkalmas stadiont építünk, amit a versenyek végeztével visszabontanák 15 ezresre.
A Közvágóhídtól délre eső volt VITUKI-telken felépülő atlétikai stadion az olimpiai pályázatban még főstadionként szerepelt.
Ezen létesítmény miatt tették ki a budapestiek által kedvelt Valyo Kikötőt is. Csak ennek az építési költségét 100 milliárd forintra saccolják, de több mint 21 milliárd forintot már most elköltöttek a 2023-as játékokra. A kormány még mindig nem árulta el, úgy tűnik, nem is tudja, mennyibe fog kerülni az országnak a világbajnokság megrendezése.
Kézilabda-Eb, újabb csarnokokkal
A 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságot is Magyarország rendezi, Szlovákiával közösen, és ennek keretében egy 20 ezer fő befogadására képes multifunkcionális – pl. jégpályának is használható – sportcsarnok épül fel a népligeti Volán-buszpályaudvar és a Gyáli út közötti telken. A kézilabdaaréna felépítésére kiírt első közbeszerzésre még a legalacsonyabb árajánlat is nettó 116 milliárd forint volt a G7 szerint,
ehhez képest szinte már felüdülés, hogy a második körben Garancsi István, Orbán Viktor kötélbarátjának tulajdonában álló Market Építő Zrt. nettó 78 milliárd forintért tette a legolcsóbb ajánlatot.
De épül csarnok Szegeden és Tatabányán is, mintegy újabb bruttó 50 milliárd forintért, és akkor ehhez még hozzájön a világesemény lebonyolításának költsége.
Olimpiai faluvá alakítható diákváros
Szintén a Közvágóhídtól délre, a pesterzsébeti oldalon épül majd fel a Budapest Diákváros, amely az olimpiai pályázatunkban még az olimpiai faluként szerepelt. A 12 ezer férőhelyesre tervezett diákvárosban egyebek mellett lesz gördeszkás park, BMX-pálya, mászófal, valamint kajak-kenu klubház és pálya is.
A tervek szerint kültéri atlétikai pályák, azaz a Szabadtéri Atlétikai Edzőközpont is épül majd a pesterzsébeti Duna-parton, amely egy gyalogos- és kerékpároshíddal kapcsolódna a gigantikus atlétikai stadionhoz. Hogy mindez mennyibe kerül majd, az még szintén nem tisztázott.
Evezőspálya a ráckevei ártéren
Szintén a Közvágóhídtól délre, a Ráckevei-Duna-ág mentén épül egy evezőspálya a Dunán, Dunai Evezős Központ néven, 8 ezer férőhelyes szlalompályával. Egyértelműen ez a projekt járna a legnagyobb környezetrombolással,
több mint tízhektárnyi erdős, ligetes területet érint, mondta a Greenpeace az ATV-nek, továbbá ki kellene egyenesíteni, és szélesíteni a Ráckevei-Duna-ágat is.
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség júliusban azt írta honlapján, Magyarország rendezi a 2020-as kajak-kenu Európa-bajnokságot, ehhez pedig tavasszal építik majd ki a szükséges maratoni pályát,
a Kolonics György sétány melletti zöldterület elegendő lesz a versenyzők, valamint a mobil kiszolgáló-létesítmények elhelyezésére is
– írja a szövetség, hozzátéve, hogy már tervezés alatt áll a Soroksári–Ráckevei Duna-ágban az evezős és gyorsasági kajak-kenu pálya, a Csepel északi részén kialakított szlalompálya megvalósításának pedig már zajlanak az előkészületei.
Hogy mindez hogy készül el jövő nyárig, azt megkérdezett szakértőink sem tudták megmondani. Természetesen kérdeztük az illetékes Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárságot is a tervezett fejlesztésekről, de nem kaptunk tőlük választ.
Tarlós és Orbán a stadionokra írta Budapest fejlesztési koncepcióját
Még tavaly ősszel került ki egy 1100 milliárd forintos projektlista arról, hogy milyen projekteket tervez a kormány Budapesten 2030-ig megvalósítani, még azelőtt, hogy Tarlós István bejelentette volna, hogy újraindul a főpolgármesteri címért.
Ez a 2030-as program lényegében egy kompromisszum volt Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester között, amibe bekerültek – az olimpiai pályázatban is szereplő –, Kemény Ferenc Program létesítményei, de Tarlós kérései is teljesültek, bekerült a BKV járműcseréje, az Aquincumi híd, és a Káposztásmegyerig hosszabbított 3-as metró is.
A kormány 2030-as programja pedig szöges ellentétben áll a szakma által kidolgozott, Tarlós István előző ciklusában elfogadott, hivatalosan még mindig érvényes 2030-as budapesti fejlesztési koncepcióval, amelyben többek között
összefüggő Duna-menti zöldhálózat kialakítását, új rekreációs területek kialakítását szorgalmazzák.
Talán nem kell hosszan részletezni, mennyire nincs összhangban ezzel a koncepcióval az, hogyha betonmonstrumokat építünk a ma beépítetlen, nagyrészt erdővel borított folyóparti területekre.
Tarlós István köszöntőt írt, de nem válaszolt
Hogy mi Tarlós István főpolgármester hozzáállása mindehhez, arra következtethetünk abból, hogy az ő támogató köszöntőjével találkozik az, aki a Déli Városkapu projekt honlapjára kattint.
Illetve abból is, hogy a Déli Városkapu érdekében a Duna-partra vonatkozó építési szabályzatokat is módosította a fővárosi közgyűlés.
Természetesen megkérdeztük a főváros sajtóosztályát is arról, hogy Tarlós István egyetért-e az események megszervezésének, illetve a létesítmények megépítésének több százmilliárd forintos költségeinek szükségességével, de kérdéseinkre tőle sem érkezett válasz.
Karácsony Gergely: amíg nincs MR-központ, nem lesz stadion
Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt sajtófőnökétől e-mailben kaptunk választ kérdéseinkre, ők azt írták,
Karácsony Gergely programjának része a "Stadionstop" intézkedés, amelyben a kormány "Lopakodó Olimpia Programját (LOP)", vagyis az olimpia Budapestre való visszacsempészését fogják leállítani. Hiszen a kormány ennek keretében építené meg mindazokat a létesítményeket, amelyekre a budapestieknek nincsen szükségük – és ezt az olimpiai népszavazást megelőző aláírásgyűjtés során ki is nyilvánították.
Az üzenetben azt is írták, amennyiben Karácsony nyerne, addig nem engednének újabb stadiont építeni Budapesten, amíg nincsen minden kerületben gyorsan elérhető CT- és MR-központ. Erre vonatkozó kérdésünkre azt mondták,
a már elnyert világesemények rendezéséhez szükséges új stadionokat is a LOP részének tekintik.
Puzsér Róbert: ezek állami beruházások, semmi köze hozzájuk a főpolgármesternek
Puzsér Róbert főpolgármester-jelöltet személyesen értük el telefonon, ő azt mondta:
tömegsport, és nem versenysport párti vagyok, nem hiszek az újabb stadionokban, nem hiszem hogy erre lenne szükség.
A Kemény Ferenc Program megvalósítására vagy leállítására való konkrét kérdésünkre azt mondta,
olyasmit csinálnék, amiben a kormány nem ellenérdekelt, főpolgármesterként nem áll szándékomban a kormányzattal polgárháborúzni. A saját programom megvalósítása érdekel, nem a kormányzati projektek megakadályozása.
Kérdésünkre, miszerint szerinte nem érinti-e Budapestet a konkrét stadionok megépítése, Puzsér Róbert azt mondta:
Ezek állami beruházások, amelyek megvalósulásához semmi köze a főpolgármesternek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Az olimpia elszállt, de mi lesz a beígért fejlesztésekkel?
Mindig is 55 ezres atlétikai stadiont szeretett volna Csepelre? Nincs miért aggódnia, hiszen a kormány megígérte: a beruházás akkor is megvalósul, ha nem lesz olimpiánk. Új híd és szélesebb autópálya is lehet, sőt, épülhet szlalomkajakpálya is, ha nem csak trükköztek a költségekkel a pályázatban.
Vár állott, most stadion – Disneyland magyar módra
Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter választási körzetére húszmilliárd forintnál is több adófizetői pénz jutott az elmúlt években. A helyiek örülnek, hogy dől a pénz, csak az nem tetszik nekik, hogy mire. Hiába az extra támogatás, turistából és munkahelyből nem lett több a városban. Riport.
