szerző:
Zelki Benjámin
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Valószínűleg jóval kevesebb uniós forrást kap Magyarország 2021-től, mint a mostani ciklusban, ám várhatóan így is mintegy 1100 milliárd forintot költhetünk majd közlekedésre. A korábbiakkal ellentétben sokan szeretnék, hogy most Budapest legyen a fejlesztések fókusza – legalábbis ha megtartja a fővárost az októberi választásokon a kormány, az építőipar viszont a nyíltvonali vasútépítésben érdekelt. Összeszedtük, mit építenének uniós pénzből.

Szeptembertől kerül a tagországok elé az új uniós költségvetés, amelynek a tétje az, mennyi pénzt osszanak ki a következő, 2021-27-es uniós pénzügyi ciklusban a tagállamok között. Magyarország várhatóan jóval kevesebb forrást költhet majd el, mint a most végéhez közeledő hétéves időszakban. Így is mintegy 700 milliárd juthat városi kötöttpályás és nagyvasúti fejlesztésekre a kohéziós és strukturális alapokból, illetve törzsvasúti infrastruktúránkra további 400 milliárd a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) forrásból.

Meg is indult a lobbizás itthon az egyes területek politikusai és az egyes kormányzati és állami szereplők között, hogy mely projektek kapjanak támogatást – tudtuk meg több a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó, a folyamatra rálátó közlekedési szakértőtől is.

A vitában részt vett a MÁV, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt., a Fürjes Balázs-féle Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárság, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a főváros is, és különböző kormányzathoz köthető építőipari lobbicsoportok. A vitát az önkormányzati választások lezárultáig felfüggesztették, de az alapján, hogy mely beruházások tervezése jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, látható, mely projektekre szeretnénk jelenleg uniós támogatást.

©

A HÉV-ek lehetnek a nagy nyertesek

Míg a 2007-13-as uniós ciklusban látványosan sok pénzt kapott Budapest (lásd 4-es metró), addig a 2014-20-as uniós ciklusban kevés forrás került a fővároshoz, a pénzek többségét országos nagyvasúti korridorok nyerték el.

A 2021-27-es ciklusban ismét fordul a kocka,

a vitázó felek között szinte teljes konszenzus volt abban, hogy a budapesti HÉV-hálózat felújítása és járműcseréje kapja a források jelentős részét.

Egy novemberi kormányhatározat szerint a ráckevei és a csepeli HÉV-et teljeskörűen felújítanák, valamint alagútban meghosszabbítanák a Kálvin térig. A szentendrei HÉV vonalát is felújítanák, a gödöllői HÉV-et pedig a 2-es metróval kötnék össze. Mindemellett teljes körű HÉV-járműcserét is ígérnek.

©

Vagy az 1-es, vagy a 3-as metró örülhet még

Budapesten a HÉV-eken kívül – ami ugye nem önkormányzati hatáskör – a szándékok és a rendelkezésre álló források ismeretében kettő beruházás jöhet a jövőben: a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítása és a kisföldalatti felújítása, esetleges meghosszabbítással a Vigadó térre, új megállóval a Hungária körútnál.

A kisföldalatti a kormánynak lehet fontos, hiszen a vonala mentén több kormányzati nagyprojektet is zajlik, vagy tervben van: ilyen a Liget-projekt, illetve az Andrássy út fejlesztése is.

©

A 3-as metró káposztásmegyeri hosszabbítását forrásaink szerint Tarlós István szeretné, noha a főpolgármester részéről még semmilyen kampánybejelentés nem volt. Az újpesti polgármester, Wintermantel Zsolt viszont – érthető módon – már többször kifejezte, hogy szeretné a metrót Káposztásmegyeren látni. Egyébként ez a projekt az összes közül az egyik legelőrehaladottabb, már a kiviteli tervek készülnek.

Sok múlik azon, ki lesz a főpolgármester

Nem kis tétje lesz azonban annak is, hogy milyen eredményeket hoznak az önkormányzati választások, elsősorban Budapesten – hívta fel a figyelmet több forrásunk is. A kormány ugyanis jelenleg azzal számol, hogy a főváros és a kerületek többsége is fideszes marad.

Ha azonban ellenzéki főpolgármestere lenne Budapestnek, vagy a kerületek többségében is az ellenzék nyerne – amivel a közgyűlésben is elveszne a fideszes többség –, könnyen lehet, hogy Budapest nem kapna semmit sem, azaz

a 3-as metró és a kisföldalatti meghosszabbítása biztosan ugrana, de lehet, hogy a HÉV-ek megújítása is, helyette inkább a MÁV kapna több pénzt. 

Több brüsszelezés, kevesebb pénz?

Az EU a jelenleginél alacsonyabb uniós és magasabb nemzeti társfinanszírozási rátát szeretne –, mondta el a hvg.hu-nak Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, az EP Közlekedési és Turisztikai Bizottságának alelnöke. Ez Magyarország esetében azt jelentené, hogy a mostani 85 százalékos uniós finanszírozási hányadot a rosszabbul teljesítő régiók esetében is 70 százalékra csökkentenék – az ország 8 régiójából 6 biztosan ebbe a kategóriába esik –, de a fejlettebb régiók esetében – ilyen a Pest megyétől különváló Budapest – a támogatási arány a legrosszabb forgatókönyvek szerint akár 40 százalékra is leeshet, ami szintén nem a fővárosi projektek megvalósulásának kedvez.

Mindezt a beindult magyar gazdasági növekedéssel indokolják, magyarázza Ujhelyi, de szerinte a kormány és Brüsszel megromlott viszonya miatt veszítünk pénzt:

Orbán a belpolitikai győzelemért feláldozta a jó uniós kapcsolatrendszert. Azonnali politikaváltás kell, különben a hosszú távú érdekeink sérülnek – mondta az MSZP-s politikus.

Rejtélyes, miért nem épül a reptéri vasút

Már 2016 novemberében döntés született arról, hogy vasút épüljön a a Nyugati pályaudvarról a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, majd onnan tovább Monorra. Ebben viszonylagos konszenzus van szakmai körökben, a projektre a CEF forrásra pályáznánk, amelyet jó eséllyel el is nyernénk rá.

A reptéri vasút azonban mégsem épül, korábban a hvg.hu írta meg, hogy a kínaiak is bejelentkeztek annak megépítésére, ők egy a Keleti és a reptér között kiépített közvetlen vasútvonalat építenének. A Magyar Nemzet a héten azt írta, a kormány a MÁV-os és a kínai verziót is vizsgálja.

Homolya Róbert MÁV elnök-vezérigazgató egy júniusi sajtó-háttérbeszélgetésen egy harmadik elképzelésről is beszélt a reptéri vasút ügyében. Eszerint a vasút szintén a reptér és a Keleti között járna, azonban azt a MÁV üzemeltetné. Homolya azt is mondta, hogy a Keletiben végállomásozó reptéri vasúthoz kapcsolódóan tudná elképzelni, hogy a Keleti pályaudvar komolyabb felújítást kaphasson.

Jöhetnének a budapesti S-Bahn-ok

A másik nagy budapesti vasúti beruházást is a CEF forrásból finanszíroznánk, ez azt tenné lehetővé, hogy a mostaninál sokkal több vonat közlekedhessen Kelenföld és Kőbánya-Kispest között. A projekt első üteme, a Déli összekötő vasúti híd háromvágányúsítása már folyamatban van, a következő ütemben Ferencváros állomás kapacitását növelnék meg (ez ma egy szűk keresztmetszet a vonatok számára), illetve új megállók épülnének a Közvágóhídnál, az Ecseri útnál, és az Infoparknál (ahol Garancsiék építik a MOL-tornyot, és a Budapart lakóparkot). 

Ennek köszönhetően lényegében a berlini S-Bahnhoz hasonló sűrűségű városi vasútvonal jöhetne itt létre, komoly átszállási kapcsolatokkal, aminek köszönhetően akár Debrecenből a Balatonra is járhatnának egész évben közvetlen vonatok.

©

Az építőipar szeretne még több vasúti korridort

Ebben az uniós ciklusban is folytatódhatnak a vasúti pályafelújítások országszerte, az alábbi projektek mind megjelentek az uniós közbeszerzési értesítőben, ami komoly szándékot feltételez a döntéshozók részéről a megvalósítás irányában.  

Két helyen is hozzányúlnának az országban jelenleg egyedüliként 140-160 km/órára is képes Budapest–Győr–Hegyeshalom-vasútvonalhoz, ennek már folyamatban van a tervezése. Az Almásfüzitő–Komárom- és Kelenföld–Budaörs-szakaszokon végeznének felújítást.

A Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalnak a Nagykáta–Újszász-szakaszát újítanák fel, a sebességet 120 km/órára emelnék.

Végre a szegedi vasútvonal is kaphatna komolyabb felújítást, a Kiskunfélegyháza–Szeged-szakaszon előbb 120, majd 160 km/h órás sebességet tennének lehetővé, ennek is halad már a tervezése.

Úgy tűnik továbbá, hogy a Lázár János szívének kedves Békéscsaba–Hódmezővásárhely–Szeged–Szabadka–Baja-vasútvonal felújítása is zöld utat kaphat.

Úgy hírlik, hogy az építőipari lobbi kardoskodik amellett, hogy a fenti projektek közül minél több valósuljon meg, hiszen a legjobb pénz a nyíltvonali vasútépítésben van.

Mészáros Lőrincnek van vasútépítő géplánca, annak pedig munkát kell adni,

egyik forrásunk csak ennyivel kommentálta a nagyvasúti projekteket.

Ami viszont biztosan lemarad az uniós listáról: a Budapest–Vác–Szob-, az ország legforgalmasabb elővárosi vasútvonalának felújítása – elsősorban a budapesti szakasznak lenne szüksége beavatkozásra –, de az agglomerációban legrosszabb állapotú veresegyház–váci és lajosmizsei vonalak modernizálása sincs tervben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nem álltak meg a telefonnál: megjött a Huawei új okosórája, a Watch GT 2

Nem álltak meg a telefonnál: megjött a Huawei új okosórája, a Watch GT 2

Radar 360: Szijjártót ölelgetik, videó került ki M. Richárd balesetéről

Radar 360: Szijjártót ölelgetik, videó került ki M. Richárd balesetéről

Lopott árammal okozták gyermekük halálát, értelmi képességeikre hivatkozva mentették fel őket

Lopott árammal okozták gyermekük halálát, értelmi képességeikre hivatkozva mentették fel őket

550 lóerős hibrid 7-es BMW a láthatáron

550 lóerős hibrid 7-es BMW a láthatáron

Szövetségbe forrt illiberális köztársaságok – Orbán mondja meg, ki a türk

Szövetségbe forrt illiberális köztársaságok – Orbán mondja meg, ki a türk

Magyarellenes szólamok miatt büntették a bukaresti focicsapatot

Magyarellenes szólamok miatt büntették a bukaresti focicsapatot