Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Negyven hazai víziközműcégből 8-10-nél már a napi működés biztosítása sem megoldott, az év végére fizetésképtelenné válhatnak, többek között erről beszélt Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke az NRGReportnak adott interjújában, amelyet az Index szemlézett.
Az elnök a beszélgetésben emlékeztetett: a 2011-es víziközműtörvény kimondta, hogy a vízdíjakat csak nettó 2,6 százalékkal lehet emelni, ezt követően 2013-ban a rezsicsökkentési törvény az összes lakossági víz- és csatornadíjat 10 százalékkal visszavágta és a 2009-es, 2010-es árszintre vitte vissza a tarifákat.
„Ma a 2009-2010-es árszinten kell működnünk, 2019-es átlagbérrel, villamosenergia-beszerzési, anyag- és technológia költséggel, amelyek már nyilvánvalóan köszönő viszonyban sincsenek egymással. Pótolni, felújítani viszont akkor is muszáj volt, ha nem kérhetnek érte pénzt.
„Így a víziközművek nagy része jelenbeli működése biztosítása érdekében a jövő zálogát biztosító forrásainak felélésére kényszerült”
– mondta Kurdi, aki szerint ma már 1000–3000 milliárd forint körüli pénz kellene a vízközművek országos rendbetételéhez.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott rekonstrukciós tervekben évi százmilliárd forint szerepel. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-ban és 2019-ben erre a célra kétszer 1,5 milliárd forint kerettel pályázatot írt ki és bonyolított le, amire 30 százalék önerővel lehetett pályázni, ezt főleg az önkormányzatok biztosították. Ez tehát azt jelenti, hogy az 1000 milliárd forintból 3 milliárdot lehet levonni.
Kurdi szerint a hálózat állapotát jelzi az egy vízvezetékszakaszra jutó csőtörések száma, ami bizonyos szakaszokon erősen nő, van olyan település, ahol a víz 30-35 százaléka megy el hálózati veszteségként.
A cégeknek évi 8-10 milliárd forint többletforrásra lenne szükségük pusztán a bér- és munkaerőhelyzet rendezéséhez. Palkovicsék minisztériuma részéről ezért a nyáron ígéretet kaptak arra, „hogy ezeket a cégeket 3-5 milliárd forinttal megsegítik még az idén”. Kurdi elmondása alapján viszont fenntartható finanszírozásban kellene gondolkozni, különben baj lehet.
