„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Mélabúsak az almatermesztők az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági államában, Franciaországban, mely jelentős részben saját agrárszektora miatt látott fantáziát az európai egységben. Most viszont az almatermesztők szövetsége (ANPP) amiatt panaszkodik, hogy az olcsó lengyel alma lenyomja az árakat. A párizsi Le Monde-nak a szövetség vezetője elmondta: az uniós támogatásnak is köszönhetően Lengyelország immár a világ második legnagyobb almatermesztő országa lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre. Ehhez tavalyi remek termés hozzájárult: több mint ötmillió tonna almát takarítottak be. A következmény: Párizs nagybani piacán harmad annyiba kerül a lengyel alma, mint a francia.
Ezzel nem tudunk konkurálni - vallja be a napilapnak a francia alma termesztők szövetségének elnöke. Igaz, hogy a fagy idén nagy károkat okozott a lengyel gazdáknak, így alig több mint 3 millió tonnás termés várható, vagyis 30-40 százalékkal kevesebb – igaz, nem csak a lengyeleknél, hanem Európa-szerte.
Lengyelországban oly mértékben felfutott az almatermesztés, hála az uniós támogatásnak és az infrastruktúra fejlődésének, hogy az exporttal szemben a francia gazdák védtelennek érzik magukat. Sokan emiatt az Európai Uniót bírálják, de ott Franciaország nagyon ügyesen lobbizik a saját agrár szektora mellett. Maradnak tehát a szinte állandóvá váló akciók és a léalma-feldolgozás, amely viszont jóval kevesebb pénzt hoz a termesztőknek. A raktározás költségeit kigazdálkodni viszont egyre nehezebb.
A lengyelek hegemóniáját a magyar gazdálkodók éppúgy kénytelenek tudomásul venni, mint a franciák vagy a lengyelek. Az Európai Unió mindenesetre igyekszik segíteni piacot találni a többiek gyümölcseinek is: tavaly és idén nagyszabású európai almakampányt hirdettek meg Afrikában. De ettől csodák nem várhatóak, hiszen a lakosság fizetőképessége az afrikai államokban rendkívül alacsony. És ha az embereknek van egy kis plusz pénzük, akkor azt nem biztos, hogy európai almára költik.
A Brexit itt is fejfájást okoz
A francia almaexport fő célországa Nagy-Britannia, amely a tervek szerint már nem sokáig maradhat a vámmentes belső piac része. Minthogy nincs megállapodás a Brexitről, ezért a francia gazdák elképzelni se tudják, hogy mi lesz az évi 180 ezer tonnás exporttal.
Minden az árakon múlik. A lengyelek tavaly csak 18 ezer tonna almát exportáltak Franciaországba, de az árakat így is lenyomták. Vajon miért?
Örökös gyanú a francia gazdák körében , hogy Rungis-ban, Párizs nagybani piacán sok ismeretlen eredetű áru lel új címkére. Az alma esetében erre semmilyen bizonyíték nincs, de az almatermesztők szerint egyáltalán nem kizárt , hogy unión kívüli alma is érkezik valahonnan, amely azután megfelelő átcímkézés után kikerül a francia piacra - lenyomva ott az árakat.
A lengyel almaimport bírálata valójában inkább ürügy arra, hogy eltakarja a nagy nyugat európai dilemmát: a mezőgazdaságban sokan olyan drágán termelnek, hogy nem bírják a konkurenciát - érkezzen az az unión belülről vagy kívülről.
